Az Est, 1918. szeptember (9. évfolyam, 204-228. szám)

1918-09-18 / 218. szám

’S. oldal. ’-es missmasmi M — WUsoa békepontjai. Az en­­tente-kormányok hivatalosan még TlMn válaszoltak gróf Burián béke­­­­jegyzékére és kétségtelen, hogy a hivatalos válasz még egy ideig vá­rat magára, minthogy a szövetsé­ges kormányoknak előbb egymás között kell megállapodniok az egy­öntetű feleletben. Az eddig érke­zett jelentések szerint az entente­­lapok egyértelműen arra hivatkoz­nak, hogy a béke csak Wilson is­mert feltételei alapján képzelhető. Wilson tudvalévően két nagy be­szédben fejtette ki békefeltételeit. Az elsőt ez év január 9-­ékén mon­dotta, a kongresszusban, a­hol U pontban foglalta össze békefelté­­teleit.­­Az 1. pont az, hogy minden béke­­szerződés nyilvánosan jöjjön létre, ne legyenek többé titkos nemzet­közi szerződések és megállapodá­sok. A 2. pont a tengeri hajózás tel­jes szabadsága. A 3. pont: minden gazdasági korlátozás lehető gyors megszüntetése. A 4. pont: biztosí­ték arra, hogy a népek fegyverke­zését a lehető legkisebb fokra szál­lítják le. Az 5. pont: a gyarmati kérdések rendezése az érdekelt la­kosság meghallgatásával. A 6. pont: az egész orosz terület kiürítése, hogy Oroszország függetlenül dönt­hessen saját politikai fejlődéséről .Wilson üzenete a breszt-litovszki­­ béketárgyalások közben hangzott el.) A 7. pont: Belgiumot ki kell üríteni és ismét helyreállítani. A 7. pont: a francia területek kiürí­tése és helyreállítása és az 1871-ben Franciaországgal szemben elköve­tett igazságtalanság jóvátétele. A 9. pont: az olasz határok kiigazítá­sának világosan felismerhető nem­zeti vonalak szerint kell megtör­­ ténnie. A 10. pont: a monarchia népeinek lehetővé kell tenni auto­nóm, fejlődésüket. A 11. pont: Ro­mániát, Szerbiát és Montenegrót ki kell üríteni és helyre kell állí­tani, Szerbiának tengeri kikötőt kell biztosítani. A 12. pont: a török szuverenitás alatt álló nemzetisé­geknek autonóm fejlődésüket biz­tosítani kell, a Dardanellákat a nemzetközi kereskedelem számára nemzetközi garancia mellett meg kell nyitni. A 13. pont: független lengyel államot, kell létesíteni, a­melyhez a kétségtelenül lengyel la­kosság által lakott terület csato­landó, szabad tengeri kijárattal. A 14. pont: meg kell teremteni a né­pek általános szövetségét, az álla­mok garantált függetlenségével. Néhány héttel később, a német kancellár egyik beszédére válaszol­va­, Wilson február 12-ikén a kon­gresszus előtt a következő négy pontban foglalta össze feltételeit: 1. A végleges megegyezésnek oly igazságon és kiegyezésen kell fel­épülnie, a­mely a legnagyobb való­­színűség szerint biztosítja a tartós békét. 2. A népeket és tartományo­kat nem lehet az egyik államfel­­sőségből egy másikba áttolni, mint­ha csupán tárgyakról volna szó. 3. A háború által felvetett területi kérdéseket az illető lakosság érde­kében és javára kell megoldani. 4. Minden világosan körülirt nem­zeti igényt­ a lehető legmesszebbme­nő módon kell kielégíteni. — Betörő katona. Berg Lajos szabó­mester neje megjelent a főkapitánysá­gon és elmondotta, hogy Margit-körút 9. sz. alatt lévő lakásába egy katona alkuk­csal betört, de­ a mikor az asz­­ezony ura revolverét felkapta és elsü­tötte, sietve odébbállt­, A rendőrség keresi a betörőt. — A miniszterelnök Budapesten. Wekerle Sándor miniszterelnök ma reggel titkára, báró Kazy Károly kíséretében Bécsből Budapestre ér­kezett -- Megválasztották Borsodm­egye­­i alispánját. Miskolci tudósítónk telefo­nálja: Borsod vármegye törvényható­sági bizottsága ma évnegyedes közgyű­lést tartott, a­melyen Bettlik József főispán elnöklete alatt Zsóry György főszolgabírót alispánnak választották. Másodfőjegyző Wippner György fő­­­ispáni titkár, sajószentpéteri főszolga­bíró Makldry Dezső, árvaszéki ülnök pedig fekete László lett. Az ózdi fő­szolgabírói állásra négyen pályáztak: dr­ Vadray László aljegyző, Mogyo­róss­y Bertalan helyettes főszolgabíró, Varray Bertalan aljegyző