Athenaeum, 1842/2. félév

1842-09-18 / 34. szám

­ásodik félév. l»est, vasárnap , September 1­6. 1843. 34. szám. ATHENAEUM. -------------------—b. HATODIK rév !« -----------------­Az Athenaeumból hetenként háromszor, úgymint kedden, csötörtökön és vasárnap jelenik meg fél fél ív. Ara helyben kihordás­sal félévre 3 ft., postán 3 ft. 48 kr ép. Évnegyedenként is válthatni példányt 1 ft. 40 kr. helyben , és 2 ft postán. — A’ szerkesztőség ismeretlen kéztől csak bérmentes leveleket fogad el. — Kiadó hivatal Pesten, Borz-utczában (Neumayerház 222. szám) az apácza-templom’ közelében , földszint jobbra. Irodalom. Bírói parancsok magyar példányokkal. Alkalmas kézi-könyv bí­rák, ügyvédek és perlekedők’ számára. Készítő Bovánko­­vics József, jogtanár és hites ügyvéd. Pesten, Gerber Károly­ tulajdona, 1842. Nyom. Trattner­ Károlyi, 81. 174 lap. Ara 2 ft ép. Épen akkor, midőn a’ politicai állást nyert magyar nyelv’ terjesztése felülről is munkába vé­tetett , midőn valahára a’ perlekedők ügyvédeik’ munkálatait, a’ bírói ítéleteket, sőt az ügyeikben nyert bírói parancsokat is anyai nyelven olvashat­ják ;— azon időben, midőn a’ törvényi műszótár’ megállapításáról, ’s a’ törvényi stylus’ tisztításá­ról van a’ kérdés: igen korszerű volt a’ jelen könyvnek megjelenése, nemcsak azért, mert se­géd-könyv , hanem főleg mivel egyetlen és első a’ törvényi irodalom’ e’ nemében.— Cze­lja szerzőnek , mint a’ bevezetésben nyil­vánítja, a’ ‘parancsok általános ismertetésének e­­lőbocsátása mellett, a­ bírói parancsokról tör­vénykezési gyakorlat’ szempontjából szólani, ’s addig is, mig a’ keletkező mester- (mű-) szava­kat e' tárgyban is egy részről a’ szokás, más részről nyelv- és jogtudósink állandóvá teendik, közhasználat végett példányokat nyújtani. Szerző czéljának e’ szerény nyilatkoztatása után, bíráló azon czélt tekinti, mellyet bírák, ügyvédek és perlekedők, mint kiknek jelen mun­ka kézi­ könyvül van czímezve, általa elérendők lesznek, valamint azon hasznot, mellyet a’ törvé­nyi irodalom e’ munkában nyere. Ezen két szempontból megkülönbözteti bírá­ló jelen munka’ béltartalmát, külső alakjától. — Béltartalmára nézve ez minden kívánságot kielé­gít. — Szorosan ismerte szerző felvett tárgyát, ’s ahhoz tartalomdús rövidségben hű is maradt. A’ bevezetésben a’ parancsok’ ismertetéséről (1.§.), felosztásáról (2. §.), az általános bírói pa­rancsokról (3. §.), a’ különös bírói parancsokról (4. §.), a’ parancsot adó hatóságról (5. §.), a’pa­rancsok’ törvényességéről (6. §.), fűzetéről (7. §.), alkrészeiről (8. §.), czímzetéről (9. §.), fo­­ganatáról (10. §.), foganatosításának gyakorlati módjáról (1l. §.), birói parancsok iránti engedet­lenségről (12. §.), hamis előterjesztők’ bünteté­séről (13. §.), parancsok’díjáról (14. §.), paran­csok’ nemeiről (15.§.) értekezik kimerítőleg. Nem helyesli bíráló az 1. §-ban ezen meg­határozást : „Jog' körében létezhető parancsok' egyszerű fogalma abban áll, hogy mindenik, a­­zok által, kiket illet, betöltendő kötelező rende­let“ , — mert a’ parancsok’ kötelező ereje, az 1791 : 12. t. sz. szerint attól függ , ha megvan­nak-e benne e’ törvény által meghatározott és a’ 8-d. §-ban is előszámlált kellékek, és ha nem el­lenkeznek-e az előtörvényekkel ’s a’ törvényes szokásokkal, ellenkező esetben azok nem kötelez­nek , hanem az alsó biró által félretehetők. A’ mit szerző a’ 3-d. §-ban, a’ törvénytelen parancsok’ félretétele helyett indítványoz, hogy t. i.,,illendőség ’s felsőbbek iránti köteles tiszte­letből, a’ birák törvénytelen parancsok’ ellené­ben ne azonnal a’ törvény engedte egyenes fél­­retétel’ eszközét használják , hanem inkább a’ rendelmény’ törvényelleniségét kifejtő felirattal, foganat nélkül, mint remélni lehet, nem mara­dandóval éljenek“ — nagyon elméleti okoskodás , mert, ha a’ parancsot az előadás’ hamis volta mi­att kell az alsóbb bírónak félretenni, akkor a’pa­­rancsot adó felsőbb bírónak tekintete ezen félreté­­tel által teljességgel nem kisebbítteték­, ki ezen óvással adta a’ parancsot: ,,a’ dolog , miként elő­­adatik állván és úgy lévén“ , az az , ha a’ paran­csot kérőnek előterjesztése igaz; — ez esetben pedig, minthogy az előterjesztés’ hamissága mi­att tétetett félre, a’ különben helyes szerkezetű parancs, az előterjesztő bélyegeztetik általa, ’s a’ mellett a’ II. r. 22-d. czíme szerint nyelvvált­­sággal is büntettetik. Ha pedig (a’ mi alig tör­ténhető) törvény által tiltott parancsot kellene az alsóbb bírónak félretenni, akkor az alsóbb bíró­nak állásához mért illő tekintete’ ellenére volna, ha neki alázatos fölirásban kellene hódolatok közt kijelenteni azt, hogy ő, a’ parancsot adó felsőbb biró által kiadni méltóztatott törvény elleni paran­csot , az élőtörvények’ rendelete mellett, el nem fogadhatja, különben pedig minden esetben az i­­gazságos ügy vesztene ezen fel és leírásokkal, már pedig tudjuk, hogy csak egy nap is végetlen kín az igazság’ kiszolgáltatását váróra nézve. — Bíráló is azok közöl való, kik Fáy Andrásnak „kegy­letek“ czímű czikkét, ’s a’ Pesti Hírlap’ Vezér­­czikkjeinek törvény és birák iránti tiszteletre föl­hívó szózatait kötelességül írták sziveikbe, má­sokra nézve pedig forrón óhajtják; de a’ szerző által felhozott esetben nem látja kisebbítve a’ fel­sőbb birák iránti tiszteletet, nem az első esetben , a’ másodikban pedig a’ törvény és biró iránti tisz­telet jőne összeütközésbe. Abban sem egyezik meg bíráló, mintha „az országgyűlési karok és rendek törvényt tervező föliratára (humillima repraesentatio) adatni szo­kott k. királyi választ, ámbár királyi leiratnak neveztetik, még­is törvényes nézpontból tekint­ek

Next