Audio-Vizuális Közlemények, 1982 (19. évfolyam, 1-6. szám)

1982 / 4. szám

* # * való közvetlen kommunikálás, az interaktív programfejlesztési lehetőségek, a gyors sikerél­mény magával ragadta a hallgatókat, sőt igényük lényegesen nagyobb, mint amit jelenle­gi lehetőségeinkkel biztosítani tudunk (6 gép, napi 10—12 óra). A nem matematika szakos tanárok feladata a számítástechnika alkalmazása, ill. az alkalmazás oktatása lesz. Ezért számítástechnika anyaguk­ban a többieknél radikálisabb tananyagmódosí­tás történt, ők már valóban a számítógép alkalmazását tanulják a szaktárgyukban (és „mellékesen" jobban tudnak programot írni, mint a korábbi módszerekkel tanulók). A technika szak — levelező tagozat — anyagában más ok miatt fontos a személyi számítógépek használata: az iparban, mezőgazdaságban gyor­san terjedő mérés- és irányítástechnika mikro­számítógépekre épül, és ezek oktatására a — különféle berendezésekkel kiegészített — mikro­számítógép a legalkalmasabb. 1982-től a biológus szak­számítástechnika oktatását is személyi számítógépekre alapozzák. Bebizonyosodott, hogy az ezzel járó oktatási forma nemcsak a leendő tanároknak, hanem a kutatóknak is hasznos. A tananyag jelentős része nagyon hasonló lehet pl. a biológia-kémia tanár szakanyagához, csak amíg ott az egyes jelenségek szemléltetésével foglalkoztunk, addig itt a jelenségek elemzése a cél. Mivel az iskolaszámítógép megjelenése hama­rosan várható és ilyen anyagot tanuló tanárjelöl­tek csak 1985-ben végeznek, ezért nagy jelentősége van a tanártovábbképzésnek, ame­lyet az 1979—80-as tanévtől kezdve végzünk a Fővárosi Pedagógiai Intézet felkérésére. Elké­szültek, illetve folyamatosan készülnek a szükséges oktatási segédanyagok: BASIC tan­könyv, példatár, feladatgyűjtemény. Ezekre az oktatásban és az iskolaszámítógép későbbi terjesztésében egyaránt szükség van. A mikroprocesszorok nemcsak a személyi számítógépek vezérlőegységeként használhatók, alkalmazási területük elsősorban az ipar, a kereskedelem, a tudományos kutatások (és nemsokára az otthon, a háztartás), ahol a műszerekbe beépítve mérési, irányítási, szabá­lyozási funkciókat látnak el. Ezek bemutatására is alkalmas az ABC80, a beépített V24-es interface és az ún. ABC-busz kivezetése révén, így egyik legfontosabb fejlesztési célunk külön­böző mérő-, érzékelő-, beavatkozóegységek illesztése. Kezdetnek olyan mennyiségek méré­sére gondoltunk, amelyeknél az érzékelés egyszerű, a kapott jel könnyen feldolgozható (hőmérséklet, feszültség, pH), de szándékunk­ban áll komolyabb mérő-, beavatkozó­ egységek illesztése is. Hasonló fejlesztési cél egy gép teljes kiépítése, nyomtatóval, mágneslemezzel, memó­riabővítéssel való ellátása, amelyen így komo­lyabb programfejlesztések, sőt adatfeldolgozás is végezhető lenne. Bővítési terveink között szerepel speciális számítástechnikai eszkö­zök beszerzése és illesztése, finom felbontású grafikus display, színes monitor, valamint több gép összekapcsolása. 195

Next