Az Est, 1929. május (20. évfolyam, 98-120. szám)
1929-05-18 / 111. szám
Szombat, 1929. május 18. Háromezer kilométernyi út építését javasolják a kormánynak Memorandum tízéves új útépítési programról autóforgalom kérdése, az új községi utak pedig elsősorban a terményértékesítés lebonyolítását könnyítenék meg. Éppen ezért főleg azokat a községeket kapcsolnák be községi utak megépítésével az országos vízhálózatba, amelyekek népe eddig úgyszólván teljesen el volt zárva az értékesítési piacoktól. Az előterjesztés rámutat arra is, hogy ily nagyarányú útépítés végrehajtása mennyi munkaalkalmat biztosíthatna a földmunkások munkanélküli tömegeinek, valmint a nehéz viszonyok között küzdő magyar mérnökségnek és komoly kereseti lehetőségeket nyújthatna az útépítéssel foglalkozó iparágaknak. A tervezettel, amely tíz évre osztja fel a háromezer kilométeres útépítési munkát, illetékes helyen szerzett értesülésünk szerint a kereskedelmi minisztérium előterjesztésére a közeljövőben foglalkozik a kormány. — Az Est tudósi céltól — A régótavajúdó és igen lassan érlelődő útépítési probléma gyorsabb megoldása állandóan foglalkoztatja úgy a kormányt, mint a szakköröket. Hónapok óta számos javaslat kerül az illetékes tényezők elé a probléma egyegy részletkérdésének gyakorlati megvalósítására vonatkozólag. E hét csütörtökjén azonban, mint értesülünk, komoly helyről olyan memorandumot terjesztettek be a kereskedelmi minisztériumba, amely egységes és nagyszabású elgondolással igyekszik az egész problémát dűlőre juttatni. A memorandum, értesülésünk szerint, háromezer kilométeres úthálózat kiépítésére tesz előterjesztést. Ebből kétezer kilométer nagyforgalmú országutakