Athenaeum, 1842/2. félév
1842-09-18 / 34. szám
ásodik félév. l»est, vasárnap , September 16. 1843. 34. szám. ATHENAEUM. -------------------—b. HATODIK rév !« -----------------Az Athenaeumból hetenként háromszor, úgymint kedden, csötörtökön és vasárnap jelenik meg fél fél ív. Ara helyben kihordással félévre 3 ft., postán 3 ft. 48 kr ép. Évnegyedenként is válthatni példányt 1 ft. 40 kr. helyben , és 2 ft postán. — A’ szerkesztőség ismeretlen kéztől csak bérmentes leveleket fogad el. — Kiadó hivatal Pesten, Borz-utczában (Neumayerház 222. szám) az apácza-templom’ közelében , földszint jobbra. Irodalom. Bírói parancsok magyar példányokkal. Alkalmas kézi-könyv bírák, ügyvédek és perlekedők’ számára. Készítő Bovánkovics József, jogtanár és hites ügyvéd. Pesten, Gerber Károly tulajdona, 1842. Nyom. Trattner Károlyi, 81. 174 lap. Ara 2 ft ép. Épen akkor, midőn a’ politicai állást nyert magyar nyelv’ terjesztése felülről is munkába vétetett , midőn valahára a’ perlekedők ügyvédeik’ munkálatait, a’ bírói ítéleteket, sőt az ügyeikben nyert bírói parancsokat is anyai nyelven olvashatják ;— azon időben, midőn a’ törvényi műszótár’ megállapításáról, ’s a’ törvényi stylus’ tisztításáról van a’ kérdés: igen korszerű volt a’ jelen könyvnek megjelenése, nemcsak azért, mert segéd-könyv , hanem főleg mivel egyetlen és első a’ törvényi irodalom’ e’ nemében.— Czelja szerzőnek , mint a’ bevezetésben nyilvánítja, a’ ‘parancsok általános ismertetésének előbocsátása mellett, a bírói parancsokról törvénykezési gyakorlat’ szempontjából szólani, ’s addig is, mig a’ keletkező mester- (mű-) szavakat e' tárgyban is egy részről a’ szokás, más részről nyelv- és jogtudósink állandóvá teendik, közhasználat végett példányokat nyújtani. Szerző czéljának e’ szerény nyilatkoztatása után, bíráló azon czélt tekinti, mellyet bírák, ügyvédek és perlekedők, mint kiknek jelen munka kézi könyvül van czímezve, általa elérendők lesznek, valamint azon hasznot, mellyet a’ törvényi irodalom e’ munkában nyere. Ezen két szempontból megkülönbözteti bíráló jelen munka’ béltartalmát, külső alakjától. — Béltartalmára nézve ez minden kívánságot kielégít. — Szorosan ismerte szerző felvett tárgyát, ’s ahhoz tartalomdús rövidségben hű is maradt. A’ bevezetésben a’ parancsok’ ismertetéséről (1.§.), felosztásáról (2. §.), az általános bírói parancsokról (3. §.), a’ különös bírói parancsokról (4. §.), a’ parancsot adó hatóságról (5. §.), a’parancsok’ törvényességéről (6. §.), fűzetéről (7. §.), alkrészeiről (8. §.), czímzetéről (9. §.), foganatáról (10. §.), foganatosításának gyakorlati módjáról (1l. §.), birói parancsok iránti engedetlenségről (12. §.), hamis előterjesztők’ büntetéséről (13. §.), parancsok’díjáról (14. §.), parancsok’ nemeiről (15.§.) értekezik kimerítőleg. Nem helyesli bíráló az 1. §-ban ezen meghatározást : „Jog' körében létezhető parancsok' egyszerű fogalma abban áll, hogy mindenik, azok által, kiket illet, betöltendő kötelező rendelet“ , — mert a’ parancsok’ kötelező ereje, az 1791 : 12. t. sz. szerint attól függ , ha megvannak-e benne e’ törvény által meghatározott és a’ 8-d. §-ban is előszámlált kellékek, és ha nem ellenkeznek-e az előtörvényekkel ’s a’ törvényes szokásokkal, ellenkező esetben azok nem köteleznek , hanem az alsó biró által félretehetők. A’ mit szerző a’ 3-d. §-ban, a’ törvénytelen parancsok’ félretétele helyett indítványoz, hogy t. i.,,illendőség ’s felsőbbek iránti köteles tiszteletből, a’ birák törvénytelen parancsok’ ellenében ne azonnal a’ törvény engedte egyenes félretétel’ eszközét használják , hanem inkább a’ rendelmény’ törvényelleniségét kifejtő felirattal, foganat nélkül, mint remélni lehet, nem maradandóval éljenek“ — nagyon elméleti okoskodás , mert, ha a’ parancsot az előadás’ hamis volta miatt kell az alsóbb bírónak félretenni, akkor a’parancsot adó felsőbb bírónak tekintete ezen félretétel által teljességgel nem kisebbítteték, ki ezen óvással adta a’ parancsot: ,,a’ dolog , miként előadatik állván és úgy lévén“ , az az , ha a’ parancsot kérőnek előterjesztése igaz; — ez esetben pedig, minthogy az előterjesztés’ hamissága miatt tétetett félre, a’ különben helyes szerkezetű parancs, az előterjesztő bélyegeztetik általa, ’s a’ mellett a’ II. r. 22-d. czíme szerint nyelvváltsággal is büntettetik. Ha pedig (a’ mi alig történhető) törvény által tiltott parancsot kellene az alsóbb bírónak félretenni, akkor az alsóbb bírónak állásához mért illő tekintete’ ellenére volna, ha neki alázatos fölirásban kellene hódolatok közt kijelenteni azt, hogy ő, a’ parancsot adó felsőbb biró által kiadni méltóztatott törvény elleni parancsot , az élőtörvények’ rendelete mellett, el nem fogadhatja, különben pedig minden esetben az igazságos ügy vesztene ezen fel és leírásokkal, már pedig tudjuk, hogy csak egy nap is végetlen kín az igazság’ kiszolgáltatását váróra nézve. — Bíráló is azok közöl való, kik Fáy Andrásnak „kegyletek“ czímű czikkét, ’s a’ Pesti Hírlap’ Vezérczikkjeinek törvény és birák iránti tiszteletre fölhívó szózatait kötelességül írták sziveikbe, másokra nézve pedig forrón óhajtják; de a’ szerző által felhozott esetben nem látja kisebbítve a’ felsőbb birák iránti tiszteletet, nem az első esetben , a’ másodikban pedig a’ törvény és biró iránti tisztelet jőne összeütközésbe. Abban sem egyezik meg bíráló, mintha „az országgyűlési karok és rendek törvényt tervező föliratára (humillima repraesentatio) adatni szokott k. királyi választ, ámbár királyi leiratnak neveztetik, mégis törvényes nézpontból tekintek