Autó-Motor, 1970. január-június (23. évfolyam 1-12. szám)

1970-01-06 / 1. szám

ÚJ ESZTENDŐ KÜSZÖBÉN írta: Dr. TŐZSÉR ISTVÁN, a KPM Autóközlekedési Főosztály vezetője Szeretettel köszöntöm az Autósi Motor olvasóinak száz­ezres táborát az új év, 1970 küszöbén. Jubileumi év ez: hazánk felszabadulásának 25. évfordulója. Negyedszázad a világtörténelem alakulásában csupán egy pillanat, a mi életünkben, a ma élő ember számára viszont számot­tevő, és túlzás nélkül mondhatjuk, óriási jelentőségű, hiszen közel egy fél emberöltő. Népünk történetében olyan negyedszázad telt el, amely jelentőségében, tar­talmában felülmúl minden eddigit. Az a harc, törekvés, vágyódás, amely hosszú évszázadok leghaladóbb elemei­nek programja, célkitűzése, vagy álma volt csupán, ma a szocializmust építő Magyarországon élő valóság, gya­korlattá vált. Minden újnak a megvalósítása sok gonddal, nehézséggel, sikerrel és akadállyal jár együtt. A mi életünkben is mindezek jelen voltak, összességében azonban népünk felemelkedése, jobb, boldogabb élete kerekedett felül a kemény és áldozatvállaló munka eredményeként. Az autósok és motorosok táborának gyors ütemű növe­kedése is egyik fontos mozaikja ennek a változásnak. Különösen számottevő ez a növekedés az elmúlt 8—10 esztendőben. Az automobilizmus, vagy más kifejezéssel a motorizáció fejlődése hazánkban kiugróan meggyor­sult, és helyesen kezd a mindennapi élet szerves tarto­zékává, fontos elemévé válni. Elveszíti az értelmét és tartalmát a talán egyedül a magyar nyelvben használt kifejezés: LUXUS autó. He­lyette mindinkább elterjed és polgárjogot kap az olyan megfogalmazás. A társadalom gazdagodása, a nép életszínvonalának növekedése magával hozza a mozgásszükségletek magasabb szintű és változatosabb formákban történő kielégítését. Ezt fejezi ki a személyautók, motorkerékpárok és a többi közúti gépjárművek gyors ütemű és nagy volu­menű növekedése hazánkban. A motorizáció fejlődésében bizonyos fokozatokat lehet elhatárolni, és ezt a nagyobb ellátottságokkal rendelke­ző országok tapasztalatai jelzik. Magyarország a kezdő, felfejlődő stádiumban van, ami mindnyájunk számára több fontos következtetés levonására szolgál. A kezdés, felfejlődés azt jelenti, hogy a növekedés üte­me és mértéke fokozódik, tehát a nagyobb mennyiségek zsúfoltabb közutakat, nagyobb figyelmet igényelnek a közlekedés résztvevőitől. Jelenti továbbá azt a fontos tényezőt is, hogy alapjában „kezdők” vagyunk, a ma autózók és motorozók „nem születtek a járműre”, különösen nem a tömegszerű megjelenésben. Ezt ma együtt ismerjük meg, igyekszünk hozzá alkalmazkodni, de jó lenne közösen és aktívan együttesen formálni és alakítani. Vannak bizonyos nehézségeink is, melyeket a motorizáció intenzitásához mérten kell igazítani: úthálózatunk el­maradottsága, településeink korábbi építéseiből szár­mazó forgalmi elégtelenségek, szerviz- és karbantartó hálózatunk lassúbb ütemű fejlődése és még sok olyan kielégítetlen új szükséglet, amelyet a motorizáció ugrás­szerű fejlődése fogalmazott meg. Nem vitathatók az e területeket érintő jogos megjegy­zések és panaszok. Ezek rendezése és megoldása az el­következő években a kormányzat és az illetékes szervek intézkedéseinek fontos részei, és ezekre jelentős anya­gi erőket irányoztak elő. Nincs még egy olyan találmánya az emberiségnek, amely oly sok örömet és egyben annyi bánatot okozott volna, mint a gépjármű. Az