Autó-Motor, 1976. július-december (29. évfolyam 13-24. szám)

1976-07-06 / 13. szám

A­­közlekedésbiztonság szilárdulását, a balesetek csökkenését tükrözik az első negyedévi statisztika fontosabb adatai. Az év első három hónapjá­ban az országban 2942 személyi sé­­rüléses közúti közlekedési baleset történt — 13,5 százalékkal kevesebb, mint tavaly azonos időszakban. Ami különösen örvendetes: 29 százalékkal csökkent a halálos kimenetelű bal­esetek száma. A statisztikai adatok elemzése, részletes értékelése más, illetékes szakemberek feladata. E cikkben csupán arra vállalkozhatunk, hogy a negyedéves baleseti statisztika egy-egy lényeges, sokat mondó adata alapján néhány aktuális problémát tegyünk szóvá. Első helyen említjük a sebesség túl­lépésével kapcsolatos veszélyeket. Bár a járművezetők hibájából be­következett balesetek száma több mint 18 százalékkal csökkent, az egyik leggyakoribb és legveszélye­sebb szabálysértést, a sebességtúl­lépést illetően szó sincs kedvező ja­vulásról. Sőt! Az abszolút és relatív gyorshajtás az év első három hó­napjában 955 balesetet okozott. A karambolok 6,6 százaléka halálos kimenetelű volt, csaknem 12 száza­lékkal több, mint egy évvel koráb­ban. A balesetek elemzéséből megálla­pítható, hogy a lakott területen az úgynevezett relatív gyorshajtás a gyakori: a forgalmi, az út-, az idő­­­­járási és a látási viszonyokat fi­gyelmen kívül hagyó, rosszul meg­választott sebesség. Kétségtelen, hogy a téli hónapok viszonylag enyhe időjárása megtéveszthette a járművezetőket; nem volt nagy hó, fagy, amely eleve fokozott óvatos­ságra késztette volna őket Azt vi­szont — mint a 955 karambol is bi­zonyítja — figyelmen kívül hagy­ták, hogy az úttest síkossága, a köd olyan balesetveszély, amely a nem kellően megválasztott sebességgel óhatatlanul balesethez vezet. Jel­lemző, hogy a lakott területeken a gyorshajtásos balesetek zöme 30—50 kilométeres sebességtartományban történt. Vagyis az adott helyen és időben a 30 kilométeres sebesség is túl sok volt... Döntően vezetéstechnikai problé­mákra lehet következtetni a sza­bálytalan előzés miatt bekövetke­zett balesetek adataiból. A szabály­talan előzés három hónap alatt 172 karambolt okozott, ebből 73 a szem­bejövő forgalom zavarása, akadá­lyozása, 43 pedig az előzésnél elen­gedhetetlenül fontos kellő oldaltá­volság hiánya miatt következett be. Miről van szó? Alapvetően arról, hogy a járművezetés talán legveszé­lyesebb manőverét sokan anélkül kockáztatják, hogy a szó szoros ér­telmében a létfontosságú feltételek­ről meggyőződnének. Ezért történ­het meg, hogy az úton szabályosan közlekedő, a Kresz előírásait meg­tartó járművezetőnek olykor az út­padkára kell húzódnia, hogy kivéd­je a szabálytalanul előző által elő­idézett veszélyt. S ez még a szeren­csésebb eset. . . Ami a másik előzé­­ses baleseti tényezőt, a kellő távol­ság hiányát illeti,, annak a gyakor­latlanságon, a vezetési rutin hiá­nyán túlmenően gyakran a felesle­ges kockázatvállalás, a bravúrosko­dás az oka. Egyes járművezetők sikkesnek tartják, ha „centizve” előznek valakit. Az első negyedévben a második leg­gyakoribb és legtöbb balesetet oko­zó járművezetői szabálysértés az el­sőbbségadás szabályainak megsérté­se volt. összesen 444 baleset történt emiatt, ennek 4,5 százaléka halálos sérüléssel végződött. A korábbi évek tapasztalatai szerint sem a jobbkézszabály megsértése az effaj­ta balesetek oka, hanem az egyér­telmű forgalmi jelzések figyelmen kívül hagyása, negligálása. Ezt a véleményt egyértelműen igazolja a következő adat: a 444 balesetből 182 jelzőtáblával védett útvonalon történt. Ennél alig valamivel keve­sebb — 153 — azért, mert a jármű­vezetők a kijelölt gyalogos-átkelő­helyen nem adtak elsőbbséget a gyalogosoknak. Úgy véljük, ehhez az utóbbi adathoz nem szükséges részletesebb kommentár. . . Amikor az Autó-Motor olvasói ezt a lapszámot kézbe veszik, az isko­lákban már véget ért a tanítás: több százezer gyerek számára­­meg­kezdődött a vakáció. Szólnunk kell róluk is. Sajnos, szomorú adatokat kell leírnunk: a negyedév során történt 2942 baleset következtében 292 gyermek szenvedett sérülést. Még pontosabban: az év első há­rom hónapjában összesen 137 gyer­meket — 14 éves korig — ért köz­lekedési baleset, közülük 9 meghalt, 62 súlyosan megsérült. Az említett 137 balesetet a gyermekek hibája, valamilyen szabálysértése okozta. A legtöbbet — 32 balesetet — az út­testre való hirtelen lelépés, illetve szabálytalan áthaladás idézte elő. A felelősség kérdését illetően tehát nem lehet vita, legalábbis a közvet­len felelősséget tekintve. Mégis azt kell mondanunk, hogy közvetve minden egyes felnőttnek felelősnek kell éreznie magát minden gyer­mekbalesetért. A gyermek — életkori sajátosságai miatt — képtelen oly módon és oly mértékben vigyázni magára, mint azt az egyre veszélyesebb forgalmi helyzet megköveteli. Ebből követke­zően fokozottan óvniuk kell őket a szülőknek, a pedagógusoknak, a jár­művezetőknek, minden egyes fel­nőttnek. A következő három hónap­ban nagyon sok gyermekkel talál­kozunk majd. Utcákon, játszótere­ken, üdülőterületeken — ezer és ezer gyerek önfeledten élvezi a va­kációt, a pihenést. Rájuk vigyáznunk, életüket, testi épségüket védenünk — gyakran he­lyettük is — mindannyiunk felada­ta és kötelessége. Máté Sándor rendőr alezredes az OKBT Gépjárművezetői Nevelési Szakbizottság titkára

Next