Az Est, 1916. január (7. évfolyam, 1-31. szám)

1916-01-23 / 23. szám

testesült erő és öntudatosság. A mai nap történelmi nap volt Bulgária számára. Németország még egy­szer megpecsételte velün­k való szövetségét és egyúttal Német­ország a megismerés buzogó forrá­sát nyitotta meg számunkra. Most tudjuk, hová kell fordulnunk, ha tanulni akarunk és annak nincs jelentősége, hogy a két nép karak­terének oly kevés köze van egy­máshoz. A­mi a császár Bulgáriá­ról való benyomásait illeti, ő fel­sége igen elismerően nyilatkozott előttem többször és megelégedé­sének adott kifejezést, hogy kato­nái a bolgár hadsereggel dolgoz­hatnak együtt. Ehhez hasonlóan nyilatkozott Zsosztov tábornok és azt jegyezte meg, hogy e látogatás nemcsak Bul­gária számára történelmi jelentő­ségű, hanem remélhetőleg Görög­ország is le fogja vonni belőle a prak­tikus tanulságot, hogy ha látja, mily szívélyessé alakult Németország és Bulgária viszonya. " Br­­su­si szerbek hangulata Mint már jelentettem, a szerbek­nek fogalmuk sem volt a császár­látogatásról. És mikor megmondták nekik, hogy a császár városukban van, nem akarják elhinni. Természe­tesen óriási volt a meglepetés és öreg emberek emlegették azt a jóslatot, hogy ebben az egykori kis török vá­rosban valaha két császár fog talál­kozni. A háború alatt ezt a jóslatot úgy magyarázták, hogy Petár ki­rályt tették meg az egyik császárnak és megnyugodtak benne, hogy az orosz cárral fog találkozni Nisben. De senki nem gondolt rá, hogy az eseményeknek ilyen fordulata fog bekövetkezni, hogy Bulgária testvé­riesülése Németországgal Nisben fog megtörténni. Adorján Andor: A raémsi császár e­lutazása Nisbei Szófia, január 21. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) Midőn a német császár este el­utazott, Ferdinánd cár és kísérete elkísérte őt egész Stolne községig. Innen a bolgár király még aznap este vissza­tért Nisbe. , Adorján Andor. , A császár látogatásának hatása a betyárokra Szófia, január 21. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) Az itteni lapok dicsőítő cikkekben emlékeznek meg Vilmos császárról. Kifejtik, hogy a császár határozott, erélyes egyéniség,"a­ki mindig őszin­tén kimondja igazi véleményét. Egyé­nisége különösen a mostani háború­ban jutott határozott kifejezésre, a­mennyiben nagyszerűen értett hozzá, hogyan öntsön mindenkibe önbizal­mat. Bámulatraméltó, hogy milyen mozgékony ember és milyen jó ke­délye van. Szelleme épp oly hatalmas, mint a német népé. A­ki látja a császárt, nem hinné, hogy egy nagy nép gondja nehezedik vállaira. Olyan benyomást kelt, mintha csak most lépett volna ki az élet küzdőterére. Különösen ki­emelik a lapok, hogy a német császár megértette a bolgár népet és megadta neki a történelemben azt a helyet, a­mely megilleti és a­melyért oly rég­óta küzdött. Ezért a bolgárok hálásak a császárnak és a nisi látogatás nap­ját fényes betűkkel fogják bejegyezni a bolgár történelem lapjaira. Adorján Andor. I Legnagyobb vázaesték­e arany és assist cigaretta-tár­cákban, lovaglé-pálcákban. 44 fescsíffiji­ főirály mas,saSlfe©fla Szófia, január 21. