Autó-Motor, 1984. január-június (37. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Halljunk a szabálytalanságról! A cím felszólításának csak részben teszünk eleget. Czégény Julianna r. őrnaggyal, a BRFK VI. kerületi Rendőrkapitányság Központi Közlekedési Bírságoló Osztály vezetőjével ugyanis nem a szabályszegésekről, hanem ezek büntetéséről beszélgetett munkatársunk, Földvári András, és ugyancsak az őrnagynő tanulmányából idézünk néhány megállapítást. — Szeptember óta drágább a szabálysértés. Az idők során drágább lett az autó, a benzin, a javíttatás, egyszóval az autózás. Nem akart lemaradni a bírságolás sem ettől az emelkedéstől vagy más ok tette szükségessé a büntetési határok felemelését? — A legfőbb cél a közlekedésbiztonság javítása. A szabályszegések szigorúbb jogi következményeket vonnak maguk után, és ennek mindenképpen visszatartó ereje van. A közlekedési szabálysértés miatt kiszabható büntetés legalacsonyabb összege 100 forint, felső határa tízezer forint. — Meglehetősen tág határok. — Ezen belül három nagy csoport különíthető el. A legdrágább büntetés a legsúlyosabb esetekre vonatkozik, olyanokra, amelyek balesethez vezetnek és olyanokra, amelyek ellen a közvélemény is nagyobb szigort követelt, a tilos jelzés ellenére a vasúti sínekre hajtók esetében. A forgalomirányító jelzőkészülék tilos jelzésének ellenére áthajtó autós ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ennyi lett az ittas vezetés felső díjhatára is, és a többi kiemelt szabálysértésért is ötezer forint szabható ki. — Milyen szabálysértések tartoznak még ide? — Az engedély nélküli gépjárművezetés és a vezetés átadása, az üzemképtelen kormány- vagy fékberendezésű jármű vezetése, a jobb oldali közlekedés, az áthaladási elsőbbség és az előzés szabályainak durva megsértése, a sebességkorlátozás jelentős túllépése, a fényszóró tompítására vonatkozó kötelesség elmulasztása, a közúti jelzéssel kapcsolatos szabálytalanság. E két csoportba tehát a kiemelt szabálysértések tartoznak, ezek két hónaptól egy évig a vezetői engedély visszavonásával is járhatnak. — Mi marad a harmadik csoportra? — Háromezer forintig terjedő pénzbüntetés róható ki a közlekedés szabályait kisebb mértékben megsértő járművezetőkre — ebben nincs változás, viszont az új, hogy szeptember óta a gyalogosok és utasok szabálysértése esetén is 3000 forint lehet a kiszabható felső határ. — Megváltozott a helyszíni bírság díjtétele is. — A rendőr a helyszínen száztól ötszáz forintig terjedően bírságolhat. Ezt a bírságot a járművezető távollétében is ki lehet szabni, ilyenkor például a tilosban várakozó autó üzembentartója címére befizetőlapot küldenek, hogy a bírságot tizenöt napon belül fizesse be. Maradjunk a tilosban parkolásnál, annál is inkább, mert a fővárosban ez a leggyakoribb büntetési ok. Mitől függ, hogy mennyi lesz a büntetés, száz vagy ötszáz forint? — A rendőr a helyszínen választhat: vagy bírságol vagy feljelent. Általában a helyszíni bírságolást választják, ennek a felső határa az ötszáz forint. — És ha feljelent? — Akkor a felső határ háromezer forintra emelkedik. Sajnos, a gépjárművezetők szeretnek megállni olyan frekventált helyeken, mint a kórházak, színházak bejáratai, a közforgalmú járművek megállói, a koncentrált rakodóhelyek, a járdák. Az ilyen helyeken várakozókat helyesebb feljelenteni, mert megérdemlik a 800—1000 forintos bírságot is, mint ahogy a gyakorlatban kapnak is ilyen összegről szóló csekket. — Térjünk vissza a helyszíni bírsághoz. Mi dönti el, hogy száz vagy ötszáz lesz-e a büntetés? — A rendőr nem rendelkezik semmiféle pontos díjtétel-táblázattal, amikor a helyszíni bírságot megállapítja. Ez a jogalkotóknak nem is állhat szándékában, mert nagyon merev lenne. Végül is a két határ között nincs nagy különbség. Ha figyelembe vesszük, hogy minden döntésben szerepet játszik a szubjektum, akkor is legfeljebb száz forint lehet az eltérés. A rendőrök differenciálnak, figyelembe veszik a szabálysértés körülményeit. Állíthatom, hogy a helyszínen kifizethető bírság maximumának kiszabása sem lehet túl sok. Ezzel a megbírságolt autósok valószínűleg nem értenek egyet. És ha nem értenek egyet, akkor nem fogadják el a bírságolás mértékének megalapozottságát sem. A helyszínen a rendőr a szabálysértés tényét értékeli, az autós „előéletét” nem ismeri, célja, hogy a büntetést a helyszínen kiszabva egyszer