Az Est, 1920. március (11. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-02 / 53. szám

2. oldal. Ma már a katonaság, a karhata­lom és a csendőrség teljes appará­tussal dolgozik a nemzeti hadse­reg által megszállt területen. Ki­adtam a parancsot, hogy minden idegent, a­ki esetleg ellenőrzés nélkül átjut a Tiszán és igy nincs igazolványa, tartóztassanak le és szállítsanak Szolnokra. Természe­tesen csak az áruikat tudjuk elko­bozni, az üzérkedők ellen, sajnos, erélyesebben nem léphetünk fel. Én magam már bejártam a ti­­szamenti községeket. Sok jót nem mondhatok. Jószág tekintetében csak a legminimálisabb készletek állanak a lakosság rendelkezésére. Tavaszi vetőmag egyáltalán nincs és ebből a szempontból, ha gyors. Légít meg nem­­érkezik, katasztrófá­tól lehet tartani. Az igavonó jó­szág huszonöt százaléka m maradt meg, baromfi és sertés egyáltalá­ban nincs. Erről a vidékről a fővá­ros semmiféle élelmiszert nem re­mélhet. A kiürítés és a mi megszállá­sunk a legsimábban zajlik le. Elő­ször múlt szerdán kaptam jelentést hogy a románok Szajolt kiürítet­­ték. Vasúton távozott el a katona- Síig, de két század gyalog kísérte az elvonulókat. A katonasi csendőrség és a polgári hatóság délután, már Szajolban volt. A la­kosság mindenütt kitörő lelkese­déssel köszönti csapatainkat. Paizs Ödön. Hogyan vonultak ki a románok Szájerból A román miniszterelnök kudarca Londonban Egy román lap megállapítja, hogy Vajdának nem sikerült kieszközölni se határkiigazitást, se enfente-kölcsönt Jimkarest, március 1 (Az Ept''alkalmi tudósítójától) Vajdmiroj voda miniszterelnök külfiskti agitációs útjáról és a leu- i tárgyalásokról a Dimineaca a következőket jelenti: Mikor a román miniszterelnök legutóbb Millerand kíséretében Londonba utazott, itthon előre híresztelte, hogy nagy diplomáciai sikerek várnak rá, így akarta megrendült kabinetjének helyzetét megszilár­dítani. Most aztán kétségtelenül kiderült, hogy missziója máris meghiúsultnak tekinthető, sem Magyarország, sem­ Szerbia felé nem sikerült jobb határokat ki­eszközölnie, de az­entente-kölcsön terve is kútba esett, mert a szövet­ségesek teljesíthetetlen biztosíté­kokat követeltek Romániától. A mostani kormány sok nehéz­ség után tisztán azért alakult, hogy tető alá juttassa a magyar békeszerződést s azután más kabi­netnek engedje át helyét Vajda- Vojvoda azonban nagy becsvágyá­ban arra törekedett hogy teljesen valóra váltsa a román nemzeti ál­mokat s igy hosszú időre kormá­nyon maradhasson. A reményke­dés, a­melylyel a román közvéle­mény útnak engedte Vajdát már is szertefoszlott. Az eddig Pádé­ból érkezett hivatalos jelentések, de azok a levelek is, a­melyeket a miniszterelnök dr. Maniu Gyulá­hoz, az erdélyrészi román kor­mányzótanács elnökéhez bizalma­sam küldött, csupán bizonytalan hangú ígéreteket tartalmaznak. A valóság az, hogy a magyar-román határ még nincs véglegesen megállapítva és az egyetlen bizonyosság a leg­főbb tanácsnak az az utasítása, hogy a románok tartoznak vissza­vonulni a Clémenceau-vonalra, te­hát arra a határra, a­melyet a pá­risi békekonferencia tavaly nyá­ron megjelölt. Mindennek ellenére Vajda-Voj­­voda azt az üzenetet küldi haza, hogy a román békedelegációnak erős a hite, hogy Magyarország felé sikerülni fog Gyulánál határ­­kiigazítást elérnie, mert ott az arad—nagyváradi vas­útvonalnak kerülőt kell tennie ma­gyar területen át. Ezzel szemben a jelek arra mutatnak, hogy sem a Maros torkolatánál, sem Szerbia felé nem lehet hat­árki­javítást re­mélni. Abból egy szó sem igaz, hogy Szerbia a maga jószántából hajlandó Versecet és Fehértemplo­mot a románoknak átengedni, ilyen ajánlatot