Autó-Motor, 1968. július-december (21. évfolyam 13-24. szám)

1968-07-06 / 13. szám

KONFERENCIÁK ÉS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG „A holnap autóival, a ma útjain, a tegnap embe­rei" címmel előző számunkban részletesen be­számoltunk a Közúti Balesetelhárítási Tanács legutóbbi üléséről. A fentebb idézett jelmondat valóban frappánsan foglalta össze a lényeget, amely időszerűsége miatt immár nem csupán a KBT-üléseken, hanem mind szélesebb körben központi kérdéssé lett. És mindazok, akik való­ban szívügyüknek tekintik a közlekedésbiztonság előmozdítását, mélyen egyetértettek abban, hogy nem a színesebb plakátokkal és a szebben hangzó jelmondatokkal, hanem a tudományos kutatások, vizsgálódások eredményeire épített konkrét tet­tekkel lehet csak a forgalombiztonsági célkitűzé­seket előremozdítani. Mind több konferenciát, kongresszust tartanak ma e témákról világszerte, s így hazánkban is. Fővárosi Közlekedési Szimpóziumot s egyben nemzetközi tanácskozást szervez a Közlekedéstudo­mányi Egyesület városközlekedési tagozata és a Fővárosi Közúti Balesetelhárítási Tanács — ismert hazai és külföldi szakembe­rek részvételével, október 29-én és 30-án a Technika Házában. A szervezőbizottság már megkezdte a nagyszabású találkozó előkészítését, amelyről lapunkban később részletesen is beszá­molunk. Elöljáróban csak annyit: a szőnyegre kerülő témák mindegyike a közvéleményt is foglalkoztató probléma és éppen ezért közérdeklődésre is számot tart. Íme, néhány a tervezett napirendi pontok közül: Sarlós Istvánnak, a Fővárosi Tanács VB elnökének (aki egy­ben a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke is) megnyitója után dr. Csanádi György miniszter, a KTE elnöke tart elő­adást. Ezt követően dr. Kádas Kálmán és dr. Nemesdy Ervin tanszékvezető egyetemi tanárok a közúti forgalombiztonság el­méleti vonatkozásait elemzik. A pálya és forgalomtechnika kérdéseiről dr. Nagy Rudolf, a Fővárosi Tanács VB Közleke­dési Osztályának vezető főmérnöke, valamint dr. Vörös Balogh István r. ezredes, főkapitányhelyettes tart előadást. Dr. Hor­váth László Gábor, a MÁV Pályaalkalmasságvizsgáló Intézet igazgatója és Pelbárt Jenő r. alezredes, a BM alosztály vezetője a közlekedés szociológiai és pszichológiai vonatkozásairól, va­lamint a közlekedési morálról és a közlekedő emberről fog be­szélni. Az előadásokat követően vitákat is rendeznek, ahol ki­tűnő alkalom kínálkozik majd arra, hogy az érintett szakágak avatott ismerői kicseréljék egymás tapasztalatait, és közös ne­vezőre jussanak jónéhány kérdésben. A Nemzetközi Közúti Fuvarozási Egylet — az IRU — XI. kongresszusát tartotta Budapesten. Mint erről előző számunk hírei között is beszámoltunk, 27 ország mintegy 400 autóközlekedési szakembere négy napon át tanácskozott és 10 fő kérdésben határozatot hozott. Az általános szállítási politikával kapcsolatban megállapí­totta a Kongresszus, hogy az ipar, a kereskedelem és a mező­­gazdaság egyre nagyobb mértékben van ráutalva a közúti fu­varozásra. Az IRU szorgalmazza, hogy valamennyi országban támogassák a közúti fuvarozók tevékenységét. Egy másik fontos téma, amelyben a Kongresszus határozatot hozott, a gépkocsivezetők szakmai képzése volt. Ebben egye­bek között hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a képe­sített gépkocsivezetők feleljenek meg a más szakmabeli képe­sített munkások szakmai szintjének (!). Ezt ugyanolyan kép­zési módszerekkel lehet elérni, amelyek szokásosak az egyes országokban, beleértve az iparitanuló-képzést is. Egy harmadik határozat a TTR-egyezménnyel foglalkozik és megállapítja, hogy a nemzetközi közúti árufuvarozás gyors nö­vekedése főleg ennek az egyezménynek köszönhető, amely je­lenleg 24 európai államban van érvényben. Az IRU úgy véli, hogy ezenfelül kívánatos lenne a jelenlegi egyezmény tökéle­tesítése és a vámkezelés egyszerűsítése. A nemzetközi személyszállítással kapcsolatban egy határozat felhívja a kormányok figyelmét az autóbuszokon lebonyolított rendszeres nemzetközi járatok fontosságára, az európai turiz­mus szempontjából. Az IRU kéri, hogy az államok minden erő­feszítést tegyenek meg a közúti személyszállítás fejlesztésére. Egy másik határozatban a közúti járművek legnagyobb sú­lyát és méreteit állapították meg. Eszerint az IRU felhívta az európai országok kormányait, tegyék lehetővé, hogy olyan ke­reskedelmi járművek beléphessenek területükre, amelyek súly- és mérethatára