Autó-Motor, 1976. július-december (29. évfolyam 13-24. szám)
1976-07-06 / 13. szám
Aközlekedésbiztonság szilárdulását, a balesetek csökkenését tükrözik az első negyedévi statisztika fontosabb adatai. Az év első három hónapjában az országban 2942 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt — 13,5 százalékkal kevesebb, mint tavaly azonos időszakban. Ami különösen örvendetes: 29 százalékkal csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma. A statisztikai adatok elemzése, részletes értékelése más, illetékes szakemberek feladata. E cikkben csupán arra vállalkozhatunk, hogy a negyedéves baleseti statisztika egy-egy lényeges, sokat mondó adata alapján néhány aktuális problémát tegyünk szóvá. Első helyen említjük a sebesség túllépésével kapcsolatos veszélyeket. Bár a járművezetők hibájából bekövetkezett balesetek száma több mint 18 százalékkal csökkent, az egyik leggyakoribb és legveszélyesebb szabálysértést, a sebességtúllépést illetően szó sincs kedvező javulásról. Sőt! Az abszolút és relatív gyorshajtás az év első három hónapjában 955 balesetet okozott. A karambolok 6,6 százaléka halálos kimenetelű volt, csaknem 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A balesetek elemzéséből megállapítható, hogy a lakott területen az úgynevezett relatív gyorshajtás a gyakori: a forgalmi, az út-, az időjárási és a látási viszonyokat figyelmen kívül hagyó, rosszul megválasztott sebesség. Kétségtelen, hogy a téli hónapok viszonylag enyhe időjárása megtéveszthette a járművezetőket; nem volt nagy hó, fagy, amely eleve fokozott óvatosságra késztette volna őket Azt viszont — mint a 955 karambol is bizonyítja — figyelmen kívül hagyták, hogy az úttest síkossága, a köd olyan balesetveszély, amely a nem kellően megválasztott sebességgel óhatatlanul balesethez vezet. Jellemző, hogy a lakott területeken a gyorshajtásos balesetek zöme 30—50 kilométeres sebességtartományban történt. Vagyis az adott helyen és időben a 30 kilométeres sebesség is túl sok volt... Döntően vezetéstechnikai problémákra lehet következtetni a szabálytalan előzés miatt bekövetkezett balesetek adataiból. A szabálytalan előzés három hónap alatt 172 karambolt okozott, ebből 73 a szembejövő forgalom zavarása, akadályozása, 43 pedig az előzésnél elengedhetetlenül fontos kellő oldaltávolság hiánya miatt következett be. Miről van szó? Alapvetően arról, hogy a járművezetés talán legveszélyesebb manőverét sokan anélkül kockáztatják, hogy a szó szoros értelmében a létfontosságú feltételekről meggyőződnének. Ezért történhet meg, hogy az úton szabályosan közlekedő, a Kresz előírásait megtartó járművezetőnek olykor az útpadkára kell húzódnia, hogy kivédje a szabálytalanul előző által előidézett veszélyt. S ez még a szerencsésebb eset. . . Ami a másik előzéses baleseti tényezőt, a kellő távolság hiányát illeti,, annak a gyakorlatlanságon, a vezetési rutin hiányán túlmenően gyakran a felesleges kockázatvállalás, a bravúroskodás az oka. Egyes járművezetők sikkesnek tartják, ha „centizve” előznek valakit. Az első negyedévben a második leggyakoribb és legtöbb balesetet okozó járművezetői szabálysértés az elsőbbségadás szabályainak megsértése volt. összesen 444 baleset történt emiatt, ennek 4,5 százaléka halálos sérüléssel végződött. A korábbi évek tapasztalatai szerint sem a jobbkézszabály megsértése az effajta balesetek oka, hanem az egyértelmű forgalmi jelzések figyelmen kívül hagyása, negligálása. Ezt a véleményt egyértelműen igazolja a következő adat: a 444 balesetből 182 jelzőtáblával védett útvonalon történt. Ennél alig valamivel kevesebb — 153 — azért, mert a járművezetők a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen nem adtak elsőbbséget a gyalogosoknak. Úgy véljük, ehhez az utóbbi adathoz nem szükséges részletesebb kommentár. . . Amikor az Autó-Motor olvasói ezt a lapszámot kézbe veszik, az iskolákban már véget ért a tanítás: több százezer gyerek számáramegkezdődött a vakáció. Szólnunk kell róluk is. Sajnos, szomorú adatokat kell leírnunk: a negyedév során történt 2942 baleset következtében 292 gyermek szenvedett sérülést. Még pontosabban: az év első három hónapjában összesen 137 gyermeket — 14 éves korig — ért közlekedési baleset, közülük 9 meghalt, 62 súlyosan megsérült. Az említett 137 balesetet a gyermekek hibája, valamilyen szabálysértése okozta. A legtöbbet — 32 balesetet — az úttestre való hirtelen lelépés, illetve szabálytalan áthaladás idézte elő. A felelősség kérdését illetően tehát nem lehet vita, legalábbis a közvetlen felelősséget tekintve. Mégis azt kell mondanunk, hogy közvetve minden egyes felnőttnek felelősnek kell éreznie magát minden gyermekbalesetért. A gyermek — életkori sajátosságai miatt — képtelen oly módon és oly mértékben vigyázni magára, mint azt az egyre veszélyesebb forgalmi helyzet megköveteli. Ebből következően fokozottan óvniuk kell őket a szülőknek, a pedagógusoknak, a járművezetőknek, minden egyes felnőttnek. A következő három hónapban nagyon sok gyermekkel találkozunk majd. Utcákon, játszótereken, üdülőterületeken — ezer és ezer gyerek önfeledten élvezi a vakációt, a pihenést. Rájuk vigyáznunk, életüket, testi épségüket védenünk — gyakran helyettük is — mindannyiunk feladata és kötelessége. Máté Sándor rendőr alezredes az OKBT Gépjárművezetői Nevelési Szakbizottság titkára