Autó-Motor, 1987. július-december (40. évfolyam 13-24. szám)

1987-07-01 / 13. szám

­A szélvédő körül Autónknak egyik különösen fontos, finom kis alkotó eleme, az ablaktörlő nemrég ünnepelte 70 éves jubileumát. A szabadalmi bejelentés így hangzott: a géperejű járómű első szélvédőjének tisztítására rendeltetett szabadon mozgó pálca. A feltaláló - szinte alig hinné az ember­­„őfelsége" Henrik porosz herceg, II. Vilmos császár fivére. Az ő készüléke még kézzel működött, elektromotort akkor még nem alkalmaztak hozzá, csak 1926-ban először. Napjaink autója már szinte egy lépést se tudna megtenni ablaktörlő nélkül. A tiszta kilátás a biztonságos vezetés alfája és ómegája. Annál bosszantóbb tehát, ha az ablaktörlő egy idő után nem úgy dolgozik, mint ahogy elvárnánk tőle. Nos, ha ez a valóban felettébb bosszantó és veszélyes állapot előáll, már csak a vezetőn múlik, az ilyen ablaktörléssel mit tud kezdeni. Maga az ablaktörlő az alkatrészek egész sorából épül fel. A legveszélyeztetettebb rész a törlőgumi, ami szinte úgy dolgozik, mint a seprű, piszokeltávolító­s hólapát egyszerre. Előfordulhat (kiváltképpen akkor, amikor a törlőt száraz üvegen járatjuk), hogy az élesre metszett gumiszél akár az üvegre tapadt egyetlen kvarcszemcsétől is csorbát szenved. És ez a parányi sérülés már éppen elegendő ahhoz, hogy ez a nélkülözhetetlenül fontos kis szerkezet a továbbiakban már ne tudja maradéktalanul ellátni a feladatát. Márcsak azért sem, mivel a finom törlőés roncsálódása következtében kialakult „árok” felettébb zavaró félkör­ nyomot hagy maga után a szélvédő felületén.

Next