Autó-Motor, 1988. január-június (41. évfolyam 1-12. szám)

1988-02-21 / 4. szám

BK hatos k€CQZGI*19 A csúf időnek is megvan a maga szépsége: ilyenkor saját kocsival kevesebben kelnek útra. Inkább a hivatásos pilótáké a pálya - nekik menni kell, ha esik, ha fúj. Mint azon a bús téli napon, amikor őszies ködben és esőben néztünk körül a 6-os főúton. Azért ott, mert vizsgálatával, fejlesztésének kör­vonalazásával nemrégiben készül­tek el a szakemberek. Az anyagból - és a közismert anyagiakból - kitűnik, hogy egyhamar látványos változás errefelé sem várható. Le­het, hogy az utánunk jövő gene­ráció megéri, hogy 4 sávos pályán utazhat Budapest—Pécs-Barcs kö­zött, de mi aligha. Hogy belátható időn belül mire szá­míthatunk, azt Pál Zoltán osztályve­zető (Közlekedési Minisztérium, Köz­úti Főosztály) segítségével ezennel önök elé tárjuk. — Kezdjük talán az említett vizs­gálattal. — A térség átlagosnál nagyobb for­galomnövekedése indokolta a fejlesz­tési tervek kidolgozását. Az elkészült tanulmány a 6-os számú elsőrendű főút korszerűsítésének és felújításá­nak hosszú távú — 2000-ig szóló — programját tárgyalja. A mostani álla­potból indul ki, s az ezredforduló utáni fejlesztési elgondolásokhoz iga­zodva, az előrebecsült forgalmi terhe­lést figyelembe véve határozza meg azokat a fejlesztési feladatokat, az építések ütemezését, amelyek megva­lósításával biztosítható a megfelelő színvonalú és gazdaságos forgalom. — Melyek a 6-os legforgalmasabb szakaszai? — ötévenként tartunk forgalmi vizsgálatot, az utolsó 1985-ben volt. Ezek adatait úgynevezett egységjár­­mű-forgalomban — vagyis: személy­­gépkocsira átszámítva — dolgozzuk fel. Például egy autóbusz, vagy nagy teherkocsi 2,5 személyautónak felel meg. Kérdésére a feleletet az 1985-ös számokkal adhatom meg: Érd térsé­gében 28 ezer, Dunaújváros előtt 11 680, Paksnál 13 ezer, Szekszárd tér­ségében 15 ezer, Pécs belterületén 35,4 ezer volt a naponkénti átlagos egységjármű-forgalom.­­ A mostani és az ezredfordulóra becsült forgalom ismeretében milyen fejlesztésre van lehetőség? — Beavatkozásra csak ott lesz mód, ahol a forgalom növekedése enélkül meghaladná az eltűrhető szintet. A helyi adottságoktól függ, hogy lehet-e az adott útszakaszt bővíteni, vagy pedig tehermentesítő utat kell építeni. Autópálya építésére távlati tervek sincsenek. A fejlesztési programban a következők szerepelnek. Elkerülő út szükséges először is Érd, aztán Er­csi és Pécs, majd Paks térségében. Szélesíteni fogják az utat Dunaújvá­rosig, Dunaföldvár és Szekszárd tér­ségében, valamint a Pécs előtti és utáni szakaszokon. Hogy számokat is mondjak: össze­sen 60 kilométeren várható az út szé­lesítése, a pályaszerkezet felújítása 153 kilométeren szükséges. Tizenhat híd igényel felújítást, 10 csomópont pedig átépítést. A sorrendet fontossá­gi szempontok döntik el. Néhány he­lyen hosszabb-rövidebb ideig még számolnunk kell az eltűrhető szintet meghaladó forgalommal. — Így van ez a fővárosi szakasszal is. Szerencsére több útvonal között is választhatunk a város elhagyására, at­tól függően, honnan indulunk. Mi lesz a 6-os budapesti bevezetésével? — Ez — nevezetesen a Bartók Bé­la út—Fehérvári út—Nagytétényi út — az egyetlen fővárosi főútbevezető szakasz, amelynek a korszerűsítésére még nem került sor. Torlódással itt bizonyára gyakran kell számolni. Meg­oldás a következő évtizedben várható. A fővárost elkerülő M0-ás autóút 5-ös és 6-os főutak közötti szakasza — a lágymányosi Duna-híddal — a kilenc­venes évek elején kész lesz. Érd és a lágymányosi híd között a Duna partján új nyomvonalon építik majd meg a 6-os főút fővárosi bevezető szakaszát. Átadása 1994-ben várható. Ehhez az új 15 kilométeres részhez csatlakozik majd az érdi elkerülő út is. Jelmagyarázat: —— ■— I. ÜTEM (ÉPÜLŐ SZAKASZ ) ■ ■ i ■ U ÜTEM ••**•—*•*• In ÜTEM — OlDSD Az MO-ás már épül, a 6-os út fővárosi bevezető szakasza és Érdet elkerülő része a tervek szerint ilyen lesz a következő évtized közepére

Next