Az Est, 1922. február (13. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
Dr. Fábián Bála kardpárbaja Fertsek biróval Lovagias ügy akadályokkal Lachenbacher bizottsági tag nem hajlandó fegyveres elégtételt adni — Az Est tudósítójától — Fábián Béla, a demokrata párt tagja, néhány héttel ezelőtt egy felolvasás keretében éles bírálatot mondott a Keresztény Községi Párt tagjairól Az ügynek a főváros közgyűlésén folytatása vett, amelynek kapcsán olyan kijelentések hangzottak el, amelyeketFábián magára nézve sértőnek talált. Fábián Béla erre Sándor László volt főkapitány és Magyar Miklós vezérigazgató útján provokálta Szőke Béla és Ferisek Gyula fővárosi bizottsági tagokat, míg Zilahy Lajos bizottsági tag Fábiántól kért elégtételt, a róla mondott kritika miatt. Szőke és Ferisek segédei kitértek az elégtételadás elől azzal, hogy Fábián Bélának a főváros közgyűlési termében már efférje volt, amelynek kapcsán őt inzultálták és ezért nem kért elégtételt, tudomásuk szerint Laekenbacher György megütötte Fábiánt és ez az ügye még a mai napig sincs elintézve. Fábián segédei megütközéssel hallották ezt az indokolást, mert Fábián annak idején provokálta Usetty Józsefet, aki ellene a támadást vezette. Usetty kijelentette, hogy az inzultálásban nem vett részt és Fábiánt becsületében, sérteni nem akarta. Azóta egy esztendő telt el és Fábián csak most hallott először arról, hogy Lachenbacher György a támadók között volt. A segédek erre most már Lachenbachert provokálták, aki Surányi László őrnagyot és Buda György kapitányt nevezte meg megbízottainak. Lachenbacher megbízottai nem akartak elégtételt adni azzal, hogy az elégtételadásra szolgáló 24 órai határidő elmúlt. Fábián segédei erre a katonai becsületügyi választmányhoz fordultak, mert Fábián Béla tartalékos főhadnagy. Branner ezredes vezetésével a katonai bizottság megállapította, hogy Fábián helyesen járt el és Lachnbacher köteles neki elégtételt adni. Fábián segédei erre most már újra érintkezésbe léptek Lachenbacher segédeivel és fegyveres elégtételt kértek. Laehenbacher erre hajlandónak mutatkozott bocsánatot kérni. Fábián segédei ebbe nem egyeztek bele, tekintettel arra, hogy tettleges inzultusról volt szó és Laehenbacher az eset után egy esztendővel kérkedett azzal, hogy Fábián megütötte és így tulajdonképpen fellépésével erkölcsileg akarta lehetetlenné tenni. Lachenbacher erre a nyilvános, hírlapielegtételadást ajánlotta, majd kijelentette, hogy hajlandó a főváros közgyűlési termében felállóni és ünnepélyesen bocsánatot kérni. Fábián segédei az említett okok iráatt ezt sem fogadhatták el elégtételadásnak és erre Laehenbacher segédei felkeresték felüket, hogy fegyveres elégtételadás ügyében ■tárgyaljanak vele. Laehenbacher György kijelentette, hogy erre nem hajlandó. Ezek után a segédek lemondtak és ezt a tényt közölték Sándor Lászlóval és Magyar Miklóssal. Fábián segédei levélben értesítették megbízójukat, hogy a maguk részéről az ügyet egyoldalúan befejezték és mivel Laekenbacher a fegyveres elégtételadást megtagadta, ha akarja, a bíróságnál keressen elégtételt. Körülbelül egy hónapig húzódott az ügy és mivel most már véget ért, Sándor László és Magyar Mik-lós Fertsek Gyula bird segédeinél, Csillert András bizottsági tag és Létay Gyulaeltábornagynál jelentkeztek elégtételért. Többszöri tanácskozás után kardpárbajban állapodtak meg, amelyet ma rég igel kilenc órakor vívtak meg a Fordor-féle vívóteremben, s Fábián és Ferisek között két öszi is betűzés volt. Az első menetben Fá bián támadt és Fertseket jobb karján sebesítette meg. Fertsek öt centiméteres mély sebet kapott, amelyet azonnal összevarrtak, a második menetben újra Fábián volt a támadó és éles vágást mért Fertsek fejére. A seb nyolc centiméter hoszszú és a fej