Az Est, 1921. július (12. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-07 / 147. szám
8. oldal *— Kolerajárvány Délkelet-Oroszországban. Tárisból táviratozzák . Oroszországi jelentések szerint Oroszország délkeleti részén a kolera járvány szerűen lép fel. — Találkozás Zakopanéban. Az új lengyel külügyminiszter, Skirmunt, a napokban elutazik a lengyelek kedvenc tátrai üdülőhelyére, Zakopanéba és ott találkozik dr. Benessel, a cseh külügyminiszterrel. Ez a megbeszélés újabb állomást jelent azoknak a tárgyalásoknak és kísérleteknek hosszú sorozatában, amelyek megpróbálták kiegyeztetni a cseh és a lengyel érdekeket. Csehország és Lengyelország , között a viszony immár szinte hagyományosan feszült. Attól a perctől kezdve, hogy mindkét köztársaság viszsanyerte önállóságát, egész sereg olyan vitás pont merült fel a két állam külpolitikájába, amelyeket nem tudtak lecsiszolni, amelyeknek az élét nem sikerült letompítani. Lengyelország ösztönösen oroszellenes politikát folytatott, Prágából pedig állandóan barátságos szemmel kacsintottak Moszkva felé, noha a Kremlben nem a fehér cár, hanem a vörös Lenin trónol. Még nem is konstruálódott a cseh és a lengyel köztársaság, amikor Oderbergben véres harcokkal csaptak össze a cseh és a lengyel csapatok. A békeszerződés értelmében a tescheni szénvidék lakosságát meg kellett volna szavaztatni a felől, hogy Csehországhoz vagy Lengyelországhoz akarnak-e csatlakozni. Ezen a területen több mint 200.000 lengyel él és így Lengyelország akkor is jogosan tarthatott volna igényt a tescheni bányavidékre, ha különben nem lett volna számára életszükséglet, hogy erősen fejlett ipara számára belföldi szénhez jusson. A csehek a népszavazást hoztákhalasztották, egészen addig, amíg tavaly nyáron a vörös hadsereg át nem törte a lengyel frontot és sodorta a felbomlott lengyel hadsereg töredékeit a Visztulához. Ezt a percet arra használta fel a cseh politika, hogy felrúgja a békeszerződést és népszavazás nélkül rátegye a kezét az értékes tescheni bányavidékre. Varsóban halálos elkeseredésssel fogadták ezt a hírt és látták azt, hogy minél messzebbre nyomul a vörös hadsereg Lengyelország testébe, annál rosszindulatúbb és agresszívebb lett a cseh politika Lengyelországgal szemben. Municiós és egyéb transzportot a csehek nem engedtek át a háború alatt és ezzel elzárták Lengyelországot hadserege rekonstruálásának lehetőségétől. A cseh politikának azonban meg kellett változni, mert Bukarestből azt követelték, hogy Csehország egyezzen ki a lengyelekkel és ez által tegye lehetővé Lengyelország csatlakozását a kis-ententehoz. Közben maga Take Ionescu igyekezett hangulatot kelteni Varsóban; novemberben nagy lelkesedéssel fogadták a lengyelek a román külügyminisztert, de jéghidegen utasították vissza a kis-ententehoz való csatlakozás gondolatát. A cseh-lengyel ellentét mindeddig kiegyenlíthetetlennek látszott. Most dr. Benes ismét próbálkozik Zakopanéban. Sapieha herceget, aki hevesen ellenezte a kisententehoz való csatlakozás gondolatát, felváltotta Skirmant. Lehet, hogy Prágában az új külügyminisztert alkalmasabbnak tartják arra, hogy megegyezést hozzanak létre Lengyelországnak a kisententehoz való csatlakozás dolgában. Nem hihető, hogy azok, akik a viszonyokat alaposan ismerik, komoly reményeket fűsszenek a Zakopanéi találkozóhoz. Most, hogy a felsősziléziai népszavazás is Lengyelország ellen dőlt el, még fájóbb lett a seb, amelyet Varsóban a tescheni bányák elvesztése fölött éreznek. Csehország túlságosan sok területet ragadott el szomszédaitól, hogy őszinte és komoly megegyezésekre lehetősége legyen. — Két leány öngyilkosságot követett el, mert bírósági idézést kaptak. Jónás Erzsébet és Bárdi Irén gyermekgondozók a debreceni gyermekmenhelyen. Valami lopásügyben idézést kaptak, amire rém hetükben mindketten megmérgeztél, magukat szublimál oldattal. Az egyik leány, Jónás Erzsébet meg is halt s Bárdi Irén állapota is válságos. A legszomorubb az esetben az, hogy az idézés csak Árutőzsde Az árutőzsdén a szilárd irányzat ma is megvolt, az üzletmenet, azonban nem változott. A vidéki