Az Est, 1924. április (15. évfolyam, 76-83. szám)
1924-04-01 / 76. szám
Budapest, * 1926 * kedd * április ). Előfizetési árak: egy hónapra . . . 30.000 K Három hónapra : 90.000 K Kullóldén a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 1500 K Vasárnapi szám 2000 K Jtuamtridban hétköznap és vasárnap 3000 osztr. korona Politikai napilap •ii FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi út S4* Kiadó hivatal: III., Erzsébet körút 18—20. SM* Fők*kiadó hivatalok: IVVáci ucca 12., V Vilmos császár út 14. és VII., Rákóczi út S4. Szerkesztőség Bécsben* Kohlmarkt 7- Szanálási akció folyt szombaton is a nemzetgyűlésen, ez az a másik, szanálási akció, a politikai, vagy precízebben: jogrendbeli, amely nélkül hiábavaló volt eddig is és hiábavaló lehet ezután is minden pénzügyi rendszabály, akár Hegedűs, akár Kállay, akár Korányi hozzá. Kissé meglepő is volt az új pénzügyminiszternek az a nyilatkozata, hogy ő nem törődik a politikával, hiszen első pénzügyminisztersége drámai bukásának is az volt az oka, hogy nem törődött a politikával; hogy el tudott képzelni pénzügyi konszolidációt — politikai konszolidáció nélkül. Mert bizony ezt nem lehet elképzelni, nem, a múltban és még kevésbé más é, ezért emelkedik egy szanálási akció rangjára az igazságügyminiszter interpellációs válasza a Piroska-ügyben és a többi ügyben is. Nem mondjuk azt, hogy »most már tetteket várunk« a szavak után, nem mondjuk, mert szeretnék azt hinni, hogy visszatértünk abba a békebeli világba, amikor a miniszter szava már önmagában is: cselekedet s ha a miniszter, valamit a törvényhozó testület nyílt ülésén megbélyegzett, az elintézett ügy volt, res iudicata, minden pártpolitikai perújítás kizárásával. Kissé sokáig tartott, s amíg ide értünk s álmainkban ,— különösen interpellációs napokon — ma is visszajárnak azok a közelmúlt zord idők, amikor — például — olyan csodálatosan finom, érzékeny disztinkciók létettek egy egyesület s annak nemzetvédelmi osztálya közt, s amikor általában csak a dolgok szertartástanához tartoztak azok az úgy nevezett »megnyugtató válaszok«, amelyek után mindig a holtpont következett. Reméljük, hogy ennek a szomorú korszaknak vége van. Reméljük, mindenki tisztában van vele, hogy a pénzügyi szanálás nem egy idegen bolygón történik, hanem ugyanazon a csillagzaton, mint akár — a Biroska-ügy. És reméljük, hogy — a konkrét eseekben — a cselekedet megtörtént, amikor a szó, a miniszteri válasz elhangzott. ■Mna fSoo korom XI. évfolyam szár, Egész éjszaka tartó obstrukció után az ellenzék kivonult a szkupstinából Pasics ezután egy óra alatt letárgyaltatta a költségvetést Pofonok és revolverek a szkupstina ülésén Belgrád, március 31 (Az Est külön tudósítójának távirata) ■Nem lesz ex-lex Jugoszláviában, mert Pasicsnak sikerült az egész nap és egész éjjel tartó ülésen keresztülhajszolnia az állami költségvetést. Szombaton reggelre mér teljesen kimerültek a kormánypárti képviselők, azonban a miniszterelnök és fegyvertárba Pribicsevics kiadta a jelszót, hogy együtt kell morsulni, ha az ellemzék nem tágít. Reggeli kilenc órakor rövid pihenés után megérkeztek azok az ellenzéki szónokok, akik sorra kerültek és javában tartott tovább az obstrukció. Ekkor Pastes és Pribicsevics megállapodott Jovanovics Ljuba elnökkel, hogy az ülést déli két órakor ebédidőre felfüggesztik és délután négy órakor folytatják. Úgy számították, hogy kedd reggelig elfogynak a szónokok, mert azokat a horvátpárti képviselőket, akiknek mandátumát még nem igazolták, nem engedik beszélni. Kedden reggel tehát szavazni lehet. Szombaton reggel ott tartott a vita, hogy letárgyalták a népjóléti költségeket és a törvényhozás kiadásait. Következett az agrárreform büdséje. A házszabályok szerint a költségvetési vitában legfeljebb félóráig lehet beszélni, úgyhogy még 15—20 óráig tartó obstrukcióra volt kilátás, amíg a két hátralévő költségvetési szakasszal is végez a szkupszina. Időközben békéltetés kezdődött és az ellenzéki blokk hajlandó volt az obstrukciót abbahagyni, ha a kormány kötelező ígéretet tesz, de biztosítékokat is ad, hogy valamennyi Radics-párti képviselő mandátumát igazolni fogja. Pastes megüzente Preradovics horvátpárti alelnöknek, hogy ha nem akadályozzák a költségvetés letárgyalását, akkor nem fogja ellenezni a hátralévő mandátumok verifikálását. Biztosítékokról azonban hallani sem akart s ez a