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) A bolgár tábornoki kar küldött­ségének élén megjelent tegnap Fer­dinánd király szófiai palotájában Zsekov bolgár főparancsnok, hogy a ■bolgár hadsereg nevében művésziesen kidolgozott marsallbotot nyújtson át a királynak és arra kérje, hogy vegye fel a bolgár hadsereg tábornagyi rangját. A király eleget tett a bolgár tábornokok kérelmének és hűséges ragaszkodásukért szívélyes köszöne­tét fejezte ki. Fes­dta Kissdt sáp a ballfcám Mostafan Szófia, január 21. ( Az Est rendes tudósítójának távirata) A bolgár király Stolacban, a­hová elkísérte a német császárt, találko­zott a balkáni vonattal. A király felszállt a vonatra és megtekintette azt. Ezzel a vonattal utazott N­isbe. A balkáni vonat nagyon tetszett a királynak, több utast megszólításá­val tüntetett ki, így többek közt özv. Wangenheim bárónőit és Luxa ezredes, szófiai magyar és osztrák katonai attasét. Nisben elbúcsúzott tőlük a király, leszállt a vonatról, de kevéssel utóbb már továbbutazott Szófiába, a­hová este tíz órakor meg is érkezett. dr. Alex. Schönwald Imre ékszerésznél, Budapest, Deák Ferenc­ utca 21. sz. Dr» Fissels Va£y-Jiálzsain­a zsejrgvétíl «a ftBggy£sto8. Használata a régi vb-, kéz-, túl- és ké­rh­agyást is m­egszü­nteli. Egy tégely ára 2 K, postadijjai 2*40 K. Három tégely rendelésénél postán bérmentve 6 K Rendelési cím: Dr. Fiesch ,Verena“ gyogytára Győr. ! EilewmtexssA l Oil. DOHJ2NY*UTCJi 20. SZ | Sip’i&Uca sarkán, s külön termek,kitűnő konyha.­­ I MITTROVATZ Jl. vendéglős Zongorát legjobban s legolcsóbban i­íni Ili elsőrend­ű zongoratelepén veheti, Budapest, Király­­utca 53.Kérjen árjegyzéket Az angoiok és franciák líattá/Msfl Szalokörűi Bécs, január 22. (Az Est alkalmi tudósítójától) A Gallipoli félszigeten, Szerbiában és Montenegróban szenvedett veresé­gek után vájjon miféle reménysé­gekkel ragaszkodnál­; ellenségeink olyan görcsösen a Balkánnak utolsó, még birtokukban lévő parányi fosz­lányához, Szaloniki környékéhez­? Vájjon csakugyan bíznak-e abban, hogy a város körül emelt sáncokon és lövészárkokon végleg­­megtörik a köz­ponti szövetségesek rohama ? Józan tanakodás után alig találha­tunk indokokat az entente Szaloniki körüli magatartásának megmagyará­zására. Hiszen az egész világ tudja, tudhatják hát az angolok és a fran­ciák is, hogy az entente csapataival megszállott várak a központi szövet­ségesek vitéz csapataival és hatalmas ágyúival szemben csak nagyon rövid időre nyílí­thatnak menedéket. S csakugyan, az angolok tudják is ezt. Az angol sajtó, majdnem egy­­értelműleg hangsúlyozza, hogy a küz­delmet Szaloniki környékén nem a győzelemre való kilátással veszik fel, hanem azért, hogy mint Gallipolinál, itt is megmentsék az entente balkáni presztízsét. A Journal des Debats sze­­­rint katonai tekintetben a leghelye­sebb lépés volna az önkéntes elvonu­lás Szalonikiból, ezt a lépést azonban nem lehet megtenni, mert Szaloniki cserbenhagyása a központi szövet­ségesekre nézve nagyobb győzelem volna minden nyert csatánál. Semmi sem árthatna Anglia presz­tízsének és balkáni befolyásának annyira, mint a Szalonikiból való menekülés. A vereséget kiköszörül­hetjük, a gyávaságot azonban soha­sem tehetjük jóvá, írja az angol lap, a­mely szerint Szalonikinak­­véres harcok eredményeként való elha­gyása sokkal kevésbé lesz veszélyes, mint ha a Balkánról, elvonultak volna, csak azért, mert a központi szövetségesek fenyegetik a Szaloniki­­nál álló csapatokat. Anglia tehát presztízse érdekében veszi fel a küzdelmet Szalonikinal. Ezért az elvont fogalomért fog ál­dozni sok ezer fiatal­­katonát. S vég­eredményben egészen biztosan ve­reséget szenved, a­mi pedig bizony­nyal mindennél jobban fog ártani az angolok­ér, franciák balkáni befolyá­sának. Az angolok részéről ez a maga­tartás nem egyszerű következetesség, nem valamely győzelmet ígérő helyes szándék keresztülvitele mellett való szilárd kitartás, hanem makacsság. A központi szövetségesek csak ör­vendhetnek az angolok és franciák ilyen magatartásának, mert a sza­­lonikii küzdelem, bármikor következ­zél­ is be, felette fontos győzelmet ígér vitéz csapatainknak. A Szaloniki körüli terep — az eljövendő küzdelem színhelye, — való­ságos gyümölcsöskert számba menő gyönyörű vidék, katonai tekintetben pedig két, egymástól jóformán külön­böző szakaszra oszlik, a­mely két terepszakaszt a Galiko folyócska med­re választja el egymástól. A Galikótól keletre, s a várostól mintegy 15 kilométernyire északra koszorú alakban helységekkel sűrűn betelepített hegylánc, mintegy védgát­­ként övezi a kikötőt. Ennek a magas­lati vonulatnak az elfoglalása fő felté­tele az öböl és a kikötő birtokának. A hegylánc a Galiko völgyéből lassan­ként emelkedve, Bolidza helység köze­­lében 450 m. magasságot ér el, azután azon a helyen, a­hol a Langazából Szaloniki felé vezető műút a magas­­latot átlépi, 202 méterig sülyed, mint­egy természetes betörési kaput al­kotva a hegy­vonulaton keresztül. Odább dél felé a hegyek hirtelen emel­kedve a San Esla kápolnánál (Kirec­­kejtől nyugatra) 786 méter, a Kër­­tac-dagi csúcsnál pedig 1080 méter magasságot érnek el. Az imént leírt hegylánc keleti foly­tatását a Kalkidike félszigetet a szá­razföld felől elzáró Mazemphoria nevű lankás hegyvonulat alkotja. Ezt a szelíd jellegű magaslatot a Langaza-tó és a Besik-tó terjedelmes mélyedése két ízben is megszakítja. A védőt ez a körülmény jelentékenyen támogatja mert a széles tavak területét egészen elhanyagolhatja, a tavak közti szűk védőszakaszok számára tehát annál több csapata jut. Ezt a Kalkidike félszigeti védőállást, a­melynek meg­erősítéséről már szintén megemlékez­tek az entente-lapok, csakis arcban lehet megtámadni, a­mi ugyan szintén egyik erőssége a védelemnek, de a mi , vitéz csapataink számára alig lehet nagy akadály, hiszen azok úgyszól­ván az összes hadiszintezeken több­nyire tiszta arctámadással vívták ki fé­nyes győzelmeiket. Egészen más jellege van a Galikó­­tól nyugatra fekvő másik terep­­szakasznak. A vasúti vonaltól északra alig megkülönböztethető alacsony dombok alkotják ezt a terepet, a­mely helységekkel igen sűrűn van fedve, a vasúttól délre ellenben tel­jesen sík s a part közelében erősen mocsaras a terület. A nyugati terepszakaszt észak-déli irányban két foly­ó­vonal, a Galiko és a Vardar szeli át. Előbbi mindössze a 17 kilométerre van a várostól és igy minden valószínűség szerint az erődítési övön belül fekszik. A Vardar hatalmas akadály lehet, de csak a nyugat ,felöl jövő támadással szem­ben. Egy esetleges északról jövő táma­dás felgöngyölítéssel fenyegeti a Var­d­­ar-menti hadállást. Hogy várjon a franciáknak és az an­goloknak milyen mértékben sikerült megerősíteni ezt a nagyon is kiterjedt szaloniki­ hadállást, természetesen nem tudhatjuk. Annyi bizonyos, hogy valami új, a 30 és feles, meg a 42-es ágyuknak is ellentálló erődítési anya­got az ententen­ak min­d­ ez ideig nem sikerült kitalálni. Pedig a régi építési anyagok, a vasbeton, a páncélok és a hullámos lemezek a mi támadóesz­közeinkkel szemben haszontalan si­lányságoknak bizonyultak, a­melye­ken hatalmas ágyúink és mozsaraink lövedékei simán és könnyű szerrel át is rohannak. című fü­zet, mely ötven rajzban mutatja be az orosz harctér, a balkáni harctér, az olasz harctér, az ázsiai harctér, az angol-fran­cia harctér mindazon térképeit, a­melyek az újságolvasó érdeklő­désére számot tarthatnak. Ára 1 K. Kapható Az Est kiadóhivata­laiban Budapesten és Bécsben és valamennyi újságárusító helyen.

Next