Autó-Motor, 1970. július-december (23. évfolyam 13-24. szám)
1970-09-21 / 18. szám
gumi gumi gumi A gumiabroncsok szerepe sokkal nagyobb a gépkocsi biztonságos, gazdaságos és kényelmes üzemeltetésében, mint sok autós gondolná. Közvetítik a vezetőnek a gáz- vagy a fékpedál lenyomásával, a kormány elfordításával kifejezett akaratát, összekötik az autót az úttal, de el is választják tőle, amikor a káros hatásokat, ütéseket és a rázást kirugózzák és csillapítják. Hiába húz jól a motor, ha a gumiabroncs megpörög, hiába jó a kormány és a fék, ha az abroncs csúszik, vagy „úszik”, hiába jó a rugózás és a lengéscsillapító, ha az nincsen összehangolva az abronccsal. A gumiabroncs elég tetemes költséget is jelent, ezért takarékoskodjunk a gumiabronccsal, de sohasem a gumiabroncson! Használjuk az előírások szerint, gondozzuk, kíméljük, de a kopott, hibás, túlfuttatott abroncs nagyon sokba kerülhet még akkor is, ha csak a reflektor vagy a sárhányó bánja. Persze könnyű ezt mondani, ha nehezen lehet abroncsot kapni. Az ellátási zavarok azonban csak átmenetiek, és a gumiipar mindent elkövet kiküszöbölésükre. Azt tanácsoljuk, hogy a gumiabroncsok beszerzését ne halasszuk az utolsó pillanatra, hanem egy-két hónappal előbb kíséreljük meg, vagy jegyeztessük elő. Ha pedig már a körmünkre égett a dolog, a gumiabroncs kopottságát lassabb, óvatosabb vezetéssel ellensúlyozzuk. A gumiabroncs meg kell feleljen a gépkocsi konstrukciójának és a használati körülményeknek. Az első szempont azt jelenti, hogy a kocsira előírt méretű és terhelhetőségű abroncsot használjunk, ettől csak kivételesen térhetünk el, amiről egy következő cikkben lesz szó. A használati körülményeket a futómintázat kiválasztásánál vehetjük figyelembe. Érdekes megjegyezni, hogy száraz, kemény burkolaton a kevésbé tagolt mintázatú abroncs kedvezőbben viselkedik jobb a súrlódási tényezője és a kopása, azonban nedves, sáros, havas úton vagy lágy talajon már sokkal rosszabb. Itt az iránytartást, kapaszkodást, fékezést megfelelően csak a tagolt mintázat biztosíthatja. Persze minél speciálisabb egy mintázat, annál kevésbé előnyös más körülmények között, minél általánosabb, annál kevésbé felel meg a különleges körülményeknek. Hasonló ellentmondás van a tapadás és a kopásállóság között is. A jól tapadó, jó fékhatást biztosító futófelületek anyaga is és mozgékony kiképzésű mintázata is növeli a kopást. Ha ehhez figyelembe vesszük az egyre növekvő sebességet és a korszerű, érdes útburkolatok terjedését, akkor a fejlődés, tekintettel a forgalombiztonsági szempontok elsődlegességére, a személyautó-abroncsoknál világszerte az élettartam csökkenése irányában hat. A legfontosabb mintázati típusok: az országúti, a sár és hó (M -I- S), a félterepjáró és a terepjáró. Hogy milyen mintázatot használjunk, igényeinktől, illetve szükségleteinktől, pénztárcánktól és nem utolsósorban attól függ, hogy mennyire fűlik a fogunk a kerék-, illetve gumiszereléshez. Személygépkocsik gyári első szerelésű alapabroncsozása az országúti mintázat. Ilyenek a Cordatic StDSZ jelű mintázatok (1. ábra). Ezek jó útra, nagyobb sebességre valók. A jó iránytartást a hosszanti bordázat segíti elő, a kapaszkodóképességet és a tapadást a csatornák cikcakkos kiképzése és korszerű abroncsoknál a bordákban levő vékony vagy egyéb alakú bevágások biztosítják. Ezek növelik a mintázat mozgékonyságát gördülés közben, és kidörzsölik a felfekvés alól a csúszást okozó vékony vízréteget. Nagy esőben, ha az útburkolatot 1—2 mm-es vízréteg borítja, nagy sebességnél a mintázatnak már nincs ideje a vízréteget kipréselni maga alól. Ekkor lép fel az úgynevezett aquaplanning jelensége, az abroncs „úszik” a vízrétegen és a gépkocsi teljesen kormányozhatatlanná válik. Erősen kopott abroncsoknál ez a jelenség