Autó-Motor, 1958. július-december (11. évfolyam 12-23. szám)
1958-12-01 / 22. szám
motorszelepek feladatáról, működésük sajátosságairól a közelmúltban írtunk. Most pedig néhány olyan gyakorlati kérdésre térnék rá, amelyek a szelepekkel kapcsolatos munkálatok során merülnek fel. Többek között szükségesnek tartom megemlíteni a felszabályozott szelepülés és szeleptányér-kúp ellenőrzését. Alapszabály, hogy a szelepmunkák elvégzése után a szelepeket a szelepülésen körbeforgatjuk. Ennél a próbánál, ha valamelyik szeleptányér és szelepülés között a szívó- vagy kipufogócsatornán keresztül átlátni, figyeljük meg az átvilágítást. Ha mindig azonos helyen látunk őt a szelep körülforgatása közben, akkor ez azt jelenti, hogy az ülés egy oldalra van verődve, vagy maradva. Ha viszont az átvilágítás helye a szelep forgatása közben változik, akkor a következő hibák lehetnek: elsősorban szelepszárgörbülés, a szelepszárhoz viszonyítva excentrikus a szeleptányér, régi szelepeknél üléssüllyesztés következtében a szelep lejjebb került és a szár meg nem kopott nyaka a vezetékbe jut, vagyis a szelepvezeték száját kell süllyeszteni. Amikor az átvilágítás során hibát észlelünk, akkor a szeleptányérok kúpos felületét vékonyan bevonjuk indigófestékkel, majd enyhe nyomással és körfordulattal a szelepeket az ülésen forgatjuk. Jól tudjuk, ha a szelepüléseken a festéknyom megszakad, akkor a csiszolást tovább kell folytatni. Természetesen többféle mód is van a szelepelfekvés ellenőrzésére, de talán a legegyszerűbb és legcélszerűbb módszer, amelyről a fentiekben teszek említést. Amikor pedig ezzel a munkával végeztünk, a becsiszolt szelepeket lehetőleg deformációmentesen, villanyiónnal vagy savbélyegzővel számozzuk be. A csiszolás maradékait a szelepen és az ülésen, illetve a csatornákban igen gondosan távolítsuk el, mert ezek a szemcsék a hengerbe jutva, idő előtt súlyos kopásokat okozhatnak. Beszerelés előtt természetesen még a szeleprugók feszítőerejét is meg kell vizsgálni, valamint a szeleptányérokat és a szelepékeket szükséges ellenőrizni. A beszerelési munkák végeztével a szelephézagok előírás szerinti beállítása következik. Erre vonatkozóan biztos támpontot adnak az egyes kocsikhoz, illetve motorokhoz tartozó kezelési könyvek, de miután ezek nem mindenütt állnak rendelkezésre, vegyük figyelembe a közölt táblázatot, amely az általános hézagolást ismerteti, és ha hiba van, amikor azonnal korrigáljuk. Időnként célszerű elvégezni a kipufogó- és szívócsatornák, valamint a szelepek tisztítását, illetve koromtalanítását, mert ennek elmulasztása szintén a motor túlmelegedését okozhatja, ami teljesítménycsökkenést, szelepégést von maga után. A TMK előírásokban meghatározott időszakos szelepellenőrzések alkalmával vizsgáljuk meg azt is, hogy a szelepek felfekvése kielégítő-e, mert átfolyás esetén a rosszul záró, hibás vagy helytelenül beállított szelepek úgynevezett szúrólángot kapnak, amelynek következtében el is éghetnek. ZELEPEKRŐL _ Hézagolás normái Hézagolás dieselszelepszar a benzinmotoroknál motoroknál 7,0 mm-ig 0,03 mm 0,01 mm 7,1—10,0 mm-ig 0,01 mm 0,05 mm 10,1 mm felett 0,05 mm 0,02 mm [Hézagtűrés:±0,01 mm, kipufogószelepeknél a hézag + 0,01 mm-rel nagyobb.) A rosszul fekvő, rosszul záró szelepeket feltétlenül be kell csiszolni és ha az egyszerű csiszolással nem tudunk már a bajon segíteni, akkor az ismert gépmunkákra lesz szükség. Vagyis szelepülés-marás, esetleg perselyezés, szeleptányér-köszörülés válik szükségessé, illetve a szelepvezetékek, szeleprugók vizsgálata után esetleges javításra vagy cserére kerül sor. Általában, ha a szelepek körül észlelünk hibát, és felfedezünk egy sérült szelepet, ajánlatos körültekintő vizsgálatot végezni a többi szelepeknél és az egész vezérlőberendezésnél. A szelephézag-állítással, koromtalanítással kapcsolatos munkák után a tisztításokon kívül ügyeljünk arra is, hogy a zárófedelek (hengerfej, szívó- és kipufogó) tömítésének szerelését hibátlanul végezzük. Végezetül ide tartozik még az üzemanyagok és kenőanyagok megemlítése. Az üzemanyagtartályok, tápszivattyúk, porlasztók, légszűrők, adagolók és az ide tartozó vezetékek tisztántartása, szakszerű kezelése. Dieselmotoroknál a gázolaj ülepítése, szűrése, továbbá az évszakonként előírt kenőolajok használata és azok megfelelő időben történő cserélése. Ezek döntő befolyással vannak a szelepmechanizmus, illetve a motor élettartamára. Alapvető követelmény, de talán nem árt itt megismételni, hogy az olajat mindig teljesen tiszta hordókban vagy kannákban kell tárolni és csak ülepítés, szűrés után szabad a motorba tölteni. Ha pedig olajcsere alkalmával a motor forgattyúházát úgynevezett mosóolajjal öblítjük át, ezzel ugyancsak hozzájárulunk ahhoz, hogy a szerkezetek tartósan és zavartalanul működjenek. Nyári Sándor az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet igazgatója 12