Az Est hármaskönyve, 1939
A SZÍV VILÁGTÖRTÉNETE 2000 ÉV SZERELMESLEVELEIBEN - Petőfi
én vele. Rohantunk szinte megállás nélkül. Iszonyú út volt. Most vagy két napig itt leszünk, míg a sereget egy kissé rendbeszedi, aztán mit teszünk! ő tudja. Előbbeni levelemben írtam, hogy Csik-Szeredának és Kézdi-Vásárhelynek gyönyörű vidéke van, a Sepsi-Szentgyörgyé talán még szebb, a város is jobban tetszik. Majd körülményesebben megvizsgáljuk, ha együtt utazzuk be Háromszéket, mint a fészket rakni akaró fecskék. Bemmel Bereczken találkoztam, megálltam hintája mellett s köszöntem neki, ő odapillant, megismer, elkiáltja magát és kinyújtja felém karjait, én fölugrom, nyakába borultam, összeöleltük és csókoltuk egymást: »шоп fils, mon fils, топ fils!« szólt az öreg sírra. A körülálló népség azt kérdezte Egresi Gábortól, hogy »fia ez a generálisnak!« Most még sokkal nyájasabb, szívesebb, atyaibb irántam, mint eddig, pedig eddig is az volt. Ma azt mondta a másik segédtisztnek: »Melden Sie dem Kriegsministerium, aber geben Sie Acht, melden Sie das wörtlich. Mein Adjutant, derMajor Petőfi, welcher abgedankt hat wegen der schändlichen Behandlung des Generals Klapka, ist wieder in Dienst getreten.« Szinte ma az útban mondta, hogy neked itt. Maros-Vásár- A pesti Dunapart 1846 körül