Alexander Bernát szerk.: Athenaeum 1915. Új folyam 1. kötet (Budapest, 1915)

1-2. szám - Alexander Bernát: Magyar filozófia

MAGYAR FILOZÓFIA. Irta Alexander Bernát. I. A filozófia fontos szerepét a nemzetek kultúrájában a történet is bizonyítja, de a filozófia mivoltából is ki­világlik. Ha az újkort nézzük, melynek élményeit kön­­­nyebben tudjuk föleleveníteni, azonnal szemünkbe tűnik, hogy Leibniz és Locke alakító hatással vannak a XVIII. század gondolkodására. Leibniz inkább Németországban, Locke Angliában, de a középkori tudományos hagyomá­nyok nemzetközi természeténél fogva e férfiak hatása a nemzeti kultúrák kerületén messze túlterjed. Leibniz filozófiai műveinek nagy része francia és latin nyelven jelenik meg. Locke műve az emberi értelemről először francia fordításban lát napvilágot és csak tíz évvel később angol eredetiben. Wolffot, Leibniz eszméinek rendszeresítőjét, Voltaire nevezi el az emberi nem taní­tójának ('praeceptor generis humani). A német felvilágo­sító irányzatnak filozófiai alapját Leibniz eszméi szol­gáltatják, amelyek azonban szorosan Descartes és Spinoza eszméihez kapcsolódnak, míg az angol szellem empiriz­musa főleg Locke révén válik — mondhatni — szel- Athenæum.1

Next