Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-26 / 228. szám

Budapest.. Előfizetési árak : Egy hónapra ... 20.— korona Negyedévre .......... 70.— korona Félévre .....................140.—korona Egész évre................200.— korona Külföldre 1 hóra IS.— korona Egyes szám­ára 2 korona. Politikai napilap Felelős szerkesztő:­ Miklós Jándor &i*a 2 fcorona, XI. évfolyam * 22., szánts Szerkesztőség: VII. kerület, Erzsébetkörut lm Kiadóhivatal: VII.y Erzsébetkörut 18—20.SB. Fiókkiadó hivatalok: II., Vilmos császárját 14. szám és IV., Váci­ Utca 12. Wien : I., Kohlmarkt 7. k franc/köztársaság új/l­öke éi munkás, örökké te­­v­k eny, JT szárazságig objektív Millennia gyönyörű szavakkal villágprogramot, olyan színes, plffa­tikus, velőkig ható szavak­kal, a­minőket csak a francia tribune nagy rátörni találnak. Megteremteni a békét és bizto­­sítani a győzelmet azokért, a­kik küzdöttek é­s szenvedtek és azokért, a­kik meghaltak... Millerand programatikus mon­datában benne van a maga tel­jes ridegségében az a francia imperializmus, a­mely a Nap­­király agyából pattant ki elő­ször és a királyság gyászos bu­kása és a forradalom viharai után Napóleonnal újjászületett és elhatalmasodott. Ez az im­periálizmus dolgozik m­a is az Elysée-ben, a Palais Bourbon­ban és a Palais Luxembourg­ban. De ez az imperiálizmus szer­telen terjeszkedő vágyában megfeledkezik arról, hogy a le­­győzöttben, az elnyomottban, a földre téport ellenfélben is em­­­beri indulatok forronganak, és hogy neki is megvan a joga arra, hogy éljen. Mi, a világ­háború legvérzőbb áldozatai, megcsonkult testünkkel, nagy nyomorúságunkba­n, k­ü­­zdve kórral, bajjal, azt kiáltjuk a francia köztársaság elnökének és a dicsőséges francia nemzet­nek, a­mely a múltban annyi nemes rokonérzést tanúsított irántunk és a jelenben ismét fe­lénk nyújtja segítő kezét: ez a boldogtalan nép mél­tány­ossá­got és igazságot követel a világ hatalmasaitól; mert nem akar végképpen elmerülni ínsége tengerében; mert jobbra ren­delték erényei és tehetségei, tö­rekvései és szenvedései; mert élni akar azokért, a­kik küzdöt­tek és szenvedtek és azokért, a­kik meghaltak. Tulajdon sza­vait idézzük Millerandnak; be­lőlük meg fogja érteni,, hogy nekünk is voltak milliónyi küz­dő fiaink a lángba borult világ minden csataterén és nekünk is vannak h­alottaink észak és dél, kelet és nyugat valamennyi él­ésén d­elü­lt Ica­tona temetőj­ében. Azokért, a­kik vérzettek és azokért, a­kik elvérzettek, jo­gunk van igazságot és életet kö­vetelni a magyar nemzet szá­mára. Millerand üzenete és a Ley­gues- kormány bemutatkozása­ ­i francia parlamentet novemberig elnapolják Paris, szeptember 5. (A M. T. Millerand megle­petésre d&tf&rGyörgyöt, a kamara k­ülügyiizottságának­­elnökét bízta m­eg kormányalakítással. Az új kor­mány nyomban meg is alakult. Vala­mennyi miniszter megtartotta tárcá­it, Leagues vállalta a küsülgyi tár­cát is . A Köztársaság új elnökének üzenetét és az új kormánynak nyilatkozatát ma terjesztik a törvényhozás két háza elé, a­melyek azután november elejéig szünetelni fognak. Páris, szeptember 25 A Leagues-k­ormány egyszerűen folytatása a Millerand-kormánynak.­­ Millerand főleg azon igyekszik, hogy a külpolitikában követett iránya ez­után is fönmaradjon.. Ez az indító oka annak, hogy Leygyes Györgyöt, az új miniszterelnököt egyben a külügyi tárca vezetésével is megbízta. Néhány baloldali lap az új kialakulásnak an­­golellenes orientációt tulajdonít. Illeté­­keskör khat bizáo­ Couai­n fi. T. I. párisi tudósít­óját, hogy ellenkezőleg, Millerandnak és Leyguesnek mega­­tartása teljes mértékben lojális és ba­rátságos Angiin irányában. Hozzátet­ték azt is, hogy az angol sajtónak Mil­lerand megválasztása alkalmából ta­núsított előzékeny hangja francia politikai körökben kitűnő benyomást tett. narank­as Mímm liiíkik­Siitei taiiftcskjKSii&k ® gazdasági v&lág­­oiságá­saicik­lisáról A tsendesalil kj^ffsroBida rass^Ei^ifé IM&se § Berlin,Szeptember 24 (Az Em tudósitjpanati távirata) Brüsszeliül jelenjpz : A képviselő­­ház nemessEH fogadótermében ült össze harminc állam pénzügyi konferenciája. Minden állam kép­viselőjének előre ki­ volt jelölve a