Audio-Vizuális Közlemények, 1982 (19. évfolyam, 1-6. szám)
1982 / 4. szám
* # * való közvetlen kommunikálás, az interaktív programfejlesztési lehetőségek, a gyors sikerélmény magával ragadta a hallgatókat, sőt igényük lényegesen nagyobb, mint amit jelenlegi lehetőségeinkkel biztosítani tudunk (6 gép, napi 10—12 óra). A nem matematika szakos tanárok feladata a számítástechnika alkalmazása, ill. az alkalmazás oktatása lesz. Ezért számítástechnika anyagukban a többieknél radikálisabb tananyagmódosítás történt, ők már valóban a számítógép alkalmazását tanulják a szaktárgyukban (és „mellékesen" jobban tudnak programot írni, mint a korábbi módszerekkel tanulók). A technika szak — levelező tagozat — anyagában más ok miatt fontos a személyi számítógépek használata: az iparban, mezőgazdaságban gyorsan terjedő mérés- és irányítástechnika mikroszámítógépekre épül, és ezek oktatására a — különféle berendezésekkel kiegészített — mikroszámítógép a legalkalmasabb. 1982-től a biológus szakszámítástechnika oktatását is személyi számítógépekre alapozzák. Bebizonyosodott, hogy az ezzel járó oktatási forma nemcsak a leendő tanároknak, hanem a kutatóknak is hasznos. A tananyag jelentős része nagyon hasonló lehet pl. a biológia-kémia tanár szakanyagához, csak amíg ott az egyes jelenségek szemléltetésével foglalkoztunk, addig itt a jelenségek elemzése a cél. Mivel az iskolaszámítógép megjelenése hamarosan várható és ilyen anyagot tanuló tanárjelöltek csak 1985-ben végeznek, ezért nagy jelentősége van a tanártovábbképzésnek, amelyet az 1979—80-as tanévtől kezdve végzünk a Fővárosi Pedagógiai Intézet felkérésére. Elkészültek, illetve folyamatosan készülnek a szükséges oktatási segédanyagok: BASIC tankönyv, példatár, feladatgyűjtemény. Ezekre az oktatásban és az iskolaszámítógép későbbi terjesztésében egyaránt szükség van. A mikroprocesszorok nemcsak a személyi számítógépek vezérlőegységeként használhatók, alkalmazási területük elsősorban az ipar, a kereskedelem, a tudományos kutatások (és nemsokára az otthon, a háztartás), ahol a műszerekbe beépítve mérési, irányítási, szabályozási funkciókat látnak el. Ezek bemutatására is alkalmas az ABC80, a beépített V24-es interface és az ún. ABC-busz kivezetése révén, így egyik legfontosabb fejlesztési célunk különböző mérő-, érzékelő-, beavatkozóegységek illesztése. Kezdetnek olyan mennyiségek mérésére gondoltunk, amelyeknél az érzékelés egyszerű, a kapott jel könnyen feldolgozható (hőmérséklet, feszültség, pH), de szándékunkban áll komolyabb mérő-, beavatkozó egységek illesztése is. Hasonló fejlesztési cél egy gép teljes kiépítése, nyomtatóval, mágneslemezzel, memóriabővítéssel való ellátása, amelyen így komolyabb programfejlesztések, sőt adatfeldolgozás is végezhető lenne. Bővítési terveink között szerepel speciális számítástechnikai eszközök beszerzése és illesztése, finom felbontású grafikus display, színes monitor, valamint több gép összekapcsolása. 195