Autó-Motor, 1984. január-június (37. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Halljunk a szabálytalanságról! A cím felszólításának csak részben teszünk eleget. Czégény Julianna r. őrnaggyal, a BRFK VI. kerületi Rendőrkapitányság Központi Közlekedési Bírságoló Osztály vezetőjével ugyanis nem a szabályszegésekről, hanem ezek büntetéséről beszélgetett munkatársunk, Földvári András, és ugyancsak az őrnagynő tanulmányából idézünk néhány megállapítást. — Szeptember óta drágább a sza­bálysértés. Az idők során drágább lett az autó, a benzin, a javíttatás, egyszó­val az autózás. Nem akart lemaradni a bírságolás sem ettől az emelkedéstől vagy más ok tette szükségessé a bün­tetési határok felemelését? — A legfőbb cél a közlekedésbiz­tonság javítása. A szabályszegések szigorúbb jogi következményeket vonnak maguk után, és ennek min­denképpen visszatartó ereje van. A közlekedési szabálysértés miatt ki­szabható büntetés legalacsonyabb összege 100 forint, felső határa tíz­ezer forint. — Meglehetősen tág határok. — Ezen belül három nagy csoport különíthető el. A legdrágább bünte­tés a legsúlyosabb esetekre vonatko­zik, olyanokra, amelyek balesethez vezetnek és olyanokra, amelyek ellen a közvélemény is nagyobb szigort kö­vetelt, a tilos jelzés ellenére a vasúti sínekre hajtók esetében. A forgalomirányító jelzőkészülék tilos jelzésének ellenére áthajtó autós ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ennyi lett az ittas vezetés felső díjhatára is, és a többi kiemelt szabálysértésért is ötezer forint szab­ható ki. — Milyen szabálysértések tartoz­nak még ide? — Az engedély nélküli gépjármű­vezetés és a vezetés átadása, az üzem­­képtelen kormány- vagy fékberende­zésű jármű vezetése, a jobb oldali köz­lekedés, az áthaladási elsőbbség és az előzés szabályainak durva megsérté­se, a sebességkorlátozás jelentős túl­lépése, a fényszóró tompítására vonat­kozó kötelesség elmulasztása, a közúti jelzéssel kapcsolatos szabálytalanság. E két csoportba tehát a kiemelt szabálysértések tartoznak, ezek két hónaptól egy évig a vezetői engedély visszavonásával is járhatnak. — Mi marad a harmadik csoportra? — Háromezer forintig terjedő pénzbüntetés róható ki a közlekedés szabályait kisebb mértékben megsér­tő járművezetőkre — ebben nincs vál­tozás, viszont az új, hogy szeptember óta a gyalogosok és utasok szabálysér­tése esetén is 3000 forint lehet a ki­szabható felső határ. — Megváltozott a helyszíni bírság díjtétele is. — A rendőr a helyszínen száztól ötszáz forintig terjedően bírságolhat. Ezt a bírságot a járművezető távol­létében is ki lehet szabni, ilyenkor például a tilosban várakozó autó üzembentartója címére befizetőlapot küldenek, hogy a bírságot tizenöt na­pon belül fizesse be.­­ Maradjunk a tilosban parkolás­nál, annál is inkább, mert a főváros­ban ez a leggyakoribb büntetési ok. Mitől függ, hogy mennyi lesz a bün­tetés, száz vagy ötszáz forint? — A rendőr a helyszínen választ­hat: vagy bírságol vagy feljelent. Ál­talában a helyszíni bírságolást választ­ják, ennek a felső határa az ötszáz forint. — És ha feljelent? — Akkor a felső határ háromezer forintra emelkedik. Sajnos, a gépjár­művezetők szeretnek megállni olyan frekventált helyeken, mint a kórhá­zak, színházak bejáratai, a közforgal­mú járművek megállói, a koncentrált rakodóhelyek, a járdák. Az ilyen he­lyeken várakozókat helyesebb felje­lenteni, mert megérdemlik a 800—1000 forintos bírságot is, mint ahogy a gya­korlatban kapnak is ilyen összegről szóló csekket. — Térjünk vissza a helyszíni bír­sághoz. Mi dönti el, hogy száz vagy öt­száz lesz-e a büntetés? — A rendőr nem rendelkezik sem­miféle pontos díjtétel-táblázattal, amikor a helyszíni bírságot megálla­pítja. Ez a jogalkotóknak nem is áll­hat szándékában, mert nagyon merev lenne. Végül is a két határ között nincs nagy különbség. Ha figyelembe vesszük, hogy minden döntésben sze­repet játszik a szubjektum, akkor is legfeljebb száz forint lehet az eltérés. A rendőrök differenciálnak, figyelem­be veszik a szabálysértés körülménye­it. Állíthatom, hogy a helyszínen ki­fizethető bírság maximumának ki­szabása sem lehet túl sok.­­ Ezzel a megbírságolt autósok való­színűleg nem értenek egyet. És ha nem értenek egyet, akkor nem fogadják el a bírságolás mértékének megalapo­zottságát sem.­­ A helyszínen a rendőr a szabály­­sértés tényét értékeli, az autós „elő­életét” nem ismeri, célja, hogy a bün­tetést a helyszínen kiszabva egyszer

Next