autó vagy motorkerékpár, sok magyar család jövő vagy következő évi „nagy beruházása” sok örömet, él­vezetet is jelent. Szólni kell azonban az „árnyoldalá­ról” is. A nemrég végzett vizsgálataink szerint az elmúlt 10 év alatt (ezen idő alatt gyorsult meg lényegesen hazánk­ban a közúti forgalom) 130 000 olyan közúti baleset történt, amely miatt 8 450 ember meghalt, 170 000 ember megsérült, 500—700 millió forint volt a közvetlen anyagi kár, a közvetett károsodás pedig ennek többszöröse. A balesetek következménye olyan, mintha ez idő alatt valamilyen katasztrófa következtében Tapolca összes lakosa elpusztult és Győr lakossága súlyosan megsé­rült volna. Igaz ugyan, hogy a motorizáció kezdeti fokán a balese­tek száma viszonylag magasabb, mint a kifejlődött ál­lapotban. Továbbá a gépjárműközlekedés önmaga a veszély forrása, de ez csak az érem egyik oldala. A gép­járműveket emberek vezetik. Nem csupán a technikai feltételekben rendelkezünk elmaradottsággal és „sajátos magyar viszonyokkal”. Emberi tulajdonságunk, maga­tartásunk, egymáshoz való viszonyunk is sok hagyomá­nyos sajátosságot tükröz. Gyakran vagyunk szemtanúi, szerencsés vagy szerencsétlen beavatottjai a „ki a le­gény a csárdában” stílusú és tartalmú gépjárműveze­tésnek. Évek óta fontos téma — és csak lassan vál­tozik — a gyalogosok és az autósok viszonya. Egyesek sportot űznek például a hibás fényszóróval történő köz­lekedésből, lényegében semmibe veszik embertársukat. Ellenőrzéseink során nagyon sok ittas vezetővel talál­kozunk. A balesetek számában hallatlanul magas a hi­bás, felelőtlen emberi magatartásból származó okok aránya. Mindezek gyakran tesznek egyéneket és családokat rövidebb-hosszabb időre vagy egész életre boldogtalanná. Ilyen jelenségek eluralkodása teheti és teszi a motorizá­ciót a jószolgálat mellett gonddá és bosszúsággá. Nem kívántam ünneprontó lenni, csupán azért utal­tam ezekre a vonásokra, mert a helyzetünk így, ezek figyelembevételével igaz, illetve egész, és ebből követ­keznek a tennivalóink is. Mit hoz az új esztendő az autósoknak — motoro­soknak? — Az autótulajdonosok száma több mint harmincezer­rel növekszik. — A lakossági szolgáltatások fejlesztéséről szóló kor­mányhatározat alapján több mint tíz szerv aktívabb bekapcsolásával meggyorsítjuk a közúti szervizháló­zat fejlesztését. Licencvásárlással korszerű panelszer­kezetből gyors építési rendszert valósítunk meg. — Megépül a balatoni út, és jelentős összegeket fordí­tunk az országos úthálózat további fejlesztésére és kor­szerűsítésére.­­ Megszervezzük a lakossági szolgáltatások minőségé­nek és számlázásának ellenőrzését a KPM Autófel­ügyeletének keretében, és az Autóklub szervezeteinél az állami és társadalmi ellenőrzés fórumát. Ezek ré­vén ellenőrizni fogjuk az elvégzett szolgáltatások mi­nőségét és a számlázásnak megfelelő munka elvégzé­sét.­­ A közlekedési kormányzat átfogó állami és társadal­mi intézkedéseket tervez a forgalombiztonság megja­vítására, az emberek és az eszközök fokozott védelme érdekében. — Szigorúbb, rendszeresebb és hatékonyabb ellenőrzés megteremtését irányoztuk elő a rendbontókkal, a ve­szélyeztetőkkel szemben. A közlekedés vezetői nevében kívánok az Autó—Motor olvasóinak és hozzátartozóinak igazán boldog új eszten­dőt, és kérem, segítsék kialakítani az előzékenyebb, udvariasabb, fegyelmezettebb, keve­sebb balesettel járó közúti gépjárműközlekedést.

Next