közepétől a homlokig húzódik. Fábián mindkét összetűzésben sértetlen maradt. Ezzel a párbajjal még nincsenek elintézve a felmerült azerek, egykét napon belül intézik el a még hátralékos ügyeket. Petricsevich-Horváth államtitkár a lakásfcéráés megadásáról Maczkó kunfai Ms*ő a. öináfe Lemondásift*él IDefá®í ísogy a Lakásügyi főosztály Mv*ái is lemondanak — Az Est tudósítójától — Az évek óta vajúdó lakáshivatal ügyében a napokban, mint ismeretes, fordulat történt. A lakáshivatal bírái lemondottak, Bernolák miniszter lemondásukat elfogadta s egyúttal a lakás bajiakét báró Petricsevich Horváth Ejts I népjóléti minisztériumi államtitkár hatáskörébe utalta. Uj reménységek keltek a fordulat nyomán azoknak a szivében, a kiknek a sorsán a lakásügyek rendezése segíthet. A budapesti lakásviszonyok exisztenciákat tesznek tönkre, exisztenciák kifejlődését teszik lehetetlenné, évek óta nyílt seb a főváros életében a lakáskérdés. Petricsevich Horváth Emil munkája elé várakozással tekint mindenki, ő, aki eddig a Menekültügyi Hivatal ügyeit vezette, közelről ismeri a lakásviszonyok minden rettenetességét. Az államtitkár úr ma délelőtt megjelent a lakáshivatalban, ahol munkatársunknak alkalma volt beszélni vele programjáról. Patrlcsentc a* HowAth EsntE Az Est munkatársának kérdésére ezeket mondta: —■ Mindenekelőtt a legerélyesebben meg kell cáfolnom azt a hírt, hogy én átvettem a lakáshivatal vezetését. Ez éppen olyan, mint amikor az terjedt el, hogy én leszek a sajtófőnök. Igazán örülök a közönség bizalmának, hogy alkalmasnak tart mindenféle állásra, de hát erről nincsen szó. Az ügy személyi előzménye annyi, hogy engem ki-neveztek a népjóléti minisztérium egyik államtitkári állásába s átvettem azoknak az ügyköröknek a szuperrevízióját, amelyet a miniszter az én hatáskörömbe utalt.— Ezek közé az ügyek közé tartozik a lakáshivatal is. Ezért vizsgálódom én itt most. Ez egy szabályos hivatalos vizsgálat és ha a napokban nem jön közbe az az incidens, hogy a bírák lemondtak, akkor a nyilvánosság nem is érdeklődött volna ez iránt a vizsgálat iránt, akkor nem lett volna benne semmi különös. Csak azért fordult ide az érdeklődés, mert ez az incidens megelőzte. A bíró urak tényleg lemondtak, a miniszter a lemondásukat elfogadta, de az átmeneti időben nagy készséggel folytatják munkájukat, így természetesen semmi zökkenés nem következik be. Nekünk persze kötelességünk a pótlásukról gyorsan gondoskodni. — Nézetem szerint a lakáshivatal ügyeinek intézése semmi esetre sem volt igazságügyi funkció. Nekenk kezdettől fogva ez volt a meggyőződésem. Az elvi döntés ebben az irányban már akkor megtörtént, amikor a lakáshivatalt az igazságügyi minisztériumból a népjóléti minisztérium hatáskörébe utalták át Hogy mégis a bírák intézték tovább is az ügyeket, ez csak a régi állapotok és a szerzett jogok tisztelete volt. A természetes konklúziónak annak kellett volna lennie, hogy közigazgatási tisztviselőkre bízzuk az ügyeket. , Ez most rövidesen meg is fog történni. A lakásügy problémája nem valami bonyolult, mindössze arról van szó, hogy egy üres lakást hajléktalan embernek adjunk oda. Az adminisztrációnak tehát egyszerűnek kell lennie, a probléma csak azért nagy, mert több a lakást kereső, mint az üres lakás. De magát az adminisztrációt minden érett eszű ember le tudja bonyolítani, minél kevesebb a formalitás, annál könnyebben. Ami a nagy megoldás politikai részét illeti, erre vonatkozólag nem tartom magamat jogosnak nyilatkozni, ez a miniszter hatáskörébe tartozik. Én a lakáskérdést sokáig tanú hiányoztam, most jöttem haza Németországból, ahol több hétig tanulmányoztam az ottani lakásügyi és menekültügyi viszonyokat. Elméletilegmegvanak a terveim, hogy gyakorlatilag mennyit valósíthatok meg ezekből, az a politikai