Alexander Bernát szerk.: Athenaeum 1915. Új folyam 1. kötet (Budapest, 1915)
1-2. szám - Alexander Bernát: Magyar filozófia
MAGYAR FILOZÓFIA. Irta Alexander Bernát. I. A filozófia fontos szerepét a nemzetek kultúrájában a történet is bizonyítja, de a filozófia mivoltából is kiviláglik. Ha az újkort nézzük, melynek élményeit könnyebben tudjuk föleleveníteni, azonnal szemünkbe tűnik, hogy Leibniz és Locke alakító hatással vannak a XVIII. század gondolkodására. Leibniz inkább Németországban, Locke Angliában, de a középkori tudományos hagyományok nemzetközi természeténél fogva e férfiak hatása a nemzeti kultúrák kerületén messze túlterjed. Leibniz filozófiai műveinek nagy része francia és latin nyelven jelenik meg. Locke műve az emberi értelemről először francia fordításban lát napvilágot és csak tíz évvel később angol eredetiben. Wolffot, Leibniz eszméinek rendszeresítőjét, Voltaire nevezi el az emberi nem tanítójának ('praeceptor generis humani). A német felvilágosító irányzatnak filozófiai alapját Leibniz eszméi szolgáltatják, amelyek azonban szorosan Descartes és Spinoza eszméihez kapcsolódnak, míg az angol szellem empirizmusa főleg Locke révén válik — mondhatni — szel- Athenæum.1