és dr. Nyi­­lassy Ferenc rt. főszolgabiró. Szava­zás közben az egyik szavazatszedő­bizottság előbb fejezte be munkáját, a mire a főispán uj szavazást rendelt eL Dr. Vadnait és Mogyorósig 113—112 sza­vazatot kapott, a mire a főispán dél­ben uj szavazást rendelt­­el. — A német újságírók a Tátrában, A Budapesten járt német­­újság­írók tegnap este fél hét órakor a Tátrába utaztak, mint az Idegen­forgalmi Vállalat vendégei. Mint Tátrai am­ai erői telefonálják ne­künk, a­ német, újságírók ma reggel gyönyörű időben­­érkeztek Poprád­­felkára, a­hol Vészi József főszer­kesztő mutatta, be őket Dabán Ist­ván kormánybiztosnak, a­ki néhány meleg szóval üdvözölte a vendége­ket. Az újságírókkal együtt érke­zett Payr­a önvédelmi államtitkár, Sándor László főkapitány, báró Máriássy Tibor főispán és több bu­dapesti szerkesztő. A társaság a tátrai villamoson Csorbára ment, a honnan délután visszatérnek Tátra­­romnicra. Ott az Idegenforgalmi Vállalat, vacsorát ad tiszteletükre. — A kereskedelmi miniszter a királynál­ Báró Sztárén­yi József ke­reskedelmi miniszter ma délután Bécsbe utazik és holnap kihallga­táson jelenik meg a királynál . A rendőrség tovább folytatja a nyomozást a gyufacsalás ügyé­ben. Ma, délelőtt, a rendőrség szem­­besítette az állítólagos Fischer Mó­riccal mindazokat, a kikkel a gyu­tacsalónak dolga volt. A szembe­sítések legnagyobb része Wasser­mann Illésre kompromittáló és igy őt tartják a gyutacsalénak. Kihall­gatták a Klopfer és Weisz rég fő­nökeit is, a­kiket az­­ állítólagos Fischer Móric nem csalt ugyan meg, de­ kétszer tanácskozott velük a később megkötendő üzletről. Klopfer és Weisz azt mondotta, hogy Wassermnnn Illés nagyon hasonlít Fischerre, a hangja ugyanaz, a szeme is vöröses és be­esett, azonban nagyon zavarólag hat, hogy Wassermann Illésnek nincsen szakálla és katonaruhában van. Most megnövesztik a szakál­­lát és eivilruhát próbáltak rá. Így már jobban hasonlít az állítólagos Fischer Mórichoz. Beidézték a rendőrségre Bálint Endrét, az Imperial-szálló segéd­portását is, a­ki azt vallotta, hogy az állítólagos Fischer két­ napig la­kott a szállóban és ezalatt ő szol­gálta ki. Arra emlékszik, hogy a Fiseherhez hasonló vendég jóval kövérebb volt. Wassermann Illés be is vallotta, hogy az utóbbi idő­ben tizennyolc kilogramot fogyott. A rendőrség kihallgatja a Schwartz-féle hirdetési iroda sze­mélyzetét is, továbbá bankok hiva­­talnoknőit, a­­kikkel Fischer üzletei pénzügyi lebonyolítása közben érintkezett. Megidézték továbbá Wassermann Illés bécsi és gráci gazdasszonyát is. A rendőrségen Wassermann Il­lésnek felmutattak egy levelet, a­melyben ő maga írja, hogy járt Grácban, Budapesten, Prágában és Bécsben. Wassermann Ilés e levél­re azt mondotta, hogy tréfából irta: Ú­j ételmérgezés. Széchi János ven­déglős és neje Göröh­ utca 6. sz­ alatti lakásán ételmérgezés tünete) , között megbetegedett. Beszállították őket a Bethesda-kórházba. JUXISm «IM szeraa, 1 910. szeptember 10. . — Tőzsde. (Zárlat.) Az irányzat a külpolitikai helyzet bizonytalan­sága miatt tartózkodó és a­ kontre­­min erőteljes fellépésére az árfo­lyamok 10—20 koronával gyengül­tek. Utolsó kötések : Magyar Hitel 1371—52, Osztrák Hitel 898—83, Jelzálog 578—71, Leszámítoló 818—12, Agrár 1062—43, Magyar Bank 968—60, Hazai 644—20, Orsz. Bank 590- 80, Forgalmi 640—34, Ingatlan 740—43, Fabank 962—43, Hermes 560—61, Pesti Hazai Tkp. 21000-20900, Adria 1820- 800, Közúti 820—10, Gizella 812—16, Con­cordia 880-85, Első Bpesti 1505—15, Viktória 1810—800, Izzó 840, Szlavónia 969, Cement 482—70, Csáky 555—50, Beocsini 1226—190, Draeche 1140, Szád­vári 990, Által, kőszén 2140—30, Salgó 1390—70, Kohó 1900-10, Ganz 4390—60, Lang 490—82, Lipták 360, Rima 079 —55, Schlick 512—10, Koburg 597—90, Brassói 652—55, Textil 748—35, Papír 588—55, Olaj 980—90, Faternche 1895, Klotild 638—39, Vasúti forg. 595—600, Temesvári sör 1470—85, Nasici 3305 -390, Franklin 1865-75, Gumi 1200-05, Spódium 780—70. Balfour vissza