Autó-Motor, 1986. július-december (39. évfolyam 13-24. szám)
1986-07-01 / 13. szám
Véleményünk szerint... magatartásának formálásában. Alapvetően erre utal a Minisztertanács egyik legutóbbi határozata. Abból indul ki, hogy a közúti közlekedés biztonsága nem javult a társadalmilag elvárható mértékben. Nem fejlődött kellően a közlekedési morál, romlott a közlekedési fegyelem. Nemzetközi összehasonlításban is megdöbbentően magas nálunk a halálos balesetek, a gyermekeket, gyalogosokat, a kerékpárosokat, a segédmotoros kerékpárosokat ért balesetek részaránya. Ugyanakkor a balesetek döntő többsége emberi magatartási hibákra, gyakran a közlekedési szabályok tudatos megszegésére vezethető vissza. Nőtt az ittas vezetések, a gyorshajtások és a tilos jelzésen áthaladások száma. Ugyanakkor a közúti forgalom ellenőrzése még mindig nem elég hatékony, s a közlekedési szabályok megtartását célzó intézkedések sem kellően következesek és szigorúak. A szóban forgó határozat — a közúti közlekedéssel összefüggő, sok egyéb orvoslást igénylő téma mellett — leszögezi: ,... A közlekedésbiztonság növelése érdekében különös figyelmet kell fordítani a társadalom magasabb szintű közlekedési kultúrájának kialakítására, a közlekedési szabályok, a helyes közlekedési magatartásformák széles körű megismertetésére, s elfogadtatására. És így talán mindenekelőtt a közlekedési balesetek megelőzésére irányuló felvilágosító propagandatevékenység, a közlekedésre nevelés, a gépjárművezetőképzés hatékonyabbá tételére ... Különösen fontos tanácskozásra került sor nemrég a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Az Országgyűlés Építési és Közlekedési Bizottságának ülésén — Stadinger István elnökletével — a képviselők és a közúti közlekedésünk rendjéért felelős vezetők éppen a szóban forgó reformtörekvéseket szorgalmazva tárgyaltak a közlekedésbiztonságról. Dr. Ladvánszky Károly rendőr altábornagy, belügyminiszter-helyettes, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője bevezetőben kiemelte, hogy viszonylag rövid idő alatt immár mi is motorizált ország lettünk. Szinte robbanásszerű erővel hoztunk létre vele kapcsolatban mindent. Valamennyi előnyével, hátrányával, ellentmondásaival együtt. Ma már azonban mind gyakrabban szembe találjuk magunkat a szinte zavartalanul szárnyalónak remélt fejlődés útját beférhező tényezőkkel. A megoldás csak az lehet, hogy még jobb munkával, neveléssel, meggyőzéssel, ha kell, felelősségre vonással, alapvetően az ember érdekében fel kell nőni ehhez a motorizációhoz. Amelyet végtére is mi magunk teremtettünk meg — szögezte le az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője. Tóth Ferenc rendőr vezérőrnagy, az országos rendőrfőkapitány közlekedési és közbiztonsági helyettese a közútjaink rendjét jól-roszszul befolyásoló körülményekről, a szabálytalanságokról és a szabálytalankodókról számolt be az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának. A közlekedésbiztonság jól ismert hármas összetevőjét (ember, jármű, út-útkörnyezet) elemezve utalt arra, hogy a közúti forgalommal kapcsolatos igazgatási munkával együtt igyekeznek alakítani a közlekedési morált, amely végeredményben a társadalmi morál része. Persze, sok tényezőt kell összehangolni, hiszen a személyautó-állomány, a szállítójárművek és az idegenforgalom alakulása is sokban befolyásolja — jó és rossz irányban egyaránt — a közutak rendjét, üzemmenetét. Immár kétmillióra tehető a hazai gépjármű-állomány, s ezen belül a személyautók száma meghaladja az 1,4 milliót. Ez egyben azt is tükrözi, hogy mindössze fél évtized alatt negyven százalékkal növekedett a gépjárműparkunk. Magyarországon ma 136 személyautó jut minden ezer lakosra. Nem is-