a belgrádi kormány már csak azért sem tehetett, mert nincs is rá semmi jogalapja. E kudarcok tetejébe az angol­­amerikai pénzpiac, elzárkózik egy nagy román kölcsön elől, ha tehát Vajda miniszterelnök hazatér, kénytelen lesz beismerni, hogy Románia súlyos pénzügyi hely­zetén az entente nem segít s nincs egyéb hátra, mint belföldi kölcsönnel próbálkozni. Szomorú­­ kilátások várják idehaza a m­inisz­­­­terelnököt­, ál­talános elacdcslan,­Ssajol, március­­ (Az Est kiküldött munkatársának telefonj­elen­tése) Rendes vasúti közlekedés még nincs a Tiszántúlra, csak j­ól-rosszul összetákolt szerelvényekkel utazhatik az ember. Vasárnap délben mi is en­gedélyt kaptunk arra, hogy ilyen alkal­matosságra felkapaszkodhassunk. A vasút csak a Tisza partjáig hozott el bennünket, azután szigorú útlevél­­s vizsgálat után útnak indulhattunk. A szolnoki vasúti hidat május 1-én robbantották fel a vörösök. Azóta valahogyan helyreállították az össze­köttetést, két sínpár helyett azonban csak egy húzódik a vastraverzeken. Vaspléhek dübörögnek a lábunk alatt, a mélyben zúg a Tisza, nem jó oldalt nézni, mert könnyen a vízbe szé­dülhetünk. A túlsó parton szomorú látvány fogad: egy összelőtt emeletes ház puszta falai meredeznek. A vörösök telitalá­lata semmisítette meg. A partról vas­­híd vezetne a házba, de csak a vas­karfák gomolyaga látszik. Több mint két kilométer innen a szajoli állomás. A töltésen bakta­tunk, jobbról és balról megműveletlen földek maradoznak el mellettünk. Nagys­okára a sorompó üres helye mu­tatja, hogy közeledünk az állomáshoz. A váltókezelő egyemeletes háza úgy­szólván teljesen lakatlan. A földszin­ten piszok és szenny, mindenfelé a bomlás jelei. Innen húzódnak a hu­zalok a biztosítókészülékekhez, de a cementtartályok üresek. Azután a raktárak következnek, amelyekbe egyelőre semmiféle áru sem fog ke­rülni. A híres szajoli állomás épületén külsőleg semmi sem változott. A kijárat karfája lomboktól ékes, ez volt a nemzeti hadsereg itteni első diadalkapuja. Az állomásfőnökség aj­taja előtt a falon üres hely me­­redezik, a csengőkészülékek eltűntek. Benn az épületben csak két távíró­­gép kattog, azelőtt egyszerre hat dolgozott. A dróthuzalok fedele le­­mállott, mert az egyes szerkezete­ket a biztosítókészülékek felszere­lésével együtt leszerelték. Leülünk valami piszkos szőrmepamatra, a va­sutasok megadják a felvilágosítást, hogy bőrkarosszékben van szeren­csénk pihenni. A románok nagyon vigyáztak arra, hogy minden irányban biztosítsák magukat. Mindenkitől írást szedtek annak bizonyítására, hogy a rekvirált holmit tisztességesen megfizették és a megszálló csapatok viselkedésével mindenki meg volt elégedve. A la­­kosság nem sokat oldoskodott, hanem ir aláírt mindent.­­ Bent az épületben megkezdődik a természetesen az állomáson játszó­dott le. A tisztek utoljára bucsumula­­tozást csaptak. Február 25-én reggel öt órakor kellett volna szabályszerűen elhagy­­niuk a nagyközséget, de már fél négy órakor felcihelődtek. A kiürítés oly gyorsan és oly nagy sietséggel tör­tént, hogy a szajoli táviróhivatal így jelentette a kivonulást: —­ A románok m­enekü­lő vonata elindult. Szajolon a román megszállás alatt is igen élénk volt .13 élet. Igazi határ­állomást csináltak Szaj­olból, a határ­forgalmat itt bonyolították le. Történt azonban nagyon sok szo­morúan furcsa história is. Egy keres­kedő szardíniát szállít­ott Romániába. A szajoll állomáson megszólította egy román főhadnagy: — Kém venne tőlem szardíniát ? Van két ládám. A kereskedő látni akarta az árut, a főhadnagy megmutatta és a ke­reskedő legnagyobb csodálkozására látta, hogy saját árujeit kínálták