Autó-Motor, 1968. július-december (21. évfolyam 13-24. szám)
1968-07-06 / 13. szám
KONFERENCIÁK ÉS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG „A holnap autóival, a ma útjain, a tegnap emberei" címmel előző számunkban részletesen beszámoltunk a Közúti Balesetelhárítási Tanács legutóbbi üléséről. A fentebb idézett jelmondat valóban frappánsan foglalta össze a lényeget, amely időszerűsége miatt immár nem csupán a KBT-üléseken, hanem mind szélesebb körben központi kérdéssé lett. És mindazok, akik valóban szívügyüknek tekintik a közlekedésbiztonság előmozdítását, mélyen egyetértettek abban, hogy nem a színesebb plakátokkal és a szebben hangzó jelmondatokkal, hanem a tudományos kutatások, vizsgálódások eredményeire épített konkrét tettekkel lehet csak a forgalombiztonsági célkitűzéseket előremozdítani. Mind több konferenciát, kongresszust tartanak ma e témákról világszerte, s így hazánkban is. Fővárosi Közlekedési Szimpóziumot s egyben nemzetközi tanácskozást szervez a Közlekedéstudományi Egyesület városközlekedési tagozata és a Fővárosi Közúti Balesetelhárítási Tanács — ismert hazai és külföldi szakemberek részvételével, október 29-én és 30-án a Technika Házában. A szervezőbizottság már megkezdte a nagyszabású találkozó előkészítését, amelyről lapunkban később részletesen is beszámolunk. Elöljáróban csak annyit: a szőnyegre kerülő témák mindegyike a közvéleményt is foglalkoztató probléma és éppen ezért közérdeklődésre is számot tart. Íme, néhány a tervezett napirendi pontok közül: Sarlós Istvánnak, a Fővárosi Tanács VB elnökének (aki egyben a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke is) megnyitója után dr. Csanádi György miniszter, a KTE elnöke tart előadást. Ezt követően dr. Kádas Kálmán és dr. Nemesdy Ervin tanszékvezető egyetemi tanárok a közúti forgalombiztonság elméleti vonatkozásait elemzik. A pálya és forgalomtechnika kérdéseiről dr. Nagy Rudolf, a Fővárosi Tanács VB Közlekedési Osztályának vezető főmérnöke, valamint dr. Vörös Balogh István r. ezredes, főkapitányhelyettes tart előadást. Dr. Horváth László Gábor, a MÁV Pályaalkalmasságvizsgáló Intézet igazgatója és Pelbárt Jenő r. alezredes, a BM alosztály vezetője a közlekedés szociológiai és pszichológiai vonatkozásairól, valamint a közlekedési morálról és a közlekedő emberről fog beszélni. Az előadásokat követően vitákat is rendeznek, ahol kitűnő alkalom kínálkozik majd arra, hogy az érintett szakágak avatott ismerői kicseréljék egymás tapasztalatait, és közös nevezőre jussanak jónéhány kérdésben. A Nemzetközi Közúti Fuvarozási Egylet — az IRU — XI. kongresszusát tartotta Budapesten. Mint erről előző számunk hírei között is beszámoltunk, 27 ország mintegy 400 autóközlekedési szakembere négy napon át tanácskozott és 10 fő kérdésben határozatot hozott. Az általános szállítási politikával kapcsolatban megállapította a Kongresszus, hogy az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság egyre nagyobb mértékben van ráutalva a közúti fuvarozásra. Az IRU szorgalmazza, hogy valamennyi országban támogassák a közúti fuvarozók tevékenységét. Egy másik fontos téma, amelyben a Kongresszus határozatot hozott, a gépkocsivezetők szakmai képzése volt. Ebben egyebek között hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a képesített gépkocsivezetők feleljenek meg a más szakmabeli képesített munkások szakmai szintjének (!). Ezt ugyanolyan képzési módszerekkel lehet elérni, amelyek szokásosak az egyes országokban, beleértve az iparitanuló-képzést is. Egy harmadik határozat a TTR-egyezménnyel foglalkozik és megállapítja, hogy a nemzetközi közúti árufuvarozás gyors növekedése főleg ennek az egyezménynek köszönhető, amely jelenleg 24 európai államban van érvényben. Az IRU úgy véli, hogy ezenfelül kívánatos lenne a jelenlegi egyezmény tökéletesítése és a vámkezelés egyszerűsítése. A nemzetközi személyszállítással kapcsolatban egy határozat felhívja a kormányok figyelmét az autóbuszokon lebonyolított rendszeres nemzetközi járatok fontosságára, az európai turizmus szempontjából. Az IRU kéri, hogy az államok minden erőfeszítést tegyenek meg a közúti személyszállítás fejlesztésére. Egy másik határozatban a közúti járművek legnagyobb súlyát és méreteit állapították meg. Eszerint az IRU felhívta az európai országok kormányait, tegyék lehetővé, hogy olyan kereskedelmi járművek beléphessenek területükre, amelyek súly- és