Az Est, 1924. december (15. évfolyam, 257-279. szám)

1924-12-31 / 279. szám

Szerda, *24. december 31. Beniczky Ödön felesége Amerikában betegápolónő lett A volt belügyminiszter felesége szorgalmasan do­­gozik egy amerikai magyar orvos rendelőjében — Az Est tudósítóidtól — Magyar Amerikának érdekes szenzációja van. Dr. Galambos Arnold newyorki magyar orvos­nál néhány nap óta új ápolónő dolgozik. Mindazok, akik megfor­dultak a máris híres orvos 92. utcai rendelőjében, a legnagyobb csodálat hangján beszélnek arról az elegáns asszonyról, aki a fehér munkazubbonyban talán még job­ban imponál, mint valamikor a fényes estélyi toalettekben. A be­szédén meglátszik, hogy Európá­ban tanulta meg az angol nyelvet, viszont olyan szerényen és szor­galmasan dolgozik, olyan készsé­gesen segít a betegek öltöztetésé­nél, hogy senki sem gondol arra, hogy nemrégiben még itthon a ke­gyelmes asszonyának titulál­ták és a legelőkelőbb társasá­goknak tagja volt. Beniczky Ödön volt belügyminisz­ter felesége utazott ki Amerikába, hogy ezentúl a munkának éljen. Ütk­esen adja az orvos keze alá a műszereket s a betegeknek legna­gyobb része nem is sejti, milyen előkelő személyiséget takar a fe­hér ápolónői ruha. Amerikában olyan nagy tiszte­lettel és megbecsüléssel ritkán fo­gadtak valakit, mint a kegyelmes betegápolót. Dr. Galambos, éppen úgy, mint betegei, mindenütt a legnagyobb elragadtatással beszél róla. Beniczky Ödönné különben büsz­kén vállalja új szerepét és erről az egyik amerikai magyar hírlapíró­nak a következőket mondta: — Amikor elhatároztam, hogy ki­jövök Amerikába és útnak indultam Budapestről, mindenki azt hitte, hogy ezért jövök ide, hogy Károlyiné el­len csináljak propagandát, a legiti­mista álláspontot képviseljem és elő­adásokat tartsak. Ki kell jelentenem, hogy amint soha életemben politiká­val nem foglalkoztam egyénileg, úgy eszem ágában sincs, hogy bármiféle politizálgatásokba belemenjek­ Ame­rikában. Ellenkezőleg : úgy jöttem ki Amerikába, mint az a sok százezer, sok millió ember, akit egész életében izgatott Amerika szenzációja: dol­gozni jöttem ide. Sőt, hogy elkezdjem az amerikanizálódást: dolgozni és pénzt keresni. Pénzt csinálni! — A háború alatt sokat foglalkoz­­­­tam ápolónői munkával, sokat dol­goztam kórházakban, mint vöröske­­resztes ápolónő és szerettem ezt a munkát. E m­unkám közben, az olasz fronton ismerkedtem meg dr. Galambossal, akinek a kórházi osz­tályán dolgoztam és ez volt a kezde­te annak, hogy hozzá kerültem. Sze­rettem volna kijönni Amerikába, dolgozni. Úgy gondolkoztam, hogy csak jó származhatik abból, ha itt, Amerikában, még jobban kitanulom az ápolónői mesterséget és felhasz­nálom azt, amit tudok arra, hogy dolgozzam s pénzt keressek. — Elutazásom előtt érdeklődtem dr. Galambosnál, levélileg, vájjon nem tudna-e valami ápolónői vagy nekem való állást találni Ameriká­ban ?■ Dr. Galambos azt válaszolta, hogy egyet tudna: neki véletlenül szüksége van ápolónőre. Erre azon­nal kértem az útlevelemet és kijöt­tem. Most itt vagyok, Newyorkból nem láttam egyebet, mint a doktor úr stúdióját. — Hogy meddig maradok itt, ta­lán végleg, vagy csak rövidebb ideig, azt nem tudom. A tavasszal, úgy ter­veztük, kijön a férjem is, ugyancsak függetlenül minden politikától, ugyancsak azért, hogy megismerje­gz Amerikát. Ez az egész, amit mondani tudok. Nem hinném, hogy az én re­gényem valami különösen érdekes lenne. Ha valaki, akinek a férje mi­­­niszter volt, dolgozni akar és becsü­letes munkával pénzt akar szerezni, ez talán odaát érdekes, de nem hin­ném, hogy­­ itt valami rendkívüli lenne. Szerettük volna Beniczky Ödön­né nyilatkozatát megmutatni Be­niczky Ödön