Az Est, 1918. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1918-05-09 / 109. szám

♦ 2. oldat Csütörtök, 1918, május 9 Hz entente elisme­rése a cseheknek Gént- május 7. (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) Az Evénemenls című párisi újság, mely meglehetősen közel áll a kor­mányhoz, azt írja, hogy politikai kö­rökben a londoni szerződés kibővítésé­nek eszméjével foglalkoznak. Ez a ki­bővítés abban állana, hogy a szerző­déshez egy pontot toldanának, mely­nek értelmében a monarchia ellen küzdő szökevény délszlávokat, cse­heket és az enteilt ehoz csatlakozott lengyeleket elismerik hadviselőknek e's a belőlük alakított önkéntes csapa­tokat külön hadseregekként kezelik. B. M. Nagy bolthelyiség bármilyen u&lra, raktárunk is, egészben vajjy ítészben azonnalra kiadó. Szív-utca \* az. I/Í2. Ozv. Wimmer Iqnácné szül. Krausz Karo- I lina tigy a maga, min» gyermekei: Ferenc I és Jenifvalamint az alul irt rokonság nevében fajdalomtól lesújtva adja titdtul, hogy a leg- | odaadóbb férj, szerete tel gondoskodó rokon ] WIMMER IGNÁC I a nagyatádi takarékpénztár igazgatósági j I tagja, a Haditermény és Burgonyaközpoht bizományosa, a nagyatádi szent egylet elnöke és a nagyatádi izr. anyakönyvi kerület aletnöke I hosszú szenyeués után, áldásdus és munka'- I I kodó éíeté-iek 66-ik évében folyó hó 5-én Budapesten jobblétre szenderüit. A meg­boldogult hült teteme Nagyatádra fog Szállíttatni, ahol 191S.. évi május hó 7-én délután 4 órakor a gyászházból kisérjük [utolsó, útjára -. Mindenkor szeretettel gondolunk rá. neisz Mprné szül. Wimmer Netty testvére. I | Ozv ireiner Józsefnó. özv. Krausz Pálné. 1 özv. Lukács Sándornó. Krausz Tivadar és j neje. Krausz Lipót & noie. özv. «immer | Morné sógorai és sógornői. Számos unoká- ocsv'se és unokahuga. í fflwrien teliSSat érftesügiés ihslyett. . Alulírtak a gyászoló család nevében, mé­lyen megilletődve jelentik szeretett sógoja, illetve nagyb tvjuk KÖRÖSI IMRE UR magyar klr. udv tanácsos, a IJI. oszt. vaskoronarand tulajdonosa a Magyar országos kozuonti takaréknánztár ny. igazgatója stü. | lolyó hó h- a, hosszas szenvedés után be­következett elhunytat. h'el -tthetetien halottunkat folyó hó 8-iti I délután 5 orakor a ré<ji kerepesi-uti teme­ti.>|?e <i kísérjük utolsó injára. 1 Oyöngéd rokont, csaladunk önfeláldozó I támaszát, a munkásság s kö lessé^telje- sites mintaképet lesütjük benne, kinek emlé e igaz kegyeletlel fog szivünkben | tovább tini. Budapest, 1918 má’ns 7. áldás és hék8 poraira! | Özv. szántói dr. Korösy >ézsefné, saán- 1 tói dr, Köröóy törnél és nele. Szántéi Korösy Pál József és neje, valamint :salád|aik. Winden külön értesítés Holyott. | Mélységes fájdalommal tudattuk, hogy orr n szeretett atyaiik, nagyatyánk, illetve | | bátyáin bervei Jónás Adolf hosszas, szenvedés. után 73 eves l otában I ma régeel elhunyt. A megboldogult hült I .elemet 1918 május hó S-án d. u. 3 órak', r kísérjük ki a gyászházból a c aládi sírboltba. Csendes részvétet kérünk! Béke no áira! Gyulafehérvár, 1918 május 6-án. bervei Jónás Gyula Jónás katica dr. Mayer Ödönné, Jónás Szidi Goldschmidt j ..ándorité gyermekei. Jónás Gyulane szül. Jbla h uvélln, dr. Mayer Odón, Gold­schmidt Sándor menye es vejei. Or. Mayer Ákos, Fenyő Bőske', Jónás Ernő, Jónás Ödön, Uoldschmidt Miklós, Jónás Éviké ] unokái. Jónás David öccse. Minden kütön értesítés helye t. Adtef Nátidorne sz. Lichtenstein Gizella I úgy .a saját n int fia Aladár, valamint az I összes .rokonság nevében mélyen szomoro­dott szívvel jelenti, hogy szereleit férje ASJLER WAm®R I f. hó 7-cn hossza; szenveués után 58 éves I ktuábafl, .boldog-híteíisságának 28-íU évében MÓbbléfre-szénderült Drága halottinkat e I hó 9-cn d. e. 10 órakor Kispest. Chői-ut I | ö t. sz alatti gyá zliázból kisérjük utolsó í útjára-'. Kispfesr, 1918 május 8. A központi hatalmak háborúja a keleti fronton végei ért Békeszerződésünk Romániával Magyarország uj határa Bukarest, május 8. Kedden, május 7-én déli 12 óra­kor a cofröceni-i kastélyban alá­írták a román békeszerződést, A központi hatalmak és Románia va­lamennyi meghatalmazottja ott volt az ünnepélyes aktusnál, a ihe- lyet Kühlmann német külügyi ál­lamtitkár a következő beszéddel fejezett be: — Hosszas tárgyalások után sikerült megkötni a békét a köz­ponti hatalmak és Románia kö­zött. Ezzel a központi hatalmak háborúja a keleti fronton véget ért. Reméljük, hogy ez a béke nemcsak a szövetséges központi hatalmak gazdasági érdekeinek felel meg. hanem Romániának is lehetővé fogja tenni, hogy talpra- álljon cs meggyógyítsa a háború sebeit. A harminchat cikkből álló