Az Est, 1915. április (6. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-04 / 94. szám

Vasárnap, április 1. 0 A Közútinak nem kell a Városi A Városi reformtervei — Az Est tudósítójától — Most, hogy a főváro vezetősége megkezdte a nagy reformmunkát a Városi Villamos Vasútnál, sokat be­szélnek arról a lehetőségről is, hogy a főváros emberei a Közúti segítsé­gével igyekeznek majd a Városi ügyet rendbehozni Annak idején Bárczy polgármester a pénzügyi bi­zottság ismert ülésén kijelentette, hogy Sándor Pál bármikor átveszi a Városi Villamos részvé­teit olyan árért, a­milyent a város fizetett ér­tük. Sándor Pál azonban ezt a kije­lentést ahhoz a feltételbe űzte, hogy előbb át akarja vizsgálni a könyveket. Ez a vizsgálat akkor nem történt meg. Azt beszélik, hogy a Közúti veze­tősége a Városi pénzügyi és technikai helyzetét most nem tartja olyan ked­vezőnek, hogy a maga részéről va­lami tranzakció létrejöttét óhajtaná. A Városi Vasút pénztartozása körül­belül 10 — 12 millió, árutartozása kö­rülbelül 3 millió korona. A reorgani­záció első feladata lenne ennek az adósságnak a fundálása. Ezenkívül azonban a technikai szükségletek is sok-sok milliót igényelnek. A nagy­körúti vonal teljes újjáépítésre szorul. Mai technikai állapotában nagy a fentartási költség és csakúgy mint néhány év előtt a közúti kénytelen volt átépíteni, illetve újra alapozni fővonalait, úgy a nagykörúti vonal átépítése is­­elengedhetetlen. Erre körülbelül 10 millió korona volna szük­séges. A villamostelepek kibővítése és egyéb beruházások is új tőkét igé­nyelnek, úgy hogy a pénzügyi és technikai reform végrehajtásához közel 25 millió korona új tőkére lenne szükség. Ennek a beszerzése természetesen csak részvények, vagy elsőbbségi köt­vények kibocsátásával történhetnék. A közük­ emberei ilyen körülmé­nyek között aligha gondolnak valami tranzakcióra. Elvégre a Városi csak addig volt veszedelmes a Közútira, míg attól kellett tartania, hogy a főváros a saját tulajdonában levő közlekedési vállalat érdekéből hát­térbe fogja szorítani a Közútit. A gyakorlat, különösen a Kossuth La­­jos­ utcai vonal megépítése, azonban azt mutatta, hogy ettől nem kell tartani. A Közúti mindig meg tudta való­sítani azt, a­mit akart, a város veze­tőiben pedig sohasem volt meg az erély és hajlandóság, hogy elsősor­ban a város tulajdonában levő vasút érdekeit szolgálják. Ez­által a Városi elterpedt, a Közút gyarapodott és csak természetes, hogy most a Köz­útinak sem anyagi, sem üzleti érdeke nem az, hogy a Városival kötendő tranzakció bármilyen formában létre­jöjjön. És hogy maguk a Közúti rész­vényesei is mennyire oszt­ák ezt a fel­fogást, mutatja,­ogy az e­gyik rész­vényes a Közúti közgyűlésén elő akarta terjeszteni azt f­urcsán hangzó indítványát, hogy :• köz­gyűlés mondon köszönetet a Közúti igazgatóságának azért, mert nem vette meg a Vá­csi részvény­öbbsé­­gét, és ezt az indi­ványt csak a veze­tőség közbelépésére volt hajlandó visszavonni. A Városi út vezetőségére tehát mindenképpen nehéz feladat hárul. Nemcsak az általános költségek tete­mes csökkentése, hanem a pénzügyi és technikai szükségletek kielégítése is ő reá vár. Olyan feladat, a­mely­nek megoldása a legnagyobb nehéz­ségekbe ütközhetik. * Értesülésünk van arról, hogy a nagy reformmunka első eredménye a már közölt részleteken kívül az, hogy az igazgatóság részére folyósít­ható összes tank­érnek maximális össze­gét évi 10.090 K-ban és egy-egy igaz­gatósági tag jutalékát legfeljebb évi 1200 koronában állapították