volt belügyminiszter­nek is, de ő most nincs Budapes­ten és csak pár nap múlva fog visszatérni a fővárosba. A csehszlovák püspökök kitagadják a szocialistákat Éles kultúrharc fenyeget Csehszlovákiában Prága, december 30 (Az Est külön tudósítójától) Rendkívüli feltűnést kelt a katolikus püspökök újévi pásztor­­levele, amely most jelent meg a keresztény szocialista lapokban és minden katolikus templomban a szószékről fogják felolvasni. A pásztorlevélben arról van szó, hogy ki kell közösíteni a kat­olikus egyházközösség­­ből a keresztényszocialisták ellenségeit, a szo­cialistákat és a kommunistákat. A lelkészkedő papságnak nem szabad a kiátkozottakat a vallás vigaszaiban részesíteni, sőt még a haldoklóktól is meg kell vonni a felol­dást. A szocialista sajtó egész terjedelmében közli a pásztorlevelet s azzal a magyarázattal kiséri, hogy a legelszántabb kultúrháború fog kitör­ni, ha az államhatalom meg nem fékezi és szigorúan meg nem bün­teti a katolikus püspököket. Holnap készül el a végleges jegyzék a kölni kérdésről Js nagyhatalmak ma adnak végleges utasítást a nagyköveteknek Párizs, december 30 (Az Est külön tudósítójától) A nagykövetei t­anácsának főtitkársága tegnap küldte meg a német birodalmi kormányhoz intézendő jegyzék tervezetét a szövetséges főhatalmaknak, Angliának, Franciaországnak, Olaszországnak, Belgiumnak és Japánnak. A Temps értesülése szerint a kormányok haladéktalanul megvizsgálják a szö­­vegtervet és még ma diplomáciai úton érintkezés indul meg közöttük, hogy megtehessék észrevételeiket és utasítások­kal lássák el párizsi nagyköveteiket, mert szerdán délelőtt ül ismét össze a nagykövetek, konferenciája, hogy véglegesen megszövegezze a jegyzéket. Gróf Bethlen István és gróf Bethlen András becsületsértési és rágalmazási pere a „Népszava“ ellen — Az Est tudósítójától — Az Esküdt-per tárgyalása alatt a Népszava november 21. és 22-iki számaiban cikkek jelentek meg, amelyek ezzel a tárgyalással fog­lalkoztak. A november 21-iki szám­ban Ki a tetemnézőbe’ címen megjelent vezércikk súlyos kifeje­zéseket tartalmaz gróf Bethlen István miniszterelnök és fia, gróf Bethlen András főiskolai hallgató­val szemben. November 22-én ’Néma felelet« ciraeu újból becsületsértő és rá­galmazó kifejezésekkel illette a Népszava gróf Bethlen István­ mi­niszterelnököt, amikor felhívta, hogy cáfolja meg ezeket az állítá­sokat. A miniszterelnök azonban -­- mondja a cikk — nem cáfolt s­em­mit. Ezután elmondja a cikk, h­ogy gróf Bethlen András a ka­­p­iott ló- és repcekiviteli engedélye­­l­­et jogtalan vagyonszerzés célja­­i­ról árusította­­k­­A cikkek miatt g£Óf Bethlen András feljelentést tett a buda­pesti büntetőtörvény­széknél, amely­ben elmondta, hogy a cikkek úgy tüntetik fel őt, mint aki részes lett volna a kiviteli engedélyek panamájában és édesatyjáról is olyan hangon írnak, mintha édes­­atyja, a magyar miniszterelnök, fia érdekében ment volna, és a rendőrségre, fia panamáinak eltus­­solása céljából jelent volna, ott me­g. A dr. Kelemen Kornél ügy­véd által a budapesti büntető tör­vényszék vizsgálóbírójához be­adott panaszban becsületsértés és rágalmazás címén kéri a vizsgálat megindítását Vanczák János, a Népszava felelős szerkesztője el­len. Egyidejűleg gróf Bethlen Ist­ván miniszterelnök is felhatalma­zást adott a királyi ügyészségnek, hogy a cikkeknek reá vonatkozó tényállításai miatt ugyancsak in­dítsa meg az eljárást az ügyész­ség a Népszava ellen 3. oldal. Kabaréztak-e a Mó uccában a lecsukott tőzsdések? Ma tárgyalja a bíróság a Feldmann- Vági-Marcsevics-féle rágalmazási pert — Az Est tudósítójától — Az Esti Élet című színházi lap 1924 január 24-i számában