béke­szerződés először is kimondja, hogy a hadiállapot a központi hatalmak és Románia, között megszűnik, az emlitótt országok ezentúl békében és barátság­ban éjnek egymással. Az ehhez a ponthoz csatlakozó pótszerzödés szerint, melyet ké­sőbb fognak teljes szövegében köz­zétenni, a román kormány kötelezi magát, hogy a monarchia területén az irredenta agttációt többé nem támogatja és saját területén sem tűri meg. A román haderő leszerelését részletesen szabályozták. Románia csak azokat a csapattesteket tárt­veszély nem fenyegeti“. A békelét­szám összesen 32.200 ember s ez a hadsereg a megszállt román terü­letek kiürítéséig Moldovában tar­tozik maradni. A hadilétszám le­szerelésével felszabaduló ágyuk, gépfegyverek, és minden más hadi­anyag a megszállott területen lévő szövetséges főparancsnokságnak adandók át. A Besszarábiában moz­gósítva maradt hadosztályok meg­tartják a nekik hadiállapotban já­ró hadianyagot. A szövetséges hatalmak a meg­szállott területeket, később megha­tározott időpontban fogják kiürí­teni és addig joguk van hat hadosztályt Romániában tartani. még pedig hadilétszámon, úgy hogy a kiürítésig a szövetségesek hadereje meghaladja á Moldová­ban maradó román haderőt-ví meg­szálló sereg költségen Románia vi­seli, a nem a megszálló hadsereg részére rekvirált dolgokat, a szö­vetséges hatalmak maguk fizetik meg. A megszálló hadsereg és a román hadsereg között összeköttetés léte­sül oly módpn, hogy a moldovai román főparancsnokság egy vezér­kari főtisztet küld vezérkarral a szövetségesek főparancsnokságá­hoz, ez utóbbi pedig szintén egy vezérkari főtisztet küld vezérkar­ral a moldovai főparancsnokság­hoz. A szorosan vett hadikárpótlásról a felek lemondanak, de a háborús károk szabályozásáról külön szer­stratégiai védelme az eddiginél könnyebb és hiztosu’fb legyen. Ed­dig úgy déli, mint keleti határun­kon nem a legmagasabb pontokon Magyarország ui határa Romániával keleten (A vastag határjeizés az uj, a vékony a mai határt mutatja.) álltunk, úgy hogy az ellenség, mini •azt u román betörés alkalmával láttuk, könnyű szerrel átjöhetett szorosainkon, a melyeknek minden: pontját a. magasabb helyeken álló ellenséges csapatok jól átláthatták. Az uj határ ennek a lehetőségét megszünteti, mert mindenütt Ma­gyarország kapta a hegylánc leg­magasabb pont jail, úgy hogy most az ellenségnek a völgyből a hegy­csúcsok felé haladva lehet csak Magyarország ellen támadást in­téznie. Uj déli határunk ezenkívül védi a Vaskaput és a petrozsényi bá­nyavidéket. Az nj határ a Duna mentén lefelé körülbelül 20 kilomé­Petrozsem ]iainik MZ zsiorow i turn Severin Magyarország uj határa Romániával délen (A vastag határjelzés az uj, a vékony a mai határjclzést mutatja.) .... * . , Varosforon^*,*.*****-«***’^**. sz.zkr Mdj/ténj t*xwz ^ WT* 2306 hatja fenn, melyek már a békében is fennállottak és azokat is csak a békelétszámon, csakis a Besszará- biában lévő két gyalogos- és két lovashadosztály néhány vadász- zászlóaljjal marad hadilétszámon mindaddig, „a mig a szövetséges hatalmaknak Ukrániában végre­hajtott katonai működése követ­keztében Románia határát többé ződést kötnek, a melyet később fog­nak nyilvánosságra hozni és a mely szerint Románia — ellentét­ben például Oroszországgal —- bi­zonyos hadikárokat meg fog téri­le ni. A békeszerződés ratifikálás után a megszállott területek közigazga­tását a román hatóságoknak adják át, de csak fokozatosan és a teljes átadásig a román, hatóságok tar­toznak követni a megszálló parancs­nokság rendelkezéseit. A posta és táviró további intézkedésig kato­nai igazgatás alatt marad. A rati­fikálás után a megszálló serég nein fog rekviráíni, kivéve az 19184k év mezőgazdasági terményeit. Magyarország uj határa Magyarország ni határúnak meg­állapításánál. szemmelláthatólag az volt a fő cél, hogy határaink tcrrel (légvonalban) bővül. Hatá­runk szomszédos lesz Kladooóval, a hol a bolgár és magyar csapatok első találkozása annakidején meg­történt és a mely előreláthatólag többé nem szerb, hanem bolgár te­rület lesz. A határ innen északra húzódik és körülbelül 5—10 kilométerrel esik a mai határtól. Mindössze 6—S nagyobb község van ezen a terüle­ten, erdős hegyes vidék, a melyen eddig is csak igen kevés oláh la­kosság volt. A határ ezentúl a régi magyar határt követi egészen a petrozsényi bányavidékig. A petrozsényi bá­nyavidéktől és a Vulkán-szorostól délre mór lényegesebb a határki­tolás. A Szurduk-szorostól az uj határ légvonalban körülbelül 14 kilométerre, Petrozsénytól az uj határ ennek következtében több i

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék