Autó-Motor, 1979. január-június (32. évfolyam 1-12. szám)
1979-05-06 / 9. szám
TERVEK Lapuink munkatársai ugyan nap mint nap saját bőrükön, saját kocsijukon is érzik az autójavítás gondjait, de meglátják, észreveszik a kedvező változásokat is. Nem ritka vendégek az ország különböző helyein levő szervizekben, műhelyekben, ahonnan tudósítva egyaránt megírják azt, ami tetszik, amit példásnak tartanak, de nem leplezik véleményüket, ha olyat látnak, olyat tapasztalnak, ami nem segíti, hanem nehezíti az autósok dolgát. Ugyancsak gyakran kerül sor arra, hogy találkozunk az Autófenntartó Ipari Tröszt, az AFIT vezetőivel. Vagyis olyan szakemberekkel, akiknek nem csupán egy-egy autó üzembentartásának, javításának, alkatrészhiányának gondjai nehezednek vállukra. És nemcsak személyautók, hanem teherkocsik, autóbuszok — másnéven haszonjárművek — is ki-behajtanak a különböző AFIT-üzemek kapuin. Gazdáik a legváltozatosabb javítási igényekkel keresik a munkafelvevőket, és természetesen azt várják, hogy a nagyjavítás, a teljes felújítás se vegyen igénybe sok időt, de ne is kerüljön sokba. Érthető, hogy az ilyen találkozások vitákat is kiváltanak, de el kell ismerni, hogy azoknak sem arany az életük, akik ma nálunk az igen gyorsan gyarapodó és mér egymilliósnak számolható autópark jelentős részének gondozását, javítását kapták feladatul. Ismerve a hazai autóállomány növekedési grafikonját és nem feledve az ország korábbi igen gyér autójavító hálózatát, mi függetlenül a nyelvészek vitájától ilyen értelemben is nagybetűkkel írjuk az AFIT nevet. Ennek ellenére tudunk különbséget tenni a jó hírű műhelyek, az időnként jogos panaszokat kiváltó autójavítók között, mint ahogy az üzemek vezetői is tudják, melyik emberük mennyit ér. És nagyon tárgyilagosan tudja értékelni mind a kedvező, mind a ma még bizony kedvezőtlen tényeket Kovács Béla, az AFIT vezérigazgatója, aki az elmúlt napokban ismét módot adott arra, hogy közvetlenül tőle kapjunk választ néhány időszerű kérdésre. Kezdjük talánazzal, hogy azok az autósok, akik bármelyik AFIT-üzemben járnak, szintén találkozhatnak a vezérigazgatóval, aki közel másfél évtized óta rendszeresen, minden héten ott van hol az egyik, hol a másik műhelyben, szervizben, vagy hozzá tartozó gyárban. Igen, gyáriban, és itt meg is állunk egy kicsit, mert ez a szó magyarázatra szorul. A magyarázatot viszont megkapjuk, ha ismerjük az állami