Autó-Motor, 1970. január-június (23. évfolyam 1-12. szám)
1970-01-06 / 1. szám
ÚJ ESZTENDŐ KÜSZÖBÉN írta: Dr. TŐZSÉR ISTVÁN, a KPM Autóközlekedési Főosztály vezetője Szeretettel köszöntöm az Autósi Motor olvasóinak százezres táborát az új év, 1970 küszöbén. Jubileumi év ez: hazánk felszabadulásának 25. évfordulója. Negyedszázad a világtörténelem alakulásában csupán egy pillanat, a mi életünkben, a ma élő ember számára viszont számottevő, és túlzás nélkül mondhatjuk, óriási jelentőségű, hiszen közel egy fél emberöltő. Népünk történetében olyan negyedszázad telt el, amely jelentőségében, tartalmában felülmúl minden eddigit. Az a harc, törekvés, vágyódás, amely hosszú évszázadok leghaladóbb elemeinek programja, célkitűzése, vagy álma volt csupán, ma a szocializmust építő Magyarországon élő valóság, gyakorlattá vált. Minden újnak a megvalósítása sok gonddal, nehézséggel, sikerrel és akadállyal jár együtt. A mi életünkben is mindezek jelen voltak, összességében azonban népünk felemelkedése, jobb, boldogabb élete kerekedett felül a kemény és áldozatvállaló munka eredményeként. Az autósok és motorosok táborának gyors ütemű növekedése is egyik fontos mozaikja ennek a változásnak. Különösen számottevő ez a növekedés az elmúlt 8—10 esztendőben. Az automobilizmus, vagy más kifejezéssel a motorizáció fejlődése hazánkban kiugróan meggyorsult, és helyesen kezd a mindennapi élet szerves tartozékává, fontos elemévé válni. Elveszíti az értelmét és tartalmát a talán egyedül a magyar nyelvben használt kifejezés: LUXUS autó. Helyette mindinkább elterjed és polgárjogot kap az olyan megfogalmazás. A társadalom gazdagodása, a nép életszínvonalának növekedése magával hozza a mozgásszükségletek magasabb szintű és változatosabb formákban történő kielégítését. Ezt fejezi ki a személyautók, motorkerékpárok és a többi közúti gépjárművek gyors ütemű és nagy volumenű növekedése hazánkban. A motorizáció fejlődésében bizonyos fokozatokat lehet elhatárolni, és ezt a nagyobb ellátottságokkal rendelkező országok tapasztalatai jelzik. Magyarország a kezdő, felfejlődő stádiumban van, ami mindnyájunk számára több fontos következtetés levonására szolgál. A kezdés, felfejlődés azt jelenti, hogy a növekedés üteme és mértéke fokozódik, tehát a nagyobb mennyiségek zsúfoltabb közutakat, nagyobb figyelmet igényelnek a közlekedés résztvevőitől. Jelenti továbbá azt a fontos tényezőt is, hogy alapjában „kezdők” vagyunk, a ma autózók és motorozók „nem születtek a járműre”, különösen nem a tömegszerű megjelenésben. Ezt ma együtt ismerjük meg, igyekszünk hozzá alkalmazkodni, de jó lenne közösen és aktívan együttesen formálni és alakítani. Vannak bizonyos nehézségeink is, melyeket a motorizáció intenzitásához mérten kell igazítani: úthálózatunk elmaradottsága, településeink korábbi építéseiből származó forgalmi elégtelenségek, szerviz- és karbantartó hálózatunk lassúbb ütemű fejlődése és még sok olyan kielégítetlen új szükséglet, amelyet a motorizáció ugrásszerű fejlődése fogalmazott meg. Nem vitathatók az e területeket érintő jogos megjegyzések és panaszok. Ezek rendezése és megoldása az elkövetkező években a kormányzat és az illetékes szervek intézkedéseinek fontos részei, és ezekre jelentős anyagi erőket irányoztak elő. Nincs még egy olyan találmánya az emberiségnek, amely oly sok örömet és egyben annyi bánatot okozott volna, mint