Az Est, 1915. augusztus (6. évfolyam, 214-244. szám)
1915-08-03 / 216. szám
2. oldal. Újraépülnek a Kárpótolt elpusztulásaival • i——i — — Az Est felhívására az elpusztult Alsópagony újraépítését a Wolfner Gyula és Társa cég 50.000 koronás adománya már biztosította, most Uzsokon van a sor. Uzsokon, amelynek nevét dicsőségesen hirdette a rettenetes tél egész ideje alatt minden hivatalos jelentés. Ott tört meg az oroszok ereje, az uzsoki után nem tudtak Magyarországba nyomulni, de az uzsoki harcok területén levő községek és falvak elpusztultak. Országszerte a legnagyobb szeretet és elismerés fogadta Az Est mozgalmát, hogy Magyarország nagy városainak, társadalmának szeretete és hálája építse újra a Kárpátok elpusztult falvait. Erre a nemes és hazafias célra a mai nap folyamán a következő adományok érkeztek Az Est-hez : Krausz Simon, a Magyar Bank vezérigazgatója 1200 kor. Weisz Ármin és Fia bőrgyár, Újpest 1000 » Magyar Szeszértékesítő Részvénytársaság tisztviselői és alkalmazottai 600 t¡ Első magyar kábelgyár (Perei és Schacherer) 600 o Perei Károly igazgató 600 » Konta Arnold szeszbizományos 1000 A Weisz Ármin és Fia cég — Varga Jenő -- ezer koronáját egy felsőmagyarországi faluban épülő, vagy kijavításra szoruló izraelita templom javára adja, hogy ezzel is áldozzon édesapja emlékének. Dr. Oláh István, a sátoraljaújhelyi törvényszék elnöke az alábbi levelet írta Az Eót-nok: Bártfafürdő cédrusnagyságú fenyvesei között bolyongva, nap-nap után látom, mint nyilatkozik meg a magyar róna részvéte a Kárpátok viharsujtotta népe iránt. Tegnap Szabolcs vármegye emberei jártak itt. Hallom, e megye megtakarított a háború alatt 20—30 ezer koronát, s odaadja ezt a sárosi tót népnek. Fiai külön is adnak pénzáldozatot s eljön ide, munkálni a megye minden nélkülözhető ácsa, asztalosa. S felépül majd Debrecenfalva után Szegedfalva, Győrfalva, Szabolcsfalva ... Kovács Gyula 300.000 koronája sok ezer könycseppet töröl le itt. Valami úgy fojtogatja az ember torkát . .. Nagy ez a magyar nép, szive gyöngéd. És elkeseredem . . . A szomszéd megyének vagyok fia, Zemplénnek, a melyben öt járást dúlt fel a muszka vérzivatar, míg Sárosban csak hármat. Ott hetvenezer embert érintett a háború szele, nagy részük faragja a koldusbotot, itt talán a felét sem teszi ki az uj tatárjárás nyomorékainak a száma. Zemplénben négy várost sújtott le ez a vihar. Homonnát, Szinnát, Mezőlaborcot és Sztropkót. Úgy tudom, Az Est volt az a sajtóorgánum, amely megindította ezt a sikeres mozgalmat. Várhatjuk hát tőle az igazság megmondását is : jöjjön, lásson és mondja meg, hogy ez országban nem Zemplén szenvedett-e a legtöbbet ? Sáros csodavármegye. Ura a legpompásabb emberpéldány, népe dolgos, szelíd, jámbor, megérdemel minden áldozatot. Ám mégis jöjjön és lásson Az Est, mondja meg: igazságos-e, hogy a magyar nép, a magyar városok Sáros mellett Zemplénről egészen megfeledkeztek ? Bártfafürdő, 1915. július 31. A magyarsác eayforma szeretettel fordul minden oroszsujtott vármegye felé. Nem lehetnek kivételek, azt akarjuk, hogy mindenütt egészséges, uj és célszerű falvak hirdessék a magyar városok és a magyar társadalom gondoskodását. A sárosmegyei Alsópagony után most az ungmegyei Uzsok következik. Azután Zemplén és Máramaros egy-egy elpusztult falva, így gondoltuk ezt már elejétől fogva és érdeklődésünk során meg is kértük Zemplén közigazgatását, hogy adja át nekünk az elpusztult falvak és községek névsorát. Feleletet mind a mai napig nem kaptunk. De ez mit sem tesz, mi felkeressük azokat a községeket, azokat a helyeket, amelyek legtöbbet