helye és mikor a trízem kezdett meg­élénkülni, mindenek érdeklődése a három ném­et delegátus felé fordult, a­kiket arról ismertek föl, hogy számukra a balszárny második pad­jában az osztrákok mellett, a dél­afrikai és portugál delegátusok kö­zött volt három ülőhely megjelölve. Ador elnök pontosan délután há­rom órakor nyitotta meg az ülést. Köszönetét fejezte ki a konferencia nevében a belga kormánynak, Dela­croix miniszterelnöknek és a távol­lévő belga királyi párnak a vendég­látásért, majd üdvözölte az egybe­gyűlteket s meleg szavakkal méltatta a népszövetségnek azt az eszméjét, hogy összehívta a világ első pénz­ügyi konferenciáját, melynek az a hivatása, hogy Európa súlyos hely­zetében, de az egész világ nehéz megpróbáltatásai közepette is meg­találja a módokat és az eszközöket a gazdasági megújhodás és a pénzügyi bajok nagy problémáinak megoldá­sára. Mint legnagyobb bajt emlí­tette a mérhetetlen inflációt és a váltóárfolyamokat, a­melyeken csak minden nép együttes akciója segíthet. Nyomatékosan hangoztatta, hogy a pénzügyi konferencia nem fogja érinteni azokat a kérdéseket, a­melyeket a vemül­lesi békeszerző­dés szabályozott, mert ennek a tárgyalásnak csak technikai jellege lesz, keresni fogja a módját annak, hogy a Háború által kimerült országok pénzügyi kötele­zettségeiknek megfelelhessenek. E végből az egykori hadviselő álla­moknak össze kell fogniuk a sem­legesekkel, mert csak így lehet el­hárítani a pénzügyi összeomlás ve­szedelmét. Emelt hangon mondta Ader, hogy ez az együttműködés azonban a békeszerződésekben fog­lalt kötelezettségek teljesítését is hivatva van biztosítani. Delacroix belga miniszterelnök kért azután szót. Rendkívül formás és ügyes beszéde általános tetszést aratott Aztán az elnökség javas­latai alapján hamarosan végez­tek a konferencia első napjának tárgysorozatára kitűzött forma­ságokkal és technikai kérdésekkel. A pénzügyi konferencia minden­nap délelőtt féltizenegy órakor és délután három órakor tartja üléseit. A tanácskozások sima és folyamat­­os menetére döntő fontossága lesz az, hogy megalakítják-e a különböző,­ kérdések megvitatására tervbevette a bizottságokat. Ennek a javaslatnak­ sok az ellenzője, azonban a francia­ delegátusok is kívánatosnak tartják, tehát valószínű, hogy ez a terv va­lóra válik. Sokféle, éppenséggel némi biztató jel ellenére az az általános benyomás alakult ki, hogy Span ett­ a feszültség némileg enyhült. A német delegátusokat és a német, hired?.!".ui sajtó kiküldött képviselőit gondos és tapintatos, ámbár kimért udvariassággal kezeli minden ható­ság. Természetesen ők is meghívást kaptak Delacroix miniszterelnök mail esti foga­dóünnepére. & konffirtuiECia Elé teyJeaESaSS jcvasiaiak Bamin, szeptember 24 (Az Est J/taásilójának távirata) BritsAelier jelentik: Rengetek nyomtatvány tömegben fekszik a pénzügyi konferencia előtt a m­egvív­ tatásra váró anyag. Vaskos kötetet, tesznek ki azok a javaslatok, a­melyeket az egyes államok a je­­­lenlegi pénzügyi bajok elhárítására kidolgoztak. Többek között van egy­ javaslat, a­mely azt ajánlja, hogy Német-Ausztriában létesítsenek emisz­i­sziós bankot és rendkívül érdekes Vanderlip amerikai milliárdos javas­lata egy nemzetközi kölcsön kibocsátá­sáról. Dr. Jordan János a német ipar számára előteremtendő hitel dolgában tett javaslatot.V­an továbbá egy előter­jesztés, a lively összefoglalása a fran­cia és a német javaslatoknak az egyes országok pénzügyi viszonyainak or­voslására. Érdemes munkát vég­­­zett Cassel tanár, aki ismert emlék­iratának folytatásaképpen összefog­lalja a leszűrt következtetéseket s kü­lönös figyelmet érdemel művének az a része,­ melyben megállapítja, hogy az állami kiadásokat összhangzásba kell hozni a költségfedezet lehetősé­geivel papírpénz kibocsátása nélkül«] E célra­­ mestersége után elis­meri idézni avaruk csök­renését, a­mi másként, csak úgy, ha a ssépek és a néprétegek, az osztályok között a szó igazi ér­telmében helyreáll a béke, a­mi által a katonai kiadások önmaguktól és természetszerűleg kisebbednek. A pénz-­­ ügyi baj­ok gyökeres orvoslására nem­zetközi szervezetet ajánl, a­mely az egyes államok kormányaitól függet­ ‘AJ­t.

Next