meg. Ezenkívül kiküszöböltek minden fö­löslegesnek látszó különkiadást, első­sorban a vállalatnál utóbbi időben gyakorivá vált indokolatlan költség­­fels­zám­í­lásokat. A redukciókon kívül átvizsgálják a pénzügyi helyzet minden részletét és a reformnak legfőbb célja éppen az, hogy ne csak a vezetés joga, hanem a betekintés lehetősége is rendelkezésére álljon a főváros embe­reinek. Mihelyt tiszta képet nyertek a vállalat pénzügyi helyzetéről, át fogják dolgozni a fejlesztési prog­ramot, kidolgozzák a tarifarevízió alapjait és csak ezután fognak hozzá a reorganizálás munkájához, a­mely­től a vállalat helyzetének megjaví­tását remélik. A/'wVW^V^V,VWWVV/V/lA/W\ Folytatják a Dardanellák ostromát Róma, április 3. A Daily Mail zenedesi tudósítója felkereste a Suffren fedélzetén Gue­­tratte admirálist, a­ki a Dardanellák eddigi ostromában kezdettől fogva részt vett. Guetratte kijelentette a tudósító előtt, hogy a Dardanellák ostromának negyedik fázisa követ­kezik. Most el akarják távolítani azokat az aknákat, a­melyek Csanak erődei előtt elzárják az utat a szoros­nak azon a részén, a­hol a tenger a legkeskenyebb és a­hol a legborzasz­tóbb erődök vannak. Ha ezzel a munkával végeztek, akkor a Csanak három erődjének és a szemközti parton Kilid Bahr különböző erődei­nek és ütegeinek ostroma következik, és ha ezzel is készen lesznek, akkor meg fogják támadni a Márvány-ten­ger erődeit. Olasz gyárak hadiszereket szállítottak a franciáknak villanó, április 3. /Az Est tudósítójától­ Az olasz kormány — mint annak idején a lapok is jelentették —vizs­gálatot indított több olasz cég ellen, mert kiderült, hogy azok nehéz tüzér­séghez való löveg alkatrészeket szállí­tottak egy had­viselő államnak. A Sera mai jelentése szerint a vizs­gálat véget ért. Bebizonyosodott, hogy több olasz gyár foglalkozott ilyen lövegalkatrészek készítésével, így a milánói, bresciai, bergamói bolognai, turini, forlii, anconai és más gyárak is. A megrendelő majdnem kivétel nélkül turini cég volt, tehát a gyárak joggal hihették, hogy e turini cég az olasz hadügyi kormány meg­bízottja. Valamennyi gyár igazolta, hogy óhiszeműen járt el és abban a hitben volt, hogy a megrendelések az olasz tüzérségnek szólnak. Tényleg azonban az olasz gyárakban előállított závar­részek a 75 milliméteres shrap­­nellekhez valók, a­melyeket a francia tüzérség használ. A kész gyártmá­nyokat egyrészt St.-Pierre d’ Arenába, másrészt az apuliai Traniba egy hajós­vállalkozó címére szállították. A kor­mány közbelépésére nagyon sok kész gyártmányt koboztak el. A legtöbb adat derült ki az Officine Ifiatto turini cégre és a Fernere di Voltri-ra, a­melynek gyárai Génua mellett vannak. Elfogytak a vegyiszerek Oroszországban Kopenhága, április 3. /Az Lst tudósítótából) Egész Oroszországban alig van ma vegyiszer. Pétervárról táviratozzák , hogy a jódkák­ teljesen elfogyott, krómkák­, foszfátok és más vegysze­rek ára 100—150 százalékkal meg­drágult, Szünetelt a közleked­és Amerika és Anglia között Newyork, március 20. (Levélben érkezett) Százkét esztendő óta, az 1812-iki Mboru óta nem volt Amerika éle­tében példa arra, a­mi az elmúlt hetekben történt. Február 20-ika óta nem érkezett Angliából postahajó Amerikába és március 6-ikától a mai napig nem indult hajó Angliába. Az amerikai hajókat ugyanis a dél-amerikai járatokra kötötték le, Anglia kikötői pedig telve vannak olyan hajókkal, a­melyek a matrózok sztrájkja miatt nem hagyhatják el a kikötőt. Az American Line (Newyork) ha­jója volt az utolsó, a­mely