Az Est, 1924. április (15. évfolyam, 76-83. szám)

1924-04-01 / 76. szám

Budapest, * 1926 * k­edd * április ). Előfizetési árak: egy hónapra . . . 30.000 K Három hónapra : 90.000 K Kulló­ld­é­n a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 1500 K Vasárnapi szám 2000 K Jtuamtridban hétköznap és vasárnap 3000 osztr. korona Politikai napilap •ii FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi út S4* Kiadó hiv­atal: III., Erzsébet körút 18—20. SM* F­­­ők*k­iad­ó hivatalok: IVVáci ucca 12., V Vilmos császár út 14. és VII., Rákóczi út S4. Szerkesztőség Bécsben* Kohlmarkt 7- Szanálási akció folyt szombaton is a nemzet­­gyűlésen, ez az a másik, szaná­lási akció, a politikai, vagy pre­cízebben: jogrendbeli, amely nélkül hiábavaló volt eddig is és hiábavaló lehet ezután is minden pénzügyi rendszabály, akár Hegedűs, akár Kállay, akár Korányi hozzá. Kissé meglepő is volt az új pénzügy­­miniszternek az a nyilatkozata, hogy ő nem törődik a politiká­val, hiszen első pénzügyminisz­tersége drámai bukásának is az volt az oka, hogy nem törődött a politikával; hogy el tudott­ képzelni pénzügyi konszolidá­ciót — politikai konszolidáció nélkül. Mert bizony ezt nem le­het elképzelni, nem, a múltban és még kevésbé má­s é, ezért emelkedik egy szanálási akció rangjára az igazságügyminisz­­ter interpellációs válasza a Pi­­roska-ügyben és a többi ügyben is. Nem mondjuk azt, hogy »most már tetteket várunk« a szavak után, nem mondjuk, mert szeretnék azt hinni, hogy visszatértünk abba a békebeli világba, amikor a miniszter sza­va már önmagában is: cseleke­det s ha a miniszter, valamit a törvényhozó testület nyílt­ ülé­sén megbélyegzett, az elinté­zett ügy volt, res iudicata, min­den pártpolitikai perújítás ki­zárásával. Kissé sokáig tartott, s amíg ide értünk s álmainkban ,— különösen interpellációs na­pokon — ma is visszajárnak azok a közelmúlt zord idők, amikor — például — olyan cso­dálatosan finom, érzékeny disz­tinkciók létettek egy egyesület s annak nemzetvédelmi osztá­lya közt, s amikor általában csak a dolgok szertartástaná­hoz tartoztak azok az úgy neve­zett »megnyugtató válaszok«, amelyek után mindig a holt­pont következett. Reméljük, hogy ennek a szomorú korszak­nak vége van. Reméljük, min­denki tisztában van vele, hogy a pénzügyi szanálás nem egy­­ idegen bolygón történik, hanem­­ ugyanazon a csillagzaton, mint akár — a Biroska-ügy. És re­­­­méljük, hogy — a konkrét ese­­­­­ekben — a cselekedet megtör­tént, amikor a szó, a miniszteri válasz elhangzott. ■Mna fSoo korom X­I. évfolyam szár, Egész éjszaka tartó obstrukció után az ellenzék kivonult a szkupstinából Pasics ezután egy óra alatt letárgya­ltatta a költségvetést Pofonok és revolverek a szkupstina ülésén Belgrád, március 31 (Az Est külön tudósítójának távirata) ■Nem lesz ex-lex Jugoszláviában, mert Pasicsnak sikerült az egész nap és egész éjjel tartó ülésen ke­resztülhajszolnia az állami költ­ségvetést. Szombaton reggelre mér teljesen kimerültek a kormány­­párti képviselők, azonban a mi­niszterelnök és fegyvertárba Pri­­bicsevics kiadta a jelszót, hogy együtt kell morsulni, ha­ az ellem­­zék nem tágít. Reggeli kilenc óra­kor rövid pihenés után megérkez­tek azok az ellenzéki szónokok, akik sorra kerültek és javában tartott tovább az obstrukció. Ekkor Pastes és Pribicsevics megállapodott Jovanovics Ljuba elnökkel, hogy az ülést déli két óra­­kor ebédidőre felfüggesztik és dél­után négy órakor folytatják. Úgy számították, hogy kedd reggelig el­fogynak a szónokok, mert azokat a h­orvátpárti képviselőket, akiknek mandátumát még nem igazolták, nem engedik beszélni. Kedden reg­gel tehát szavazni lehet. Szombaton reggel ott tartott a vita, hogy letárgyalták a népjóléti költségeket és a törvényhozás ki­adásait. Következett az agrár­­reform büdséje. A házszabályok szerint a költségvetési vitában legfeljebb félóráig lehet beszélni, úgyhogy még 15—20 óráig tartó obstrukcióra volt kilátás, amíg a két hátralévő költségvetési sza­kasszal is végez a szkupszina. Idő­közben békéltetés kezdődött és az ellenzéki blokk hajlandó volt az obstrukciót abbahagyni, ha a kormány kötelező ígére­tet tesz, de biztosítékokat is ad, hogy valamennyi Radics-párti képviselő mandátumát igazol­ni fogja. Pastes megüzente Preradovics horvátpár­ti alelnöknek, hogy ha nem akadályozzák a költségvetés letárgyalását, akkor nem fogja el­lenezni a hátralévő mandátumok verifikálását. Biztosítékokról azon­ban hallani sem akart s ez a meg­egyezés nem