poszibilitástól függ, amelynek megítélése nem rám tartozik. — Mindenesetre a szabadforgalom felé kell haladnunk. Ahogy minden téren meg kell szüntetnünk fokozatosan a háborús kivételes berendezéseket, úgy a lakásügy terén is lassan fel kell oldanunk a lakások kötöttségét. Először a luxuslakások, üzletek, gyárak forgalmát kell szabaddá tenni, azután bizonyos átmeneti időt kell meghatározni, mely alatt a többi lakás is még felszabadul. De ezalatt az idő alatt természetesen meg kell indulni egy nagy építkezési akciónak. Nézetem szerint ez nem megoldhatatlan még financiális szempontból sem, mert az állam úgy az ingatlanvagyonváltságnál, mint az adóknál megtalálja a maga számítását, ha az építkezés megindulásával új exisztenciák keletkezhetnek. Mert ez ma lehetetlen, ma itt senki sem tud exisztenciát alapítani, az értékesebb elem külföldre gravitál, ahol legalább emberi módon elhelyezkedhetik. • A részletekről ma még nagyon nehéz beszélni. A kérdés egészen embrionális állapotban van, hiszen csak tegnap este vettem át hivatalomat. Munkatársunk felkereste a lakáclovatós betegen fekvő elnökét, Jariscs&e Rzi?*Jesi Sfiz*ezt a ki a következőket mondotta : — Sejtelmem sincs arról, hogy BerrtOláh kegyelmes úr mire célzott, mikor az egyik repedt, lapban azokról a visszaélésekről tett említést, a melyeket a lakáshivatal elnöksége szerinte elnézett. A bírákat nem illetheti vád. Előfordult, hogy kezelőtisztek borravaló ellenében soron kívül adtak ki lakásigazolványokat, ez azonban minden hivatalban megtörténik. Különben ezt is már hetekkel ezelőtt beszüntettük és új embert állítottunk be az illető osztály részére. _ 1 —■ A lemondáskiindulópontja * Bernolák beszéde volt. Szterényi lakásánál a második igénylés négy hónap után jött be, ezalatt történhetett olyan változás a lakásban, amely indokolttá teszi a rekvirálást. Ez a sérelem váltotta ki a bírák felzúdulását és a többi viszszásság — egyebek közt a cédula rendszer — már ehhez társult. — A baj akkor kezdődőt, amikor az igazságügy minisztériummal teljes harmóniában működő lakáshivatalt áttolták a népjóléti minisztériumba. A leghelyesebb megoldás az volna, ha a lakáshivatalt viszszaadnák az igazságügyminiszktériumnak. a„ ott ugyanis egészen más szellem van. Kár volt megbolygatni ezt a harmóniát. Akkor az volt a jelszó, hogy szigorítani kell. Ennek esett, áldozatául az egész intézmény. A lakáshivatal egyébként az utóbbi hetekben már ideális gyorsasággal, dolgozott. A lakásügyi főosztály helyettes veje* ■ tója, Osváth mert fánl a bíró a következő nyilatkozatot adta munkatársunknak : — Nem mondhatokérdemleges dolgot, mert meg kell várnom Borsos Józsefet, aki most Pápán időzik. Vele megtárgyaljuk az egész ügyet. Lehetséges, hogy a főosztály bírái is csatlakoznak a lemondáshoz.Ez a főosztály gyakran közveti- s tette a miniszter sürgetéseit a lakáshivatalhoz, de azokba bele neki szólt. A miniszter főfelügyelői jogot gyakorol minden olyan ügyben, amelyben szabálytalanul hoztak ítéletet. Egyébként közvetlen összeköttetésben is állt a lakáshivatallal. A főosztály mindent szabályosan intézett el a felkért iratok alapján. Sürgős interpelláció a lakáskyrson Bródy Ernő ma a következő sürgős interpelláció előterjesztésére kért és kapott engedélyt : Interpelláció a népjóléti miniszter úrhoz: a budapesti Lakáshivatalban előfordult eseményekkel kapcsolatban kérdem a miniszter urat: 1. Fentartandónak tartja-e a lakásigénybevételnek a proletárdiktatúra idején keletkezett rendszerét és ha igen, hajlandó-e az e kérdésben létező érdekellentétek elintézését kizárólag a független magyar bíróságnak a nyilvánosságra, szóbeliségre és közvetlenségre alapított döntésére bízni. 2. A lakáskérdés egyetlen megoldása : az építkezések szempontjából mit tervez a miniszter úr ?