megegyezés nem jöhetett létre. Lassan és vontatottan folyt a vita, de egyszerre — senki sem tudja miért — éles szóváltás támadt két radikális képviselő Stepanovics és Kocsién közt egyrészta demokrata Olesicsenics között másrészt, aztán ketten rárohantak Gicsicsenicsre. Kocsira azca kitötte az ellenzéki képviselőt, akinek társai segítségére siettek. A radikális pártiak is kirohantak a középre, s mindegyikük zsebéből elő- "terült a revolver, "? Ebben a nagy kavarodásban az elnök hirtelen felfüggesztette az ülést, maga is lesietett az emelvényről a dulakodók közé s több miniszter segítségével , szétválasztotta a verekedőket. Déli szünet közben Sándor király előbb Jovanovtes JAguba szkupstinai elnököt ■ hivatta, utána, pedig Pasics miniszterelnököt fogadta. Mikor az ülés újból megnyílt, Pasics miniszterelnök egyenesen a királytól jött a Annákból. Közvetlenül azután az egész ellenzéki blokk vezérét, Davidovicsot kérette magához a király. Ennek híre futott s általában azt beszélték, hogy Sándor király ki akarja engesztelni az ellenzéket. A demokraták, a szerb és a horvát parasztpártiak folyton résen voltak, nehogy Pasics kerüljön fölénybe s így tartott az ülés szombaton éjszaka is, vasárnap reggelre pedig mind a két párton teljes kimerültség vett erőt. Vasárnap reggeli féltíz órakor egyszerre csak bevonultak teljes számmal a Padics-pártiak, azok is, akiknek mandátuma még nincs igazolva. Az ellenzéki blokk nevében Dávid Korics kért szót, miután bejelentette az elnöknek, hogy nyilatkozatot kíván tenni. Hangsúlyozta, hogy a kormány eljárását alkotmány- és törvényellenesnek tekinti az ellenzék, a kormánynak nincs többsége a törvényhozásban s az ellenzéki képviselők nem hajlandók addig a parlamenti munkában résztvenni, míg a kormány nem verifikáltatja az összes horvát parasztpárti mandaa. honokat. Tiltakozásuk jeléül az ellenzéki képviselők elhatározták, hogy kivonulnak az ülésteremből. Az ellenzéken percekig tapsoltak s azután valamennyien elhagyták a termet. Mialatt a kivonulás történt, Pasics miniszterelnök állott föl szólásra. Azt mondta, hogy a költségvetés megszavazása állami érdek és a kormány meg fogja■ oltalmazni az ellenzéki terrorral szemben. A radikálispártiak és a demokrata disszidensek az utolsó szál emberig be voltak rendelve s aztán egy óra leforgása alatt a leg-nagyobb sietséggel letárgyalták a költségvetés hátralévő fejezeteit. Az elnök felállással és üélvemaradással szavaztatott, 11 órára kihirdette, hogy a, szkupstina elfogadta a költségvetést s erre berekesztette az ülést. iveei^^^AVVWw»ftv;vvvvvvv^vvwwv^vvvvvwvwvw* Stresemann a Rustz-ellenállás folytatása mellett Marx kancellár a németek belépéséről a Népszövetségbe Berlin, március 31 (Az Est külön tudósítójának távirata) A választási korteshadjáratban vasárnap Marx kancellár, Stresemann külügyminiszter és Jarrey belügyminiszter nagy beszédet mondott. A birodalmi külügyminiszter Hannoverben konkurense volt a kancellárnak, mert míg ő a német néppárt birodalmi pártgyűlésén bontott zászlót, a kancellár a centrimpárt népgyűlésén toborzott nagy hallgatóságot. Stresemann külügyminiszter azzal is ellenkezésbe jutott Marx kancellárral, hogy a fruhr-területén a küzdelem folytatása mellett tört lándsát, holott kancellár korában ő is elítélte a szabotálást. Kifejtette, hogy a kormány a szövetségeseknek nyújtandó anyagszállításokat attól teszi függővé, váljon szabadon fog-e rendelkezhetni a /fwAr-terület és a Pfalz fölött. ' ■ • : Marx kancellár a centrumpárti választói gyűlésen főleg a gazdasági kérdéseket tárgyalta és pártai választási jelszavát így fejezte ki : Küzdelem a birodalmi egység fentartásáért, az egységes gazdasági élet helyreállításáért a haza megmentésére, harca: az igazságért, a jogért és szabadságért. Németország kész belépni a Népszövetségbe, de csak mint egyenrangú fél s ott fogja folytatni a küzdelmet az igazságért. Korrés belügyminiszter a nyugat-németországi sajtószervezet kölni gyűlésén beszélt, és azt fejtegette, hogy addig nem lehet békés megoldásról szó, míg a megszállott, német területen idegen akarat fog uralkodni. Nagy aggodalommal néz április 15-ike elé, amikor a Micumszerződések határideje lejár. Ezeket a szerződéseket meghosszabbítani képtelenség és a kormány ilyen tárgyalásokban nem hajlandó résztvenni, mert a német nép nem bízja meg a terheket. Sortimc M megnyitás : 0.00765