neki, a­mit egy román katona bizonyára »véletlenül« szedett le a vonatról. Amerikából egy szakács érkezett drága holmival. Tizenháromezer dol­lár készpénz volt nála. A­mikor be­érkezett az állomás épületébe, hirte­len elaludt a villany és a podgyásza el­tűrtl. Megindult a vizsgálat, de ered­ménye természetesen nem volt. Egy előkelő férfit és egy úriasszonyt meggyilkolva találtak a Tisza partján. Útlevelet nem kaptak, át akartak szökni a demarkációs vonalon, azon­ban bestiák kezébe kerültek és más­nap meztelenre vetkőzve akadtak rájuk a földeken. A törökszentmik­lósi csendőrőrmester megindította a nyomozást. Hamarosan megállapí­totta, hogy az asszony Martinovics Jánosné Aradról, a férfi pedig való­színűen Elekes községből való, a fehérneműjében N. J. monogram volt. A csendőrőrmester már a gyil­kosok nyomában volt, a­mikor az egyik román parancsnok magához citálta és leintette: — Katonáimról jótállok, — mon­dotta — mással pedig nem szabad törődni ! A közlekedés csak Törökszentmik­­lósig lehet, később onnan fog foly­tatódni tovább Fegyvernek felé. Paizs Ödön: Csapataink Kunhegyesen — A Magyar Terfeirati Iroda jelentése — A magyar nemzeti hadsereg csapat­­részei február 28-án Kunhegyest és Etytrket szállották meg. Miután a román csapatok a Karcag—Körös­­torkolat-vonaltól csak március 2-án vonulnak vissza, saját csapataink még, a­miért a mostani kormány képtelen az országot megszervez­ni és erőteljes ellenzék, a­mely a mostani tűrhetetlen viszonyokat nem akarja tovább tétlenül nézni. ■forgo. Miklós, a román képviselő­ház elnöke és dr. Maniu Gyula, az edélyrészi román kormányzóki­vács elnöke az a két államférfi, a­kitől üdvös változást remélnek Romániában. * Kedd, 1920. március 2. Elektrotech­nikai vállalatot, gyárat, műhelyt vagy raktárt átvennek. Ügynökök dijaztatnak. Ajánlatok a Gépész­­mérn­ök 5347« jeligére Blockner J. hirdetési irodájába, Semmehreis­ utca 4. sz. keretnek. Könyvtárakat értékesebb konnjoggéstörvényeket vásárol Lauft.r Tivadar. 17., Vdett­e. 1I. lét. US-SG. Toll Jancsi és fia a RemUm újonnan berendezett Télikertjében muzsikál minden este. Elutazás miatt sürgősen eladó garzon ebédlő-, háló- és előszoba-bo­tor, csillár, szőnyeg és függönyökkel. M­gtekinteet:Szarka­ntea 4, 111.em balra. Megbeszélés II., Margit-korus 50,1. cm. 4 Irodai és fogalmi tré­fik B fT J!Íllány száz rizsma. 7, 10 és 12 |-s# jk*? V 8 k£.-o% kisebb tételekben is eredő. »Papiros 290« jeligével kiadóban. Élelmiszerrel fizet szobáért szolid műegyetemi hallgató »Vidékiő jeligére a kiadóba. Marénátpont, ammóniák­ és kristálys­ódolt, gyantát, rózgárkcot, glaubersót vagontételekben vásárol Webnbergtep Köpnél Budapest, VI. Vörösmark­y-utca -16 telefon 116-33 Brilliánst, gyöngyöket ékszert, aranyat, platinát, ezüstül legmagasabb C-JgJ A ékszerész.VII., fibsti vesz­­rk­en H Rikóczi-ét 2. írógépet vennék át és rendszer megjelölésével Lányi, Gróf Zichy Jenő-utca 39. A Gyógyfürdők és Gyógyintézetek R.-T. abbáziai szanatóriumaiba személyesen vesz fel betegeket naponta d. u. 4—11 között Dr. Lak­atos Viktor, a rt. vezérigazgatója VI.Andrássy-ut 5. Tel. 130—65 . Prima fehér gyertya, vaséi­­nmentes, kisebb-nagyobb mennyiségben, fen­náll szállításra kapható ..Cellux“ vegyészeti gyárban Budapest, Rózsa-utca 1. szám. Berád Baby-Puder­ Istálló épület­­0 lóra, KOCSislakással, 700 r­eles telekkel, ___ mos m*-j*2016nál, Böszörményi* és Király, hájö­nt sarkán levő bahaz mellett eladó Sank, Síb-0. 7. sz. Telefon: jozse, 115-98. vnia-BdípíIEímEI^L helylsegtrt kérésünk. — Közvetitők dijaztatnak. — '­eszünk továbbá egy National számold katenát. Balatonmelléki Borgazdaság, Teréz-körút 9.

Next