szenvedtek, legyenek bármelyik megyében, hogy feléjük fordítsuk Magyarország szemét és szívét. A Kárpátok elpusztult falvainak felépítésére eddig Az Esthez érkezett 64.300 korona. S a duma első ülése Rodzianko elnök megnyitóbeszéde Pétervár, augusztus 2. (Magyar Távirati Iroda) Tegnap délután egy órakor nyílt meg a duma a cár ukáza értelmében. Az ülésen Rodzianko elnökölt. Valamennyi miniszter jelen volt és a diplomáciai testület is teljes számban ott volt. A hallgatóság és a sajtó páholyai zsúfolva voltak. Kadzianko elnök megnyitó beszédében többek közt a következőket mondta: Mentől borzalmasabbá válik a háború, annál inkább át van hatva az orosz birodalom attól a szilárd, megrendíthetetlen elhatározástól, hogy azt végig kell küzdeni a siker reményében. Ez az elhatározás azt követeli, hogy minden népréteg tartson össze és a nemzet fejtse ki minden alkotó erejét. E Végből felszólította a duma elnöke a képviselőket, hogy ebben a szellemben jelöljék meg a követendő utat. Üdvözölte azután a hős orosz sereget, amely erőteljesen és fáradhatatlanul veri vissza az ellenség bősz támadásait, üdvözölte a barátságos és szövetséges államok diplomáciai képviselőit s e szavaknál a miniszterek, a képviselők és a közönség ovációja percekig tartott. De még nagyobb volt a lelkesedés, mikor az elnök az egész orosz nép nevében köszönetet mondott az új szövetségesnek, Olaszországnak és megemlékezett a lengyel testvérekről, akik legelőször és sokkal fájdalmasabban, mint Oroszország, több lakossága szenvedtek a kegyetlen ellenség csapásai alatt. így fejezte be szavait Rodzianko : — Hadseregünk tündöklő példát mutatott arra, hogy miképpen kell megetnni kötelességünket a haza iránt most rajtunk a sor, dolgozzunk valamennyien éjjel és nappal, hogy mindent rendelkezésére bocsássunk a hadsergének, amire csak szüksége van, de ehhez az kell, hogy megváltozzék sok minden felfogás, sőt átalakuljon a közigazgatás. Fél, harcoljunk, míg teljesen megsemmisítjük az ellenséget. (Élénk tetszés.). A hadügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott a duma elé. A törvényjavaslat a honvédelem érdekében teendő intézkedések megtétele céljából egy központi bizottság létesítését ki- vánja. A francia parancsnok a Gallipoli félszigeten Stockholm, augusztus 2. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Párisból jelentik : Brulard tábornok Marseilleből elutazott, hogy a Gallipoli félszigeten átvegye a parancsnokságot a francia csapatok felett. Bryk: Mit remél a Bardanchiacsapatok tőj parancsnoka berlin, augusztus 2. ( Az Est rendes tudósítójánál; távirata) A Tägliche Rundschau-nak jelen tik Stppenhágából. A Dardanelláknál lévő valamennyi csapat főparancsnokává Brulard tábornokot nevezték ki. A tábornok, mikor Marseilleből elutazott, kijelentette, hogy Konstantinápoly csakhamar el fog esni és ez a háborút győzelmes befejezéshez fogja juttatni. Ke. Hervé sürgeti a Dardanellák bevételét Két hónap alatt el kell foglalni Konstantinápolyt! Gent, augusztus 2. (Az Est távirati jelentése) A Berliner Tageblatt genfi tudósítója táviratozza . A török-bolgár szerződés megkötése alkalmából Hervé rendkívül éles hangú cikkben ostorozza a négyesszövetség diplomáciáját. Hangsúlyozza Hervé, hogy a szerződés m megkötése az entente balsikere, az entente-államok balkáni képviselőinek ugyanis nem sikerült Szerbiát arra bírni, hogy Macedóniáról lemondjon Bulgária javára. Szerbia vonakodása következtében a szövetséges nagyhatalmak százezer emberrel többet kénytelenek áldozni, hogy a Dardanellák rosszul kezdődött ostroma sikeres véget