Autó-Motor, 1976. január-június (29. évfolyam 1-12. szám)

1976-03-06 / 5. szám

Hogyan vizsgázunk 1976-ban autóvezetésből ?(3) Az autóvezetőjelölteket minden bizonnyal érdekelheti a soron következő leírásokból az, hogy milyen „finomítások’­ beveze­tésére kerül sor 1976-tól a gép­­járművezetői vizsgákon. Mi­lyen manőverekért ad és ad­hat jó-rossz minősítést a vizs­gabiztos Budapesten éppúgy, mint mondjuk Szegeden vagy Kaposvárott. * A GYAKORLATI VIZSGA változatlanul két részből — a rutin-, valamint előfor­­galmi és forgalmi felada­tokból — áll, és összesen legalább félóráig tart. A forgalmi vizsga csak akkor kezdődhet meg, ha a veze­tőjelölt a rutinfeladatokat maximálisan 20, minimáli­san 12 elérhető pontszám­mal kielégítően megoldot­ta. A vizsgabiztos minden egyes vezetőjelölt „szerep­lését” az úgynevezett „Gépkocsivezetői minősítő lapon” feltüntetett szem­pontok alapján pontozza. A rutinvizsga feladatai a kiadott minősítő lapok vál­tozatai szerint különbözőek lehetnek, de így is össze­sen három úgynevezett technikai és két manőve­rezési rutinfeladatot tar­talmaznak a maximálisan 20 és a megfeleléshez mi­nimálisan adható 12 pont­szám alapján. Ezeket a feladatokat tehát a ráfor­dítható 15 perces időhatá­ron belül, legalább 12 pont elérésével teljesítenie kell a tanulónak, mert időhatár­túllépés esetén (többszöri próbálkozás, túlságosan bátortalan, lassú mozgás miatt a manőverezések közben) a vizsgabiztos a sikeresen megoldott fel­adatok közül is csak azokat ismerheti el, amelyeket a vizsgázó 15 percen belül megoldott. Hiába teljesített ugyanis a vezetőjelölt hibátlanul mondjuk három feladatot — a rutinvizsgára maxi­málisan rendelkezésre álló 15 percen belül —, ha a megfeleléshez legalább szükséges 12 pontot így sem érte el. Ebben az eset­ben a rutinvizsgát — és természetesen az egész gyakorlati vizsgát — meg kell ismételnie. Erre leg­hamarabb is csak két hét gyakorlással, pótórák véte­lével eltöltött idő után ke­rülhet sor. De hát ez a rosszabbik eset. Újdonság viszont, hogy az újabb rendelkezések sze­rint annak a vizsgázónak, aki a minimális megfele­léshez szükséges 12 pontot a 15 perces maximálisan rendelkezésére álló időha­táron belül bármilyen rö­vid idő alatt elérte, tovább már nem kell „küzdenie” a maximálisan megszerez­hető 20 pontért. A 12 pont elérése után ugyanis a vizsgabiztos megfelelőnek minősíti a rutinvizsgát és — kívánságára, rövid pi­henő után — sor kerülhet a forgalmi vizsgára. Ennek az újabb gyakor­latnak, „vizsgafinomítás­nak” a bevezetésére alap­vetően azért került sor, hogy mind több idő jusson a vezetési készség reáli­sabb felmérésére, a forgal­mi vezetésre. A cél tehát az, hogy a vezetőjelölt érettségének elbírálására rendelkezésre álló időt ne a bóják közötti rutinozta­­tás rabolja el, hanem mi­előbb bekapcsolódhasson az igazi forgalomba. És éppen ennek, a célnak a valóra váltását szorgal­mazva, a vizsgabizottság a rutinvizsga-feladatoknál — az újabb gyakorlat szerint — már nem támaszt olyan szigorú mércét a vizsgázó­val szemben, mint eddig. (A könnyítésekről az egyes feladatok ismertetésekor még részletesebben szó­lunk.) Itt kell azonban utalnunk arra, hogy a ru­­tinvizsga-feladatok egy ré­szének könnyítése távolról sem jelenti a rutinvizsga­követelmények elvi feladá­sát. Erre azért sem kerül­het sor, mert a gépjármű­­vezetői vizsga mindössze 15 perces, vagyis a rutin­­vizsgaszakasz ideje az el­ső alkalom, ahol és amikor a vizsgabiztos találkozik a vezetőjelölttel. Nagy fele­lősség, és ugyanakkor roppant nagy kockázat a vizsgázó, a vizsgabiztos és a forgalom többi részt­vevője számára is az a kö­rülmény, amikor a vezető­jelölt — jóllehet a „T-be­­tű” védelme és a vizsga­­biztos „szárnyai” alatt — 1,2,3 mező: rutinvizsga technikai szakasza A mező: beállások kapuban 5 mező: beállás ferde parkírozóhelyre 6 mező: beállások két kocsi közé előremenetben 7 mező: beállás két kocsi közé hátramenetben 8 mező: nyomkövetés 9 mező: saroktolatás 10 mező: megfordulás tolatással Az 1,3,9,10 gyakorlatok pályán kívüli alkalmas helyeken is végrehajthatók! Ilyen feladatokkal találkozhatunk a rutinvizsgán 30

Next