Autó-Motor, 1976. január-június (29. évfolyam 1-12. szám)
1976-03-06 / 5. szám
Hogyan vizsgázunk 1976-ban autóvezetésből ?(3) Az autóvezetőjelölteket minden bizonnyal érdekelheti a soron következő leírásokból az, hogy milyen „finomítások’ bevezetésére kerül sor 1976-tól a gépjárművezetői vizsgákon. Milyen manőverekért ad és adhat jó-rossz minősítést a vizsgabiztos Budapesten éppúgy, mint mondjuk Szegeden vagy Kaposvárott. * A GYAKORLATI VIZSGA változatlanul két részből — a rutin-, valamint előforgalmi és forgalmi feladatokból — áll, és összesen legalább félóráig tart. A forgalmi vizsga csak akkor kezdődhet meg, ha a vezetőjelölt a rutinfeladatokat maximálisan 20, minimálisan 12 elérhető pontszámmal kielégítően megoldotta. A vizsgabiztos minden egyes vezetőjelölt „szereplését” az úgynevezett „Gépkocsivezetői minősítő lapon” feltüntetett szempontok alapján pontozza. A rutinvizsga feladatai a kiadott minősítő lapok változatai szerint különbözőek lehetnek, de így is összesen három úgynevezett technikai és két manőverezési rutinfeladatot tartalmaznak a maximálisan 20 és a megfeleléshez minimálisan adható 12 pontszám alapján. Ezeket a feladatokat tehát a ráfordítható 15 perces időhatáron belül, legalább 12 pont elérésével teljesítenie kell a tanulónak, mert időhatártúllépés esetén (többszöri próbálkozás, túlságosan bátortalan, lassú mozgás miatt a manőverezések közben) a vizsgabiztos a sikeresen megoldott feladatok közül is csak azokat ismerheti el, amelyeket a vizsgázó 15 percen belül megoldott. Hiába teljesített ugyanis a vezetőjelölt hibátlanul mondjuk három feladatot — a rutinvizsgára maximálisan rendelkezésre álló 15 percen belül —, ha a megfeleléshez legalább szükséges 12 pontot így sem érte el. Ebben az esetben a rutinvizsgát — és természetesen az egész gyakorlati vizsgát — meg kell ismételnie. Erre leghamarabb is csak két hét gyakorlással, pótórák vételével eltöltött idő után kerülhet sor. De hát ez a rosszabbik eset. Újdonság viszont, hogy az újabb rendelkezések szerint annak a vizsgázónak, aki a minimális megfeleléshez szükséges 12 pontot a 15 perces maximálisan rendelkezésére álló időhatáron belül bármilyen rövid idő alatt elérte, tovább már nem kell „küzdenie” a maximálisan megszerezhető 20 pontért. A 12 pont elérése után ugyanis a vizsgabiztos megfelelőnek minősíti a rutinvizsgát és — kívánságára, rövid pihenő után — sor kerülhet a forgalmi vizsgára. Ennek az újabb gyakorlatnak, „vizsgafinomításnak” a bevezetésére alapvetően azért került sor, hogy mind több idő jusson a vezetési készség reálisabb felmérésére, a forgalmi vezetésre. A cél tehát az, hogy a vezetőjelölt érettségének elbírálására rendelkezésre álló időt ne a bóják közötti rutinoztatás rabolja el, hanem mielőbb bekapcsolódhasson az igazi forgalomba. És éppen ennek, a célnak a valóra váltását szorgalmazva, a vizsgabizottság a rutinvizsga-feladatoknál — az újabb gyakorlat szerint — már nem támaszt olyan szigorú mércét a vizsgázóval szemben, mint eddig. (A könnyítésekről az egyes feladatok ismertetésekor még részletesebben szólunk.) Itt kell azonban utalnunk arra, hogy a rutinvizsga-feladatok egy részének könnyítése távolról sem jelenti a rutinvizsgakövetelmények elvi feladását. Erre azért sem kerülhet sor, mert a gépjárművezetői vizsga mindössze 15 perces, vagyis a rutinvizsgaszakasz ideje az első alkalom, ahol és amikor a vizsgabiztos találkozik a vezetőjelölttel. Nagy felelősség, és ugyanakkor roppant nagy kockázat a vizsgázó, a vizsgabiztos és a forgalom többi résztvevője számára is az a körülmény, amikor a vezetőjelölt — jóllehet a „T-betű” védelme és a vizsgabiztos „szárnyai” alatt — 1,2,3 mező: rutinvizsga technikai szakasza A mező: beállások kapuban 5 mező: beállás ferde parkírozóhelyre 6 mező: beállások két kocsi közé előremenetben 7 mező: beállás két kocsi közé hátramenetben 8 mező: nyomkövetés 9 mező: saroktolatás 10 mező: megfordulás tolatással Az 1,3,9,10 gyakorlatok pályán kívüli alkalmas helyeken is végrehajthatók! Ilyen feladatokkal találkozhatunk a rutinvizsgán 30