a következő: pótkocsis szerelvény hossza 18 méter; csuklós jármű hossza 15,25 m; súly szimpla tengelyen­ként 13 tonna, dupla tengelyenként 20 tonna. Határozatot hoztak továbbá az egyre erőteljesebben fejlődő nemzetközi konténeres szállításokról, valamint az európai or­szágokat érintő közúti egyezményekről. A IX. határozat tárgya az üzemanyag vámmentessége a nem­zetközi forgalomban, míg a X. határozat a közutak biztonsá­gával foglalkozik. Ezzel kapcsolatban az IRU felszólította a kormányokat, szorgalmazzák az úthálózatok kiépítését. A ha­tározat megállapítja, hogy a megtett kilométerek alapján a ke­reskedelmi járművek sokkal ritkábban okoznak közúti bal­eseteket, mint a más kategóriába tartozók. A Kongresszuson egyébként hazánk is bejelentette csatlakozását a Nemzetközi Kölcsönös Segélynyújtási Egyezményhez (AMI), valamint a Nemzetközi Hűtőkocsi Egyezményhez (Trans Frigoroute). Végül az IRU elhatározta, jutalmat ad azoknak a legjobb gépkocsivezetőknek, akik a közutakon magatartásukkal, egyes kiemelkedő teljesítmények révén hozzájárulnak a közlekedés biztonságához. Ezt a díjat első ízben éppen Budapesten, az IRU XI. Kongresszusán adták át egy lengyel gépkocsivezetőnek. Az I. Nemzetközi Közlekedési Balesetkutató Kongresszusnak — amely május 27-én kezdődött az ausztriai Badenben — ki­emelt magyar vonatkozása is volt. Programjába ugyanis Buda­pestre utazást és a Közlekedéstudományi Egyesületben kétna­pos forgalombiztonsági tájékoztatást iktattak be. Ennek a kü­lön programnak az volt az előzménye, hogy az 1965. évi buda­pesti Nemzetközi Közúti Forgalombiztonsági Konferencián részt vett a GUVU (Gesellschaft für Ursachenforschung bei Ver­kehrsunfällen E. V.) képviselője, aki Magyarországon különö­sen a rendőri és a műszaki szervek együttműködését példamu­tatónak tartja. A Kongresszus első három napján úgynevezett ,„pódiumbe­szélgetések” és előadások hangzottak el a következő témákról: — Törekvések a közúti közlekedési balesetek megelőzésére Ausztriában. Eredmények és kudarcok. — Az igazságügy, a rendőrség és a sajtó együttműködése a közúti közlekedési balesetek megelőzésében. — A közúti közlekedési balesetek szakvéleményezése. — Konstruktív rendszabályok a gépjárművek biztonságának növelésére, lehetőség és határok. — Gyalogátkelőhelyek forgalombiztos megvilágítása, hiba­források és elhárításuk. — Gyakorlati oktatók alkalmazása gépjárművezetői iskolák­ban. — A közlekedők magatartásának kibernetikai vizsgálata ve­szélyes helyzetekben. — Módszerek a balesetmegelőzési rendszabályok hatékonysá­gának elemzésére. A különböző szekciókban kibontakozó vitákon számos na­gyon időszerű témát mélyrehatóan is elemeztek. A Kongresszus részt­vevői — közel százan — május 30-án ér­keztek Budapestre. Városnéző körutazáson vettek részt, és Csíkhelyi Béla r. őrnagy, a BM Budapesti Közlekedésrendé­szeti alosztályvezetője ismertette a forgalmi szempontból külö­nösen érdekes helyeket, létesítményeket. Másnap a Technika Házában került sor szakmai előadásokra és megbeszélésekre. A közúti forgalombiztonság hazai helyzetéről dr. Koller Sán­dor, a KTE Forgalombiztonsági és Forgalomszabályozási Ál­landó Bizottságának vezetője tartott előadást. Az egyes szakterületekben folyó balesetmegelőzési tevékeny­ségről Márfai Tibor, a KPM Közúti Főosztályának főmérnöke, Sidó Ferenc, az ATUKI tudományos főmunkatársa, dr. Vörös Balogh István r. ezredes, főkapitányhelyettes, Csíkhelyi Béla r. őrnagy, és Szerény­ Zoltán, a KBT Titkárság munkatársa tájékoztatta a meghívottakat. A vendégek nevében Horst Nickel, a GYVU elnöke köszönte meg a budapesti programot. Legtöbben először voltak Buda­pesten, és — mint mondotta — meglepődtek azon, hogy itt a forgalombiztonsági témákkal milyen alaposan foglalkoznak. Megállapítása szerint a nyugat-európai országok sokat tanulhat­nak Magyarországtól, a többi között a közlekedési szabályalko­tás és forgalomfejlesztés tekintetében. Hangsúlyozták, hogy a jövőben is szívesen jönnek Magyarországra bármilyen szakmai rendezvényre, és a jövőben még többet fordítanak az ilyen gyümölcsöző együttműködés kiépítésére. Hivatásunknak tekintjük, hogy a jövőben az ed­diginél is rendszeresebben tájékoztassuk olva­sóinkat a forgalombiztonság érdekében végzett kutatásokról, az ilyen témát taglaló vitákról, ha­tározatokról. Meggyőződésünk, hogy az ilyen nemzetközi együttműködés nagymértékben viszi előre a közúti közlekedés ügyét hazánkban is. 3

Next