Ameriká­ból elindult Anglia felé, azután már­cius 11-én kísérletet tettek, hogy a svéd nUnited States­ vállalja a postát Anglia számára, de a társaság igazga­tósága a német tengeralattjárók ve­szedelmére való tekintettel ezt meg­tagadta. Végre ma az angol tulaj­donban lévő »Arabic« útnak indult Anglia felé. Az Amerika és Anglia közötti köz­lekedés eme zavara óriási izgatottsá­got és nagy zavart okozott egész Ame­rikában. A kikötők tele vannak áruk­kal, a­melyek nem indulhatnak el s a vasutak raktáraiban annyira felsza­porodott a feladott, de nem továbbí­tott áru, hogy a pályaudvarokon már a nyílt ég alatt, az időjárás viszontag­ságainak kitéve fekszik. 7. oldal Radoszlav kiábrándította Franciaországot Genf, április 3. (Az Est mdósupjától) A francia lapok nem­ titkolják, hogy kínos hatást keltett Radoszla­­vov miniszterelnök legutolsó nyilat­kozata, amelyben ismét­elten és a leg­határozott­bban ama álláspontra he­lyezkedett, hogy Bulgáriának meg kell őriznie nemlegességét. A Temps igyir. A bolgár miniszterelnök nyilatkozata hideg zuhanyként hatott, mert még legutóbb is olyan hírek jöttek Ró­fiából, hogy azokat az entente irá­nyában barátságosnak lehetett tekin­teni. Angliából csapatokat szállítanak Ind­ába Stockholm, április 3. A Dagbladed tudósítója kerülő­­utón jelenti Londonból, hogy az an­gol hadügyminisztérium európai ka­tonákat küldött kilenc csapatszállító gőzösön Indiába. Úgy látszik, In­diában nagy a veszedelem. Ezt bizo­nyítja az is, hogy a legnagyobb lon­doni kereskedőcégek tíz nap óta nem kaptak sem táviratot, sem levelet Indiából. Tábornokok nyugdíjazása Bécs, április 3. (Az Est tudósítój­ától) Ha délben jelent meg a közös hadsereg rendeleti közlönye, a­mely az első oldalon a következő királyi kéziratot közli: Bosznia-Hercegovina parancsnokló tábornokának is megadom a jogot, hogy vitézségi bronzérmeket adomá­nyozhasson. Bécs, 1915. március 24. Ferenc József, s. k. Egy másik kézirat Schemua Balázs­nak szól: Kedves Schemua gyalogsági tábor­nok! Midőn őszinte sajnálkozással érte­sültem róla, hogy ők­ nem érzi magát többé szolgálatképesnek, teljesítem nyugalomba helyezésére irányuló ké­relmét. A legfontosabb állásokban úgy béke, mint háború idején mindig a legodaadóbb módon teljesített ki­váló szolgálataiért ismételten köszö­­netemet és teljes elismerésemet feje­zem ki önnek. Wien, 1915. március 28. Ferenc József, s. ki Elrendeli továbbá ő felsége Csa­­nády Frigyes altábornagynak beosz­tását a magyar királyi honvédelmi minisztérium 3. osztályfőnökségének és a magyar honvédelmi intendantura főnökségének ideiglenes ellátására. Braun József altábornagyot, a 40. honvéd gyaloghadosztály parancs­nokát tovább szolgálatainak fen­­tartása mellett egészségi okokból ettől az állásától felmentette a király és kinevezte a 40. honvéd hadosztály parancsnokává Plank Ede altábor­nagyot, a 102. népfölkelő dandár eddigi parancsnokát. Snjaric Lukács altábornagyot ő felsége felmentette a bosznia-hercegovinai csendőrség parancsnoki állása alól és kinevezte az 59. gyalog hadosztály parancsno­kává. Gradics Le­marda Károly ve­zérőrnagyot és Mark József vezér­őrnagyot, a 30. gyalogdandár pa­rancsnokai. egészség okokból elő­terjesztett kére­sére n­ugalomba he­lyezte Közli továbbá a hadsereg rende­leti közlönye, hogy a király Fischer Ede ezredest, a bukovinai országos csendőrség parancsnokát az ellenség­gel szemben tanúsított vitéz és ered­ményes magatartásának elismeréséül a hadiékítményes Lipót-rend lovag­keresztjével tüntette ki.

Next