Autó-Motor, 1964. január-június (17. évfolyam 1-12. szám)

1964-01-06 / 1. szám

KÉSZEN AZ ÚJ FELADATOKRA írta: LENDÉR JENŐ, a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóság vezetője A népszerű Autó-Motor olvasótáborához sokezer hiva­tásos gépjárművezető, az autóközlekedés számos szak­embere tartozik. Évről évre jogos igény, hogy a hivatásos gépjármű­­vezetők reprezentatív szervezete, a KPM Autóközleke­dési Vezérigazgatóság számot adjon munkájáról, egy-egy tervidőszakban elért eredményeiről, az ágazatnak azok­ról a kérdéseiről, amelyek a gépjárműközlekedés dol­gozóit foglalkoztatják. Az Autó-Motor figyelemmel kísérte az autóközlekedés végrehajtott átszervezését, az ágazat 1963. évi célkitűzé­seit, az elért eredményeket. Természetes követelmény, hogy számot kell adni az 1964. évre jelentkező teendők­ről. Nem kis feladatot láttak el az 1963. évben a közhasznú autóközlekedés dolgozói. Rendkívüli fuvarozási év volt. Rendkívüli hideg tél, rendkívüli r­­zőgazdasági szállí­tási feladatok jellemezték ezt az esztendőt. A MÁVAUT autóbuszvezetők közel 500 millió utast szállítottak, az elfuvarozott áru mennyisége több mint 70 millió tonna volt. Az év végére behozott tervlemaradás, a népgazda­sági terv szerint előírt költségcsökkenés teljesítése tük­rözi a KPM autóközlekedés több mint 60 ezer dolgozó­jának példamutató helytállását, hivatásszeretetét, fej­lődő szakmai képzettségét. A teljesített szállítási volu­men pedig igazolja, hogy ma már a közhasznú autóköz­lekedés a közlekedés egészén belül igen fontos szerepet tölt be a népgazdaság szállítási igényeinek teljesítésé­ben. Az autóközlekedésnek azonban változatlan funkciója, hogy a vasút meghatározott szállítási tevékenysége mel­lett, maximálisan kihasználva a rendelkezésre bocsátott járműállományt, a vasútra és a vasútról történő áru­­fuvarozást maradéktalanul teljesítse, biztosítsa az utasok csatlakozását, és a vasúttól elzárt területeken és a helyi forgalomban, mint önálló közlekedési ág kielégítse a jelentkező szállítási igényeket. A rendkívüli 1963. év körülményei mellett ezt a funkcióját az autóközlekedés nem minden vonatkozásban teljesítette, mert a csúcs­­forgalomban halmozódott igényekkel nem tarthatott lé­pést a járműállomány növelése. Az autóközlekedés sokirányú segítséget kapott az el­múlt évben. Kiemelkedő eredmény, hogy­ hazánkban a teherautó- és autóbuszállomány korszerű, és minőségét illetően a követelményekkel arányosan fejlődött. Több­éves fejlesztés eredménye, hogy a szállított tömegáru és az önürítő gépjárművek aránya egyensúlyban van. Növe­kedett a kisteherbírású gépkocsik száma a kereskedelmi jellegű árufuvarozás minőségi követeléseinek teljesítése érdekében. A következő időszakban a figyelmet a nagy­­teherbírású (20 tonnás) normál- és hűtő­szerelvények ki­alakítására kell fordítani. Az elmúlt évek során az ún. bányász-bódés „faka­­rusz”-ok kétharmad részét korszerű autóbuszokkal kicse­rélhettük. A minőségi követelményeket tükröző jármű­­állomány kapacitásának teljes kihasználása azonban vál­tozatlan feladat, és különösen előtérbe kerül ez a tényező az 1964. évi tennivalók meghatározásánál. Az 1964. évi tervfeladatok teljesítése fokozott erőfeszí­tést igényel. A népgazdaság termelésének arányos fej­lesztése mellett a közhasznú teherautóközlekedés fejlő­désének üteme kétszeres: 80 millió tonna árut kell el­szállítani, 