érjen. Mindenki tudja, — írja Hervé — hogy a Dardanellákban a hadműveletek nem sikerülnek, a szárazföldi csapatoknak csak kopár sziklákat sikerült birtokba venniük, ahol állandóan a törökök tüzének vannak kitéve és ahová csak a legnagyobb nehézségek mellett lehet lövedéket és élelmiszert szállítani. Már peig az expedíciónak sikerülnie kell, miután az entente csapatait és flottáit másutt akarja felhasználni és az oroszoknak is sürgős szükségük van hadianyagra és lövedékre. Konstan Kedd, augusztus 3. tinápolyt tehát minden áron el kell foglalni. . A rossz idő beálltával a szárazföldi csajlatok élelmezése úgyis lehetetlenné válik, Konstantinápolynak éppen ezért két hónap alatt el kell esnie, mert különben az entente hiába hozott súlyos áldozatokat. A Dardanellák ostromának sikere érdekében tehát Franciaországnak, Olaszországnak és Angliának még egy, száz-kétszázezer főből álló sereget kell szerveznie, miután Bulgária segítségére többé nem számíthat. Cikke végén azt hangsúlyozza Hervé, hogy az entente a Gallipoli-félszigeten úgy áll a törökök előtt, mint a franciák Franciaországban a német állásokkal szemben, ez pedig nevetséges helyzet. A török-bolgár megegyezés Köln, augusztus 2. "••T " (Az Est távirati jelentése) A Kölnische Zeitung jelenti : A török-bolgár megegyezésről a lapokban megjelent hírek nem felelnek meg a valóságnak. Alapjában már megvan az egyetértés Törökország és Bulgária között, de a Törökország részéről ígért határkiigazítás egyes részletei még nincsenek megállapítva. Ezeknek megállapítása néhány más fontos kérdés megoldásától függ, amelyeket Törökország a határkérdéssel együtt akar elintézni. Ezt a felfogást német részről is vallják. Bulgáriában méltányolják e tárgyalások jelentőségét. sz£sx Szirály hadparamsa a háború évfordulóján Drezda, augusztus 2. A király csapatai körében a nyugati harctéren van sok Szózatot intézett a szász hadsereghez, így szól a király : — Katonák ! Egy éve annak, hogy az egész világ ellenségesen fogott össze és bűnös vakmerőséggel kényszerítette szeretett német hazánkat, hogy fegyvert ragadjon. 1914. augusztus 2-ikán rendelte el a császár a német hadsereg mozgósítását. Lelkes örömmel siettek országom fiai, mint minden német országéi a zászlók alá. A háború első heteiben csapataim feltartóztathatatlanul nyomultak be Belgiumon át Franciaországba és legtöbbnyire a szász hadsereg kötelékében olyan hősi haditetteket vittek véghez, amelyek örök időkre kitörülhetetlen betükkel vannak feljegyezve a haditúrrendemben. Mikor azután az én derék szászaim hónapokon át Franciaországban és Oroszországban erős ellen,seggel szemközt a lövészárkokban voltak kénytelenek feküdni és részben még ma is ott vannak, ezekben a hosszú ideig tartó álló küzélelmekben, épp úgy mint azelőtt, mindig tanúbizonyságát adták fényes katonai erényeknek, a hősies rohamokban épp úgy, mint a szívós védekezésben. Igazi lelki gyönyörűségem telik benne, hogy hadseregem valamennyi katonájának mélyen érzett legmelegebb köszönetemet és legteljesebb elismerésemet fejezzem ki a hosszú háború során tanúsított pompás magatartásukért. Isten, a földi események mindenható intézője áldja meg fegyvereinket a háború második évében is, s adja, hogy ezentúl is mutassuk az ellenségeinknek, hogy erősebbek vagyunk, mint ők. Ha így rettenthetetlenül és hősiesen a végső győzelemig végigküzdjük ezt a nehéz háborút, akkor még sokkal inkább fog reátok jogos büszkeséggel tekinteni hazátok és én is, királyotok. Nagy örömömre szolgál, hogy a mai napon csapataim körében lehetek s innen intézhetem hozzátok szavaimat.