a békeindítványt Az angol külügyminiszter beszéde Burián akcióidról Rotterdam, szeptember 1 (Az Est rendes tudósítóidnak távirata) Gróf Burián bérjegyzékéről az első hivatalos megnyilatkozás híre ideérkezett. Balfour angol külügyi államtitkár nyilatkozott róla, és ebbek közt a következőket mon­dotta: — A jegyzékben nem lá­tok kilátást arra, hogy a célt, melyet a szövetsége­sek m­aguk elé tűztek, az olyan békét, a­mely több volna a fegyverszünet­nél, elérhetnék. Van-e a legkisebb kilátás is­ — kérdezte Balfour — hogy ha elfogadjuk azt a javaslatot, mely szerint nem kötelező tanácskozásokat, folytas­sunk- minden kérdés kellően meg­vitatható lesz? Bármennyire igyekszem ezt a javaslatot kedvező szemmel néz­ni, nmel módomban erre a kér­désre igennel válaszolni- Az idő az ilyen eszmecserére még nem érett meg. Az ententes államok lakossága vágyakozik a béke után, de nem olyan os­toba, mint néhányan a kö­­zéphatalmak országai­­ban úgy látszik, hiszik-Lakosságunk megérti, hogy az e-Emecsete hiábavaló volna, ha csak Németország a függőben lévő kérdésekről egészen más szellemben nem gondolkozik, mint a német államférfiak­ A németek azt hiszik, hogy a hozzánk intém­zett javaslattal elő tudják segítet­ni soraink megbontását. Ezért nagy sajnálattal agyas, de szükségképpen arra a követ­­keztetésre kell jutatom, hogy a ja­vasl­at célja nem az, hogy megegyezéses békét lét­­rehozzon, hanem az, hogy erőinket megcsökkentse. Van Dyi. (A beszéd sebes szövegéről eddig még nem­ érkezett távirati jelentés) ugyan. — írja a lap — hogy a mos­tani időpont nem kedvező az ilyen ajánlatra, de nem a semlegesek fel­adata, hogy a nehézségeket hang­súlyozzák. A javaslat mégis valami reményt kelt. A döntés Amerikánál van, Amerika mindig hangoztatta, hogy csak ideális célokért küzd- A bécsi jegyzék erre az idealizmusra hivatkozik és most az a­­kérdés, hogy megvan-e még Amerikában ez az idealizmus. A bécsi jegyzék sok tekintetben mindenesetre vilá­gosságot­ fog teremteni. V. D. Az entente nem a kormányoknak, hanem a népeknek válaszol Genf, szeptember V (Az Est tudósítójának távirata) Az Echo de Paris jelentése sze­rint gróf Burján jegyzékét a spa­nyol kormány fogja az angol és francia kormányhoz juttatni­ Clé­­rvenceau és Pichon, a­kik távol vannak Paris­tól, értesültek a jegy­zékről, de nem érkeztek vissza a fővárosba. Az Echo de Paris szerint az en­­tente-kormányok visszautasító vá­laszt fognak adni. Válaszukat nem az ellenséges kormányokhoz, ha­nem a népekhez fogják címezni. B. M. J A franciák nem adhatnak kedvező választ Genf, szeptember 17 Az Est kiküldött tudósítójának távirata­ P­áris­b­ó­l jelentik: A f­r­a­n* c­­­a kamara folyosóin a magyar és osztrák békelépésről élénk eszmecsere folyt. A vezető politikusok tartózkodtak vélemé­nyük nyilvánításától. Nagyjában 7z­ a vélemény alakult ki, hogy a bécsi jegyzékre kedvező vá­laszt adni nem lehet és így a külpolitikai és a hadihelyzet alig­­ha fog megváltozni, a belpolitikai helyzetre azonban mindenütt elő­reláthatólag jelentékeny hatása lesz a jegyzéknek. Bród? Miksa Amerika fog dönteni lrotleiáam. szeptember 16 (Az Est rendes tudósi­ór­ának távirata) A Nieuwe Rotterdansche Cou­rent rokonszenvesen üdvözli Br­ian jegyzékét. Nem titkolhatjuk Clémenceau visszatért Párisba Paris, szeptember 16 -( va­s-ügynökség) Clémenceau miniszterelnök, a­ki szombat este Renault kamarai alel­­nökkel és Mordacau tábornokkal Parisból elutazott, megtekintette a fioenzében levő új frontot és gra­­ntált Pershing tábornoknak és a­öbbi amerikai tábornoknak az el­írt sikerekhez. A miniszterelnök­ hétfőn délelőtt visszatért Párisba. Milyen idő várható? — A meteorológiai intézet jelentése — ■Az időjárásban egyelőre válto­­zás nem várható, később növekedő felhőzet valószínű. Sürgöny prog­nózis : Változás nem várható. — Déli hőmérséklet: 22/ fok­­. Xyome&Qtt az Mthonaeum irodalmi #* nyomdai ndszvényCansasdg­f*&rff 3Fs#gépemn Uudagwsi, Vf/,c­adtofcrt*ist 14. szám*

Next