10 millióval többet, mint tavaly. A szállítandó utasok száma túlhaladja majd az 500­ milliót. A rendelkezésre álló eszközök mellett ez a feladat csak úgy teljesíthető, ha az autóközlekedés termelékeny­sége tovább növekszik. A termelékenység növelésének egyik eszköze lesz, hogy 1964. év végére az autóközleke­dés minden egyes vállalatánál a tehergépjárművezetők teljesítménybérben fognak dolgozni. „Aki többet dolgo­zik — többet keres” elv következetes alkalmazása való­sul meg ennek a bérrendszernek az általánosításával. Tovább kell terjeszteni a kalauz nélküli autóbuszjára­tok számát, mert fejlődő népgazdaságunk azt a követel­ményt állítja elénk, hogy a közlekedési teljesítmények gyors növelésével párhuzamosan csökkentsük a ráfordí­tott fajlagos munkaórák számát. Ennek a célkitűzésnek jegyében kell növelni a gépesített rakodások volume­nét is. A tennivalók sorában fontos helyet foglal el az a cél­kitűzés, hogy növekedjék a forgalomba adott tehergép­járművek és autóbuszok műszaki színvonala. Az autó­közlekedés szervezettségének fokmérője az országúton közlekedő taxik, teherautók, autóbuszok felépítményé­nek, az egyes fődarabok üzemképességének műszaki állapota. A gépkocsivezetők felelősségét növelni kell a jármű­vek műszaki színvonalának emelése céljából. Az autó­közlekedés minőségi munkáját az tükrözi, hogy eljut-e minden utas céljához, időben kerül-e helyére az elfuva­rozott áru. A szállítási munka minőségének feltétele, hogy fegyelmezett legyen a gépkocsivezetők széles tá­bora, ütőképes a forgalomba adott járműállomány. Az Autóközlekedési Vezérigazgatóság számos intézkedést tervez a jelenlegi színvonal emelése érdekében. A cél­kitűzések teljesítése azonban csak akkor lehetséges, ha azzal egyetértenek a gépkocsivezetők és szerelők, és a vezetést ezirányú munkájában támogatják. A gépjárműközlekedés és mindennapi életünk ma már azonos fogalom. Az autóközlekedési ágazat a népgazda­ság által ráruházott olyan feladatot teljesít, amely a leg­szélesebb tömegekkel való kapcsolaton nyugszik. Az or­szág minden lakosa utazik autóbuszainkon, és az autó­­közlekedés által végzett fuvarozás minden népgazdasági ág csaknem minden üzemét, kereskedelmi vállalatát, mezőgazdasági egységét, közületét érinti, azok munkáját segíti, befolyásolja. A gépjárműközlekedés a termelőmunkában fontos láncszem, mert — minden egyéb utazási szükséglet mel­lett — munkahelyére szállítja a dolgozókat, nyersanya­got ad a termelésnek, és készárut a lakosságnak. A gép­járműközlekedésnek ez a mindennapos tevékenysége, tevékenységének minősége része népgazdaságunk fejlő­désének, a szállítás színvonalára is tükrözi társadal­munk növekvő erejét. A teherautók és autóbuszok gépkocsivezetőinek döntő többsége átérzi és megérti az előtte álló feladatok nagy­­szerűségét. A hivatásszeretet ösztönzi őket, hogy a rájuk bízott feladatokat kiválóan végezzék el, legyőzzék az időjárás forgalmi és a szakma műszaki nehézségeit. Tu­datában vannak annak, hogy több­ százezer forint érté­ket képvisel minden egyes nagy teherbírású vagy férő­helyű jármű, melynek parancsnokaként széles jogok ille­tik meg őket, számos kötelezettséget vállalnak. A szakma irányítói bíznak abban, hogy az 1964. évi feladatok végrehajtására meghatározott célkitűzések tel­jesítése lehetséges. Az új esztendőben az átszervezett és megerősödött autóközlekedés helyt fog állni. 3

Next