Révay József szerk.: Athenaeum 1941. Új folyam 27. kötet (Budapest, 1941)
4. szám - Noszlopi László: Az egyén erkölcsi tulajdonságainak kísérleti lélektani észlelése
Svájci, francia és főleg amerikai pszichológusok épp ezért megpróbáltak az intelligencia-vizsgálatok mintájára erkölcsi „teljesítménymérő" teszteket, „jellem-teszt"-eket szerkeszteni. Ezek voltakép a kérdőíves módszer teszt alakjában való alkalmazásai, tehát nagyjából ugyanazokat a hibaforrásokat mutatják, mint utóbbi. Amerikában főleg Jung introvertált és extravertált embertípusainak észlelésére vezettek be ilyen teszteket („introverzió extraverzió-tesztek"). Nálunk Boda István dolgozott ki kérdőíves személyiségvizsgáló eljárást. A Fővárosi Pedagógiai Szeminárium lélektani laboratóriumában az elmúlt években kipróbáltunk magyarra átdolgozva egy két introverzió extraverzió tesztet (Mae Nitt). A vizsgálati személyek 14 éven felüli ifjak voltak, fővárosi gimnáziumok, tanítóképzők és kereskedelmi iskolák mindkét nembeli tanulói, továbbá fiatal felnőtt egyének, összesen több százan. A tapasztalat az volt, hogy ezek a tesztek az erkölcsi tulajdonságok diagnózisára nem alkalmasak, mert a valóságban — más módszerekkel megvizsgálva, kikutatás (exploráció) és a környezet, a szülők és tanárok véleménye után ítélve — a vizsgálati személyek nem mutatták fel azokat az erkölcsi tulajdonságokat, amelyeket a teszt nyomán annak rendje és módja szerint meg kelett vollna róluk állapítani. Introvertált emberek egyébként sem hajlandók megnyilatkozni, hanem önmaguk előtt is eltitkolják tulajdonságaikat és szeretik önmagukat a valóságnál extrovertáltabbnak tudni és mutatni. A teszt kérdőpontjaira adott feleleteken keresztül tehát mintegy átköltik a valóságot önmagukra vonatkozólag, vagy pedig egyszerűen elhallgatják. Ugyanilyenféle a helyzet az extravertált emberekkel is, csak más lélektani okokból. Az extravertált ember nyíltabb ugyan, mert önmagával meg van elégedve. Ezért könnyebben adja a teszt-teljesítményekben önmagát, nem vágyik más lenni, mint ami. Viszont épp kifelé fordulásuk és önmagán nyugvó, meggyőződéses önbizalmuk, több kevesebb elbizakodottságuk folytán nagy hibaforrás tesztjeiknél önmaguk elképesztően hiányos megfigyelése, kezdetleges megítélése. A kérdőíves vagy hasonló elven alapuló, de teszt módszerrel történő vizsgáitoknak sikere van, amíg a cél az erkölcsi intelligencia és ítélőképesség vizsgálata, de nem válnak be, ha a valóságos tulajdonságokat akarják észlelni velük. A hibaforrás — amelyen Boda a maga kérdőívénél az egy tényezőre sokféle kérdés, gyakran keresztkérdés alkalmazásával óhajt segíteni — először is az a körülmény, hogy a kérdőpontokra adott feleletekben a vizsgálati személy önkénytelenül sem olyannak mutatja be magát, mint aminő valóban, hanem amilyen szeretné, ha lenne, illetőleg amilyennek hiszi magát, vagy pedig amilyennek óhajtja, hogy mások őt tartsák. Másik hibaforrás, hogy az erkölcsi intellektualizmus veszélyébe esünk és összetévesztjük a valódi erkölcsi 2 Boda István : A személyiség szerkezete és kísérleti vizsgálata-Budapest, 1937.