Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-26 / 228. szám
Budapest.. Előfizetési árak : Egy hónapra ... 20.— korona Negyedévre .......... 70.— korona Félévre .....................140.—korona Egész évre................200.— korona Külföldre 1 hóra IS.— korona Egyes számára 2 korona. Politikai napilap Felelős szerkesztő: Miklós Jándor &i*a 2 fcorona, XI. évfolyam * 22., szánts Szerkesztőség: VII. kerület, Erzsébetkörut lm Kiadóhivatal: VII.y Erzsébetkörut 18—20.SB. Fiókkiadó hivatalok: II., Vilmos császárját 14. szám és IV., Váci Utca 12. Wien : I., Kohlmarkt 7. k franc/köztársaság új/löke éi munkás, örökké tevk eny, JT szárazságig objektív Millennia gyönyörű szavakkal villágprogramot, olyan színes, plffatikus, velőkig ható szavakkal, aminőket csak a francia tribune nagy rátörni találnak. Megteremteni a békét és biztosítani a győzelmet azokért, akik küzdöttek és szenvedtek és azokért, akik meghaltak... Millerand programatikus mondatában benne van a maga teljes ridegségében az a francia imperializmus, amely a Napkirály agyából pattant ki először és a királyság gyászos bukása és a forradalom viharai után Napóleonnal újjászületett és elhatalmasodott. Ez az imperiálizmus dolgozik ma is az Elysée-ben, a Palais Bourbonban és a Palais Luxembourgban. De ez az imperiálizmus szertelen terjeszkedő vágyában megfeledkezik arról, hogy a legyőzöttben, az elnyomottban, a földre téport ellenfélben is emberi indulatok forronganak, és hogy neki is megvan a joga arra, hogy éljen. Mi, a világháború legvérzőbb áldozatai, megcsonkult testünkkel, nagy nyomorúságunkban, küzdve kórral, bajjal, azt kiáltjuk a francia köztársaság elnökének és a dicsőséges francia nemzetnek, amely a múltban annyi nemes rokonérzést tanúsított irántunk és a jelenben ismét felénk nyújtja segítő kezét: ez a boldogtalan nép méltányosságot és igazságot követel a világ hatalmasaitól; mert nem akar végképpen elmerülni ínsége tengerében; mert jobbra rendelték erényei és tehetségei, törekvései és szenvedései; mert élni akar azokért, akik küzdöttek és szenvedtek és azokért, akik meghaltak. Tulajdon szavait idézzük Millerandnak; belőlük meg fogja érteni,, hogy nekünk is voltak milliónyi küzdő fiaink a lángba borult világ minden csataterén és nekünk is vannak halottaink észak és dél, kelet és nyugat valamennyi élésén delült Icatona temetőjében. Azokért, akik vérzettek és azokért, akik elvérzettek, jogunk van igazságot és életet követelni a magyar nemzet számára. Millerand üzenete és a Leygues- kormány bemutatkozása i francia parlamentet novemberig elnapolják Paris, szeptember 5. (A M. T. Millerand meglepetésre d&tf&rGyörgyöt, a kamara külügyiizottságánakelnökét bízta meg kormányalakítással. Az új kormány nyomban meg is alakult. Valamennyi miniszter megtartotta tárcáit, Leagues vállalta a küsülgyi tárcát is . A Köztársaság új elnökének üzenetét és az új kormánynak nyilatkozatát ma terjesztik a törvényhozás két háza elé, amelyek azután november elejéig szünetelni fognak. Páris, szeptember 25 A Leagues-kormány egyszerűen folytatása a Millerand-kormánynak. Millerand főleg azon igyekszik, hogy a külpolitikában követett iránya ezután is fönmaradjon.. Ez az indító oka annak, hogy Leygyes Györgyöt, az új miniszterelnököt egyben a külügyi tárca vezetésével is megbízta. Néhány baloldali lap az új kialakulásnak angolellenes orientációt tulajdonít. Illetékeskör khat bizáo Couain fi. T. I. párisi tudósítóját, hogy ellenkezőleg, Millerandnak és Leyguesnek megatartása teljes mértékben lojális és barátságos Angiin irányában. Hozzátették azt is, hogy az angol sajtónak Millerand megválasztása alkalmából tanúsított előzékeny hangja francia politikai körökben kitűnő benyomást tett. narankas Mímm liiíkikSiitei taiiftcskjKSii&k ® gazdasági v&lágoiságásaiciklisáról A tsendesalil kj^ffsroBida rass^Ei^ifé IM&se § Berlin,Szeptember 24 (Az Em tudósitjpanati távirata) Brüsszeliül jelenjpz : A képviselőház nemessEH fogadótermében ült össze harminc állam pénzügyi konferenciája. Minden állam képviselőjének előre ki volt jelölve a helye és mikor a