termelők napról-napra magasabb árakat kérnek, a vételkedv ezzel szemben igen tartózkodó. A budapesti négymalmok ma például egyetlen vagon búzát sem vásároltak. A júliusi búza ára ennek ellenére sem csökkent, 1010—1030 koronát kértek az állomás az új búzáért, amelyben ennek folytán kötés nem történt. Ugyanez a helyzet az augusztusi búzával is, amelynek névleges ára 980—080 korona volt. Nincs üzlet uj rozsban sem, hasonló okok miatt és a 730—750 koronás ár csak névleges. Augusztusi rozsért 30 koronával kevesebbet kértek. Néhány vagon új zabot adtak el ma 800 koronás áron, a belföldi állomás augusztus végi szállításra. Az ózab továbbra is szilárd, ára azonban ma nem emelkedett. Az ajánlatok 1030—1050 korona között vannak. A takarmányárpa 840—850 korona volt, míg az új őszi árpában egy kötés 825 koronás árban történt. A tengeri ugyancsak szilárd. Budapesten tároló kisebb tételeket ajánlottak ma 850—860 koronás árért. A hüvelyes cikkek ára ma nem változott. Zürich, Július 6 (Megnyitás.) Berlin 797, Newyork 594, Milánó 2903, Prága 790, Budapest 220, Zágráb 390, Bukarest 863, Varsó 0.39, Bécs 0.97, Osztrák bélyegzett 0.82. tanukénti idézés volt és a két leánynak semmiféle oka nem volt arra, hogy a halálba meneküljön. — A jugoszláv régensherceg Parisba utazott. Belgrádból jelentik: Sándor régensherceg tegnap elutazott Párisba. Üzlettelen a tőzsde Emelkedett a lengyel márka — Az Est tudósítójától — Az értéktőzsde a prolongálások ellenére ■ ma ismét üzlettelen volt. Néhány papír lényegtelen nyereséget ért el, mások ezzel szemben vesztettek árfolyamukból. Nagyobb üzlet fejlődött ki a Fobusz-részvényekben, amelyeknek árfolyama az alaptőkeemelés hírére sülyedt. Pénzintézetek és biztosítók: Magyar Hitel 1555—45, Magyar-Angol 695—690, Hazai Bank 550, Forgalmi 425, Keresk. Hitel 400, Alt. Takp. 880, Pesti Hazai 19.200—600, Első Biztos. 37.800, Lipótvárosi 260—275, Merkur 370, Osztrák Hitel 595. Bányák és téglagyárak: Eszt.-Szászv. 1909—1880, Bánya és Kohó 2875, Ált. Szén 4350—275, Újlaki 1500—1460, Urikányi 3125. Közlekedési vállalatok: Közúti 930—■ 915, Államvasút 1875, Adria 4600—4450. Vasművek és gépgyárak: Kóburg 1375—1400, Csáky 800—820, Gazd. Gépgy. 1100—1075, Fegyver 1000, Láng 870, Lipták 381—389, Schlick 290, Elma 1830—50. Malmok : Borsod-Miskolci 2460, Konkordia 1825, Hungária 1675. Faértékek: Gutmann 2125—150, Kőrösbányai 500, Ált.fa 970, Lloyd 1300, Liehtig 680—700, Ó-Fa 815—10, Kézbányai 2180, Szlavónia 1580, Zabolai 1425, Merkur 450, Brassói 2250. Különfélék: Athenaeum 2150—75, Baróti 780—800, Izzó 2825, Papir 1875—1925, Flóra 1800, Klotild 1875—2000, Lámpa 1625—15,Vasúti forg. 1250, Marosvásárhelyi 1475—525, Győri Olaj 2100—2125, Phöbus 540—500, Szikra 2400—50, Telefon 2250, Temesvári Sör 2400, Égisz 580-590. A valutapiac eseménye a lengyel márka emelkedése volt, amely a varsói kifizetés zürichi emelkedésével függ össze. Egyébként az árfolyamok változatlanok voltak, kivéve a dollárt, amely néhány ponttal emelkedett. Napóleon 840—53, font 985, dollár 262/2—265, frank 21.35—30, márka 3.59— SSI’/7, líra 13.05, Bécs 877—37’/2, rubel 4849, lei 3.92—393, szokol 361—368, k. dinár 691—695, 1. márka 21’/1—19. Csütörtök, 1921. július 7. A német kormánynál évi nyolcvan milliárd márkára van szüksége Wirth kancellár pénzügyi programja Berlin, július 6 (Az Est rendes tudósítójától) Wirth kancellár szerdán a birodalmi gazdasági tanács jóvátételi bizottsága, majd a birodalmi gyűlés plénuma előtt ki fogja fejteni a kormány pénzügyi programjának általános alapelveit. A program kompromisszum eredménye, amelyben a birodalmi kormány tagjai csak hetekig tartó tárgyalások után tudtak megállapodni, mert eleinte nagy ellentétek mutatkoztak a miniszterei között, amelyeket csak kölcsönös engedékenységgel tudtak kiküszöbölni. A kormány tervei szerint az államháztartás költségeinek fedezésére és az ultimátum végrehajtására évi nyolcvan milliárd papírmárkára van szükség. Ennek az óriási összegnek a fedezésére új adókat vetnek ki az ingatlanokra, valamint felemelik a jövedelemadókat. A vagyonadó (Reichsnotopfer) lerovására