cikk jelent meg arról, hogy hogyan élnek a letartózta­tott tőzsdések a Markó uccai fogházban. A cikk olyan rózsás színben tüntette fel a Markó uccai fogház állapotait, mintha az nem is fenyítő intézet­, ha­nem valami kedélyes kaszinó lenne. Újság, cigaretta, gitár, táncosnő A cikk Feldmann Ferenc akkoriban szabadult tőzsdéi előadását reprodu­kálva elmondotta, hogy a foglyok reg­gel kilenc órakor kelnek fel, átnézik az összes napit­tokat, azután regényeket olvasgatnak, a celláik csinosak, laká­lyosak, telve képekkel, rtippekkel, csak egy kis kellemetlenség van, hogy nem szabad nyilvánosan cigarettázni, de a cigarettázás felett is jóindul­túlag sze­met hánynak a fogház elöljárói és a­ fogházőrök. Nagyon kedélyes az élet; egy állító­lagos császári és királyi kamarás láto­gatókat fogad, közöttük egy-egy tán­cosnő barátnőjét. A­­kamarás úri es­ténként gitárját veszi elő és ezzel szó­rakoztatja fogolytársait. A foglyok éjszakánként a cellákban összejönnek és kedélyesen elvigadnak. Olykor-oly­kor halkan beszól az őr: tessék a vil­lanyt eloltani ! A cikk szerint gyakran kabaré-estéket rendeznek, karácsony ünnepén is a hajnali órákig tartott a mulatság, amelyen részt vett a fogház­­gondnok és a fogházvezető ügyész is. A legpraktikusabb az, hogy a rab­suszter JOOOCO koronáért készít egy abszolút elegáns, divatos francia cipőt. Én is — úgymond Feldmann Ferenc a cikkben — négy párat csináltattam. Az Esti Élet-ben megjelent cikket Vági Andor hírlapíró írta. Másnap reg­gel a cikk egyes részei »A törvény előtt mindenki egyenlő« cím alatt meg­jelentek a Népszavá­ ban is. Felhatalmazásra üldözendő rágalma­zás címén a budapesti királyi ügyész­­ség megindította az eljárást Feldmann Ferenc tőzsdés, Vági Andor hírlapja­ és Marczievics János, a Népszava mun­katársa ellen. Feldmann Ferenc tőzs­­déi védelmét Vlain Ferenc vállalta el — »Ő !« — »Én ! Dehogy!« Vági Andor a bíróság előtt kijelen­tette, hogy részben bűnösnek érzi ma­gát, mert meggondolatlanul cseleke­dett, az adatokat Feldmanntól kapta az egyik körúti kávéházban. Feldman­n­ azzal a céllal beszélgetett vele, hogy ezeket tegye közzé a lapban. — Aktuális volt ez akkor, — úgy­mond a hírlapíró — érdekelte a kö­zönséget. A valódiságot nem is akarja bizonyítani, hiszen most már a cikk el­lenkezőjéről van meggyőződve. Feldmann Ferenc azzal kezdte vallo­mását, hogy a cikk adatait a hírlapíró nem tőle kapta, ezért nem is érzi ma­gát bűnösnek. Igaz, hogy akkoriban sikkasztás miatt ült a fogházban, de­­azután elsimult az ügye és kiszabadul­hatott. Véletlenül találkozott Vágival akiről nem tudta, hogy hírlapíró, mert hiszen azelőtt színházi titkár volt. Nem igaz az sem, — mondja — hogy ő sür­gette volna a cikk megjelenését. Ilyet dolgokat nem mondott, egészen ártat­lan dolgokról beszélt, csak arról, hogy milyen emberségesen bánnak az em­be­rekkel a Markóban és milyen szép ka­rácson­yfa-ünnepélyt, tartottak. A való­diságot ő sem kívánja bizonyítani. Marczievics János, a Népszava mun­katársa, vallomása szerint egyszerűen kivágta a cikket és annak új címe adott. Egyetlen védekezése az, hogy könnyelműen cselekedett. A bíróság tanúként hallgatta ki Ger­hardt Lajos hírlapírót, akinek vallo­mása szerint Feldmann Ferenc és Vág Andor kedélyesen beszélgettek arról hogy milyen nagyszerűen sikerült a cikk. Kétmillió egy tani távolmarad­ásáér A mai tárgyalásra tanúként beidézi a­ bíróság Egyed Zoltán hírlapírót is aki azonban nem jelent meg, ezért a bíróság kétmillió pénzbírságra ítélte egyben elrendelte a mai tárgyaláson való megjelenését és utasította ügyvéd­jét, hogy Egyed Zoltánt kerítse elő. Addig a tárgyalást a bíróság fel­függesztette.

Next