trízem kezdett megélénkülni, mindenek érdeklődése a három német delegátus felé fordult, akiket arról ismertek föl, hogy számukra a balszárny második padjában az osztrákok mellett, a délafrikai és portugál delegátusok között volt három ülőhely megjelölve. Ador elnök pontosan délután három órakor nyitotta meg az ülést. Köszönetét fejezte ki a konferencia nevében a belga kormánynak, Delacroix miniszterelnöknek és a távollévő belga királyi párnak a vendéglátásért, majd üdvözölte az egybegyűlteket s meleg szavakkal méltatta a népszövetségnek azt az eszméjét, hogy összehívta a világ első pénzügyi konferenciáját, melynek az a hivatása, hogy Európa súlyos helyzetében, de az egész világ nehéz megpróbáltatásai közepette is megtalálja a módokat és az eszközöket a gazdasági megújhodás és a pénzügyi bajok nagy problémáinak megoldására. Mint legnagyobb bajt említette a mérhetetlen inflációt és a váltóárfolyamokat, amelyeken csak minden nép együttes akciója segíthet. Nyomatékosan hangoztatta, hogy a pénzügyi konferencia nem fogja érinteni azokat a kérdéseket, amelyeket a vemüllesi békeszerződés szabályozott, mert ennek a tárgyalásnak csak technikai jellege lesz, keresni fogja a módját annak, hogy a Háború által kimerült országok pénzügyi kötelezettségeiknek megfelelhessenek. E végből az egykori hadviselő államoknak össze kell fogniuk a semlegesekkel, mert csak így lehet elhárítani a pénzügyi összeomlás veszedelmét. Emelt hangon mondta Ader, hogy ez az együttműködés azonban a békeszerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítését is hivatva van biztosítani. Delacroix belga miniszterelnök kért azután szót. Rendkívül formás és ügyes beszéde általános tetszést aratott Aztán az elnökség javaslatai alapján hamarosan végeztek a konferencia első napjának tárgysorozatára kitűzött formaságokkal és technikai kérdésekkel. A pénzügyi konferencia mindennap délelőtt féltizenegy órakor és délután három órakor tartja üléseit. A tanácskozások sima és folyamatos menetére döntő fontossága lesz az, hogy megalakítják-e a különböző, kérdések megvitatására tervbevette a bizottságokat. Ennek a javaslatnak sok az ellenzője, azonban a francia delegátusok is kívánatosnak tartják, tehát valószínű, hogy ez a terv valóra válik. Sokféle, éppenséggel némi biztató jel ellenére az az általános benyomás alakult ki, hogy Span ett a feszültség némileg enyhült. A német delegátusokat és a német, hired?.!".ui sajtó kiküldött képviselőit gondos és tapintatos, ámbár kimért udvariassággal kezeli minden hatóság. Természetesen ők is meghívást kaptak Delacroix miniszterelnök mail esti fogadóünnepére. & konffirtuiECia Elé teyJeaESaSS jcvasiaiak Bamin, szeptember 24 (Az Est J/taásilójának távirata) BritsAelier jelentik: Rengetek nyomtatvány tömegben fekszik a pénzügyi konferencia előtt a megvív tatásra váró anyag. Vaskos kötetet, tesznek ki azok a javaslatok, amelyeket az egyes államok a jelenlegi pénzügyi bajok elhárítására kidolgoztak. Többek között van egy javaslat, amely azt ajánlja, hogy Német-Ausztriában létesítsenek emiszisziós bankot és rendkívül érdekes Vanderlip amerikai milliárdos javaslata egy nemzetközi kölcsön kibocsátásáról. Dr. Jordan János a német ipar számára előteremtendő hitel dolgában tett javaslatot.Van továbbá egy előterjesztés, a lively összefoglalása a francia és a német javaslatoknak az egyes országok pénzügyi viszonyainak orvoslására. Érdemes munkát végzett Cassel tanár, aki ismert emlékiratának folytatásaképpen összefoglalja a leszűrt következtetéseket s különös figyelmet érdemel művének az a része, melyben megállapítja, hogy az állami kiadásokat összhangzásba kell hozni a költségfedezet lehetőségeivel papírpénz kibocsátása nélkül«] E célra mestersége után elismeri idézni avaruk csökrenését, ami másként, csak úgy, ha a ssépek és a néprétegek, az osztályok között a szó igazi értelmében helyreáll a béke, ami által a katonai kiadások önmaguktól és természetszerűleg kisebbednek. A pénz- ügyi bajok gyökeres orvoslására nemzetközi szervezetet ajánl, amely az egyes államok kormányaitól függet ‘AJt.