mérethatára a következő: pótkocsis szerelvény hossza 18 méter; csuklós jármű hossza 15,25 m; súly szimpla tengelyenként 13 tonna, dupla tengelyenként 20 tonna. Határozatot hoztak továbbá az egyre erőteljesebben fejlődő nemzetközi konténeres szállításokról, valamint az európai országokat érintő közúti egyezményekről. A IX. határozat tárgya az üzemanyag vámmentessége a nemzetközi forgalomban, míg a X. határozat a közutak biztonságával foglalkozik. Ezzel kapcsolatban az IRU felszólította a kormányokat, szorgalmazzák az úthálózatok kiépítését. A határozat megállapítja, hogy a megtett kilométerek alapján a kereskedelmi járművek sokkal ritkábban okoznak közúti baleseteket, mint a más kategóriába tartozók. A Kongresszuson egyébként hazánk is bejelentette csatlakozását a Nemzetközi Kölcsönös Segélynyújtási Egyezményhez (AMI), valamint a Nemzetközi Hűtőkocsi Egyezményhez (Trans Frigoroute). Végül az IRU elhatározta, jutalmat ad azoknak a legjobb gépkocsivezetőknek, akik a közutakon magatartásukkal, egyes kiemelkedő teljesítmények révén hozzájárulnak a közlekedés biztonságához. Ezt a díjat első ízben éppen Budapesten, az IRU XI. Kongresszusán adták át egy lengyel gépkocsivezetőnek. Az I. Nemzetközi Közlekedési Balesetkutató Kongresszusnak — amely május 27-én kezdődött az ausztriai Badenben — kiemelt magyar vonatkozása is volt. Programjába ugyanis Budapestre utazást és a Közlekedéstudományi Egyesületben kétnapos forgalombiztonsági tájékoztatást iktattak be. Ennek a külön programnak az volt az előzménye, hogy az 1965. évi budapesti Nemzetközi Közúti Forgalombiztonsági Konferencián részt vett a GUVU (Gesellschaft für Ursachenforschung bei Verkehrsunfällen E. V.) képviselője, aki Magyarországon különösen a rendőri és a műszaki szervek együttműködését példamutatónak tartja. A Kongresszus első három napján úgynevezett ,„pódiumbeszélgetések” és előadások hangzottak el a következő témákról: — Törekvések a közúti közlekedési balesetek megelőzésére Ausztriában. Eredmények és kudarcok. — Az igazságügy, a rendőrség és a sajtó együttműködése a közúti közlekedési balesetek megelőzésében. — A közúti közlekedési balesetek szakvéleményezése. — Konstruktív rendszabályok a gépjárművek biztonságának növelésére, lehetőség és határok. — Gyalogátkelőhelyek forgalombiztos megvilágítása, hibaforrások és elhárításuk. — Gyakorlati oktatók alkalmazása gépjárművezetői iskolákban. — A közlekedők magatartásának kibernetikai vizsgálata veszélyes helyzetekben. — Módszerek a balesetmegelőzési rendszabályok hatékonyságának elemzésére. A különböző szekciókban kibontakozó vitákon számos nagyon időszerű témát mélyrehatóan is elemeztek. A Kongresszus résztvevői — közel százan — május 30-án érkeztek Budapestre. Városnéző körutazáson vettek részt, és Csíkhelyi Béla r. őrnagy, a BM Budapesti Közlekedésrendészeti alosztályvezetője ismertette a forgalmi szempontból különösen érdekes helyeket, létesítményeket. Másnap a Technika Házában került sor szakmai előadásokra és megbeszélésekre. A közúti forgalombiztonság hazai helyzetéről dr. Koller Sándor, a KTE Forgalombiztonsági és Forgalomszabályozási Állandó Bizottságának vezetője tartott előadást. Az egyes szakterületekben folyó balesetmegelőzési tevékenységről Márfai Tibor, a KPM Közúti Főosztályának főmérnöke, Sidó Ferenc, az ATUKI tudományos főmunkatársa, dr. Vörös Balogh István r. ezredes, főkapitányhelyettes, Csíkhelyi Béla r. őrnagy, és Szerény Zoltán, a KBT Titkárság munkatársa tájékoztatta a meghívottakat. A vendégek nevében Horst Nickel, a GYVU elnöke köszönte meg a budapesti programot. Legtöbben először voltak Budapesten, és — mint mondotta — meglepődtek azon, hogy itt a forgalombiztonsági témákkal milyen alaposan foglalkoznak. Megállapítása szerint a nyugat-európai országok sokat tanulhatnak Magyarországtól, a többi között a közlekedési szabályalkotás és forgalomfejlesztés tekintetében. Hangsúlyozták, hogy a jövőben is szívesen jönnek Magyarországra bármilyen szakmai rendezvényre, és a jövőben még többet fordítanak az ilyen gyümölcsöző együttműködés kiépítésére. Hivatásunknak tekintjük, hogy a jövőben az eddiginél is rendszeresebben tájékoztassuk olvasóinkat a forgalombiztonság érdekében végzett kutatásokról, az ilyen témát taglaló vitákról, határozatokról. Meggyőződésünk, hogy az ilyen nemzetközi együttműködés nagymértékben viszi előre a közúti közlekedés ügyét hazánkban is. 3