Audio-Vizuális Közlemények, 1982 (19. évfolyam, 1-6. szám)

1982 / 4. szám

A fizika történetének bemutatása falitáblákon RADNAI GYULA A fizika tanításának régi, megoldatlan gondja a történelmi szemlélet hiánya, pedig a tananyag felépítése egészen a legújabb fizikatantervekig lényegében a fizika fejlődésének történelmi sorrendjét követte, és még az egyes nagy témakörök tárgyalásán belül is legtöbbször a felfedezések időbeli egymásutánja határozta meg a kisebb témakörök tanítási sorrendjét. A tanítás során mégsem alakult ki a tanulókban a fizika­­fejlődésének történeti szemlélete, mint ahogy a történelem tanítása során sem kapott kellő hangsúlyt a természettudományok törté­neti fejlődése. Mindezek objektív és szubjektív okaira csak megfelelő oktatástörténeti kutatások tudnának fényt deríteni. A probléma korántsem csak Magyarországon létezik: az Egyesült Államok­ban az ötvenes és hatvanas évek fordulójának nagy fizikaoktatási reformtervét (PSSC) meg­születése után néhány évvel követte egy másik (Harvard Project), amely kimondottan történeti szemléletű, humán beállítottságú fizikaoktatási tervezet volt. Ott ez a szabadon választható fizika felvett óraszámának növekedését jelentet­te, különösen a lányok választották nagyobb arányban a fizikát, mint addig. (Számunkra, ahol a gimnazisták többsége lány, ez elég fontos információ.) Ugyanakkor Ausztráliában a Har­vard Project adaptációjából kihagyták a törté­nelmi utalások legnagyobb részét. A fizika történeti megközelítésének legtöbb­ször hangoztatott értéke az, hogy a tanár segítségével a diákok a fizikai fogalmak fejlődésének az emberiség által már végigjárt útját követhetik végig. A történeti út követésé­nek ezzel összemérhető előnye az is, hogy a tudósokat, mint egy-egy jellegzetes történelmi korban élő embereket lehet bemutatni, s a tanár a tudósok életét is meghatározó társadalmi viszonyokat a tudomány fejlődésével való kölcsönhatásban vizsgálhatja. Nem tudom, hogy erre éppen a történelem vagy éppen a fizikaórán kerüljön-e sor, az lenne a legjobb, ha mindket­tőn sor kerülhetne rá. A tudósok életének megismerésekor a diák nem csak a tudósok sikereit, hanem a kudarcaikat is megismerheti; így alakulhat ki reális és konkrét képe magáról a fejlődésről. A történeti út példája és tanulságai bátorítják a diákokat a tévedésekkel szembeni megértő magatartás kialakítására, a töretlen fejlődés hamis illúziójának feladására, egyéni kudarcaik jobb elviselésére, saját munkájuk reálisabb értékelésére is. Több fizikus hallgató­nőt ismertem, akik Madame Curie élettörténeté­nek elolvasása után határozták el, hogy fizikusok lesznek. Ha az a célunk, hogy a fizikát a tanulók az egész művelődéstörténet szerves részének te­kintsék, meg kell találni a módját, hogy a tanárok tanítását, s a tanulók iskolai tanulási tevékenységét is ebben a szellemben befolyásol­juk. Ennek egyik — sokkal inkább ösztönző, érdeklődést keltő, semmint a történeti szemlé­let rangját megillető, teljesértékű — megvalósítá­sa lehet, ha az iskolában, a fizikai előadó falán egy olyan táblasorozat függ, amelyen a legfontosabb fizikai felfedezésekről és felfede­zőikről szerezhet a tanár és a tanuló információ­kat. Azzal, hogy ezek a táblák állandóan szem előtt vannak, a tanítás a fizika történelmi atmoszférájában folyik, nem lehet nem odafi­gyelni rá.

Next