jöhetett létre. Lassan és vontatottan folyt a vita, de egyszerre — senki sem tudja miért — éles szóváltás tá­madt két radikális képviselő Ste­­panovics és Kocsién közt egyrészt­­a demokrata Olesicsenics között másrészt, aztán ketten rárohantak Gicsicsenicsre. Kocsira azca kitötte az ellen­zéki képviselőt, akinek társai segítségére siettek. A radikális pártiak is kirohantak a közép­re, s mindegyikük zsebéből elő-­­ "terült a revolver,­ "? Ebben a nagy kavarodásban az elnök hirtelen felfüggesztette az ülést, maga is lesietett az emel­vényről a dulakodók közé s több miniszter segítségével , szét­válasz­totta a verekedőket. Déli szünet közben Sándor király előbb Jovanovt­es JA­guba szkupsti­­nai elnököt ■ h­ivatta, utána, pedig P­asics mi­n­iszt­erelnököt fogad­ta. Mikor az ülés újból megnyílt, Pa­­sics miniszterelnök egyenesen a királytól jött a Annákból. Közvetle­nül azután az egész ellenzéki blokk vezérét, David­ovicsot kérette magá­hoz a király. Ennek híre futott s általában azt beszélték, hogy Sándor király ki akarja engesz­telni az ellenzéket. A demokraták, a szerb és a horvát parasztpártiak folyton résen vol­tak, nehogy Pasics kerüljön fölény­­be s így tartott az ülés szombaton éjszaka is, vasárnap reggelre pe­dig mind a két párton teljes kime­­rültség vett erőt. Vasárnap reggeli féltíz órakor egyszerre csak bevonultak teljes számmal a Padics-pártiak, azok is, akiknek mandátuma még nincs igazolva. Az ellenzéki blokk ne­vében Dávid Korics kért szót, mi­után bejelentette az elnöknek, hogy nyilatkozatot kíván tenni. Hangsúlyozta, hogy a kormány el­járását alkotmány- és törvényelle­nesnek tekinti az ellenzék, a kor­mánynak nincs többsége a tör­vényhozásban s az ellenzéki képvi­selők nem hajlandók addig a par­lamenti munkában résztvenni, míg a kormány nem verifikál­tatja az összes horvát parasztpárti mandaa. honokat.­­ Tiltakozásuk jeléül az ellenzéki képviselők elhatározták, hogy kivonulnak az ülésteremből. Az ellenzéken percekig tapsoltak s azután valamennyien elhagyták a termet. Mialatt a kivonulás tör­tént, Pasics miniszterelnök állott föl szólásra. Azt mondta, hogy a költségvetés megszavazása állami érdek és a kormány meg fogja■ ol­talmazni az ellenzéki terrorral szemben. A radikálispártiak és a demokrata d­isszidensek az utolsó szál emberig be voltak rendelve s aztán egy óra leforgása alatt a leg-­­­nagyobb sietséggel letárgyal­ták a költségvetés hátralévő fejezeteit. Az elnök felállással és üélvemara­­dással szavaztatott, 11 órára ki­hirdette, hogy a, szkupstina elfo­gadta a költségvetést s erre bere­kesztette az ülést. iv­eei^^^AVVWw»ftv;vvvvvvv^vvwwv^vvvvvwvwvw* Stresemann a Rustz-ellenállás folytatása mellett Marx kancellár a németek belépéséről a Népszövetségbe Berlin, március 31 (Az Est külön tudósítójának távirata) A választási korteshadjáratban vasárnap Marx kancellár, S­t­re­se­ma­nn külügyminiszter és Jarrey belügyminiszter nagy beszédet mondott. A birodalmi külügymi­niszter Hannoverben konkurense volt a kancellárnak, mert míg ő a német néppárt birodalm­i pártgyű­­lésén bontott zászlót, a kancellár a­ centrimpárt népgyűlésén tobor­zott nagy hallgatóságot. Stresemann külügyminiszter az­zal is ellenkezésbe jutott Marx kancellárral, hogy a fruhr-t­erü­le­tén a küzdelem folytatása mellett tört lándsát, holott kancellár korá­ban ő is elítélte a szabotálást. Ki­fejtette, hogy a kormány a szö­vetségeseknek nyújtandó anyag­szállításokat attól teszi függővé,­­ váljon szabadon fog-e rendelkez­hetni a­ /fwAr-terü­let és a Pfalz fö­lött. ' ■ • : Marx kancellár a centrumpárti választói gyűlésen főleg a gazda­sági­ kérdéseket tárgyalta és párt­ai választási jelszavát így fejezte ki : Küzdelem a birodalmi egység fen­­tartásáért, az egységes gazdasági élet helyreállításáért a haza meg­mentésére, harca: az igazságért, a jogért és szabadságért. Német­or­­szág kész belépni a Népszö­vet­ség­­be, de csak mint egyenrangú fél s ott fogja folytatni a küzdelmet az igazságért. K­­orrés belügyminiszter a nyu­gat-németországi sa­jtószervezet kölni gyűlésén beszélt, és azt fejte­gette,­ hogy addig nem lehet békés megoldásról szó, míg a­ megszállott, német területen idegen akarat fog uralkodni. Nagy aggodalommal néz április 15-ike elé, amikor a Micum­­szerződések határideje lejár. Ezeket a szerződéseket meghosszabbítani képtelenség és a kormány ilyen tár­gyalásokban nem hajlandó részt­venni, mert a német nép nem bízja meg a terheket. Sortimc M megnyitás : 0.00765

Next