már lényegesen kisebb sebességeknél is bekövetkezhet. Az országúti mintázat általában kielégíti a jó utakon közlekedő autós igényeit, ha nem ragaszkodik téli utakon is a nagy sebességhez, illetve kivételesen nagy hó esetére van hólánca is. A félterepjáró mintázat jellegzetessége a középső masszív bordák mellett a két oldalon levő kapaszkodó bordák. Általában rosszabb fékhatást biztosít, ezért nedves, csúszós úton kisebb sebességre alkalmas, és így személygépkocsikon ritkán alkalmazzák. Fokozott mértékben ez a helyzet a terepjáró mintázatoknál, ezeket kizárólag különleges, terepjáró gépkocsikon használják. Sáros, havas utakra a személygépkocsikon az M+S (Mud and Snow) mintázat való (2. ábra). Ez hosszanti és keresztirányú csatornákkal elválasztott ritkább, mozgékony mintázat. Kopása és fékhatása sima felületű (beton, aszfalt) úton akár száraz, akár nedves állapotban valamivel rosszabb az országúti mintázatnál, ezért utóbbi esetben csökkentett sebességgel ajánlható. Sáros, havas utakon azonban viszonylag nagyobb sebességet és biztonságot tesz lehetővé, mint az országúti mintázat, ami abszolút értékben persze így is kisebb a jó úton elérhető, illetve ott biztonságos sebességnél. Ezek légnyomását (szöges kivitelben is) 0,2 atmoszférával nagyobbra kell beállítani, mint a normál abroncsnál. Ez a típus második garnitúra lehet vidéki, elsősorban hegyes vagy dombos utakon közlekedő autósoknál. Ősztől tavaszig használható, így évenként egyszeri fel- és leszerelése még nem jelent túl nagy fáradságot. Az összes fontosabb személyméretben a Cordatic is gyártja. Az M -1- S mintázatot lehetőleg mind a négy kerékre, de legalább a két meghajtott kerékre kell felszerelni, csak egy oldalra szerelve az autó megcsúszhat. Ezért még egy tengelyre való szerelésnél is pótkerék szükséges belőle. Jeges vagy keményre fagyott havas utakon jelentősen nagyobb sebességet tesz lehetővé megfelelő biztonság mellett a szeges mintázat, amikor az M + S mintázatba keményfém, kismértékben (1—2 mm) kiálló szegeket (Spikes) „lőnek be”. Használatuk havas vagy sáros, tehát nem kemény felületű úton a szög nélküli M -1- S mintázattal egyenértékű. Sima, keményburkolatú úton (beton, aszfalt, kockakő) azonban erősen kopog, növeli a fékutat, és huzamos ilyen használat mellett a szögek ki is lazulhatnak. Ezért például az NSZK-ban csak november 10-től március 10-ig, Franciaországban december 1-től március 15-ig szabad használni. A féloldalas szerelés itt különösen balesetveszélyes, ezért az is hatósági előírás több nyugati országban, hogy szöges abroncsot csak mind a négy kerékre szabad szerelni, így persze pótkerék is szükséges Ismételt felszerelésnél ugyanolyan forgási irányba kell beállítani, ezért a kerékhelyet és a külső oldalt leszereléskor meg kell jelölni. Első felszereléskor ajánlatos kb. 300 km-ig kisebb sebességgel bejáratni. Tekintettel arra, hogy huzamos használata kemény burkolaton nem kedvező, mert a biztonságot is csökkenti és gyorsabban tönkremegy, a mi éghajlatunkon gyakori átszerelés célszerű, amit viszonylag kényelmesen csak második garnitúra keréktárcsával oldhatunk meg. Beszerzése csak második vagy még inkább harmadik garnitúrának célszerű, és eléggé költséges is. Olyan autósoknak ajánlhatjuk, akik huzamosan kénytelenek hegyi, havas-jeges utakon közlekedni, illetve ilyen körülmények között is ragaszkodnak a nagyobb sebességhez, viszont hajlandók arra, hogy az időváltozásnak megfelelően gyakrabban cseréljenek kereket. Hangsúlyozni kell, hogy a szöges abroncs fagyott utakon feltétlenül nagyobb biztonságot nyújt és közel normális utazósebességet tesz lehetővé, de Magyarországon az esetek 99%-ában az M+S abroncscsal is eljuthatunk mindenhová, legfeljebb lassabban és óvatosabban. A gumiabroncsok tulajdonságait 12