megállapított határidőt tíz évre redukálják és egyben megállapítják, hogy a valuta nagy ingadozására való tekintettel minden két vagy három évben a mindenkori valutaviszonyoknak megfelelően újból megállapítják az adórészletek összegét. Az ingatlanadó hozamát évi negyven millió márkára becsülik. Különböző új indirekt adókat is terveznek, amelyek előreláthatóan öt-hat milliárdot fognak jövedelmezni. Fölemelik az ital- és dohány-, a széna világítási- és a gyufaadót. Az indirekt adókból összesen harminchárom milliárd jövedelmet remél a kormány. Ezzel megközelítően megteremtették az egyensúlyt a direkt és az indirekt adók között, amire szükség volt azért, mert a parlamenti csoportok egyik része a direkt, a másik pedig az indirekt adók fölemelését követelte és csak az egyensúly megteremtésével lehetett mind a két csoportot kielégíteni. A birodalmi gyűlés a kancellár expozéja után vitát folytat le a pénzügyi programról, majd külön adóbizottságot küld ki, amely a parlamenti szünet alatt is ülésezni fog.. Megegyezést remélnek a vagyonváltság ügyében Sí pártok ma és holnap döntenek az aktuális politikai kérdésekben — Az Est tudósítójától — A nemzetgyűlés pénzügyi és föld- mivelésügyi bizottsága ma délután folytatja a vagyonváltsági javaslat tárgyalását. A bizottságban úgy tervezik, hogy ezen a héten végeznek a javaslat általános vitájával, akkor azután összeül az a tizenöttagú pártközi bizottság, amelynek megalakítását a minap Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ajánlotta. Ez a bizottság azután részleteiben is letárgyalja a javaslatot és igyekezik a pártok és a kormány között megegyezést létrehozni. Míg ez a munka folyik, azalatt a pénzügyi bizottság az indemnitási javaslatot fogja tárgyalni és ha a pártközi bizottság elvégezte a maga dolgát, akkor a pénzügyi bizottság szankcionálni fogja a pártok és a miniszter között létrejött megegyezést és az átdolgozott javaslatot a nemzetgyűlés elé terjeszti. A nemzetgyűlésnek tudvalevőleg sürgősen kell végeznie a javaslattal, ha azt akarja, hogy egyáltalában nyári szünetet tarthasson. A helyzetet ma bizonyos optimizmussal ítélik meg abban a tekintetben, hogy a megegyezés létre fog jönni, bár még mindig nagy távolságok választják el egymástól az egyes felfogásokat. A legnagyobb távolság az eredeti javaslat és Gaál Gaszton módosító indítványa között van. Azt hiszik azonban, hogy kölcsönös engedékenységgel ezt is át lehet hidalni. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának intézőbizottsága ma este értekezletet tart és ezen tárgyalja a vagyonváltsági javaslatot, a sajtó novellát és a parlamenti szünet kérdését. Holnap a kisgazdáknak lesz értekezlete, ahol elsősorban szintén a vagyonváltságot tárgyalják le. Az értekezleten részt vesz Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter is és a párt ekkor hosszasabban és behatóbban fog foglalkozni a sajtónovellával is. A disszidensek ma délelőtt a képviselőházban bizalmas értekezletet tartottak, amelyen szintén a vagyonváltsággal foglalkoztak. Az Est munkatársának kijelentették, hogy a disszidensek még nem látják kialakultnak a helyzetet és konstatálják azt, hogy az egyes vélemények között igen nagy távolságok vannak. Beniczky Ödön mentelmi ügyében a Ház mentelmi bizottságát keddre hívták össze, de mint beavatott helyről velünk közlik, döntés ezen sem várható. Újabb terv szerint, ugyanis kedden csupán az igazságügyminiszter és Beniczky előterjesztését fogja a bizottság meghallgatni, majd újabb határnapot fog kitűzni, amikor ismét Rubinek István előadó teszi meg észrevételeit. Hogy döntés mikor lesz, az teljességgel kiszámíthatatlan. A nemzetgyűlés igazoló bizottsága ma délelőtt vizsgálta át Drózdy Győző újabb pacsai mandátumát. A Ház plénuma holnap a kislakásokról szóló törvényjavaslatot kezdi tárgyalni és ehhez Orbók Attila, Czeglédi Endre és Frühmrth Mátyás szólnak hozzá. •WVWVMilVVWMWVVWVVVVW Kiadótulajdonos: Az Est lapkiadó r.-L Igazgató: Sebestyén Arnold. Nyomatott ax Athenaeum irodalmi és nyomdai részsvénsrtdisztatüonforgógépeim Budapest, VII., Rákóczi út 54. szám*