a gépjármű. Az autó vagy motorkerékpár, sok magyar család jövő vagy következő évi „nagy beruházása” sok örömet, élvezetet is jelent. Szólni kell azonban az „árnyoldaláról” is. A nemrég végzett vizsgálataink szerint az elmúlt 10 év alatt (ezen idő alatt gyorsult meg lényegesen hazánkban a közúti forgalom) 130 000 olyan közúti baleset történt, amely miatt 8 450 ember meghalt, 170 000 ember megsérült, 500—700 millió forint volt a közvetlen anyagi kár, a közvetett károsodás pedig ennek többszöröse. A balesetek következménye olyan, mintha ez idő alatt valamilyen katasztrófa következtében Tapolca összes lakosa elpusztult és Győr lakossága súlyosan megsérült volna. Igaz ugyan, hogy a motorizáció kezdeti fokán a balesetek száma viszonylag magasabb, mint a kifejlődött állapotban. Továbbá a gépjárműközlekedés önmaga a veszély forrása, de ez csak az érem egyik oldala. A gépjárműveket emberek vezetik. Nem csupán a technikai feltételekben rendelkezünk elmaradottsággal és „sajátos magyar viszonyokkal”. Emberi tulajdonságunk, magatartásunk, egymáshoz való viszonyunk is sok hagyományos sajátosságot tükröz. Gyakran vagyunk szemtanúi, szerencsés vagy szerencsétlen beavatottjai a „ki a legény a csárdában” stílusú és tartalmú gépjárművezetésnek. Évek óta fontos téma — és csak lassan változik — a gyalogosok és az autósok viszonya. Egyesek sportot űznek például a hibás fényszóróval történő közlekedésből, lényegében semmibe veszik embertársukat. Ellenőrzéseink során nagyon sok ittas vezetővel találkozunk. A balesetek számában hallatlanul magas a hibás, felelőtlen emberi magatartásból származó okok aránya. Mindezek gyakran tesznek egyéneket és családokat rövidebb-hosszabb időre vagy egész életre boldogtalanná. Ilyen jelenségek eluralkodása teheti és teszi a motorizációt a jószolgálat mellett gonddá és bosszúsággá. Nem kívántam ünneprontó lenni, csupán azért utaltam ezekre a vonásokra, mert a helyzetünk így, ezek figyelembevételével igaz, illetve egész, és ebből következnek a tennivalóink is. Mit hoz az új esztendő az autósoknak — motorosoknak? — Az autótulajdonosok száma több mint harmincezerrel növekszik. — A lakossági szolgáltatások fejlesztéséről szóló kormányhatározat alapján több mint tíz szerv aktívabb bekapcsolásával meggyorsítjuk a közúti szervizhálózat fejlesztését. Licencvásárlással korszerű panelszerkezetből gyors építési rendszert valósítunk meg. — Megépül a balatoni út, és jelentős összegeket fordítunk az országos úthálózat további fejlesztésére és korszerűsítésére. Megszervezzük a lakossági szolgáltatások minőségének és számlázásának ellenőrzését a KPM Autófelügyeletének keretében, és az Autóklub szervezeteinél az állami és társadalmi ellenőrzés fórumát. Ezek révén ellenőrizni fogjuk az elvégzett szolgáltatások minőségét és a számlázásnak megfelelő munka elvégzését. A közlekedési kormányzat átfogó állami és társadalmi intézkedéseket tervez a forgalombiztonság megjavítására, az emberek és az eszközök fokozott védelme érdekében. — Szigorúbb, rendszeresebb és hatékonyabb ellenőrzés megteremtését irányoztuk elő a rendbontókkal, a veszélyeztetőkkel szemben. A közlekedés vezetői nevében kívánok az Autó—Motor olvasóinak és hozzátartozóinak igazán boldog új esztendőt, és kérem, segítsék kialakítani az előzékenyebb, udvariasabb, fegyelmezettebb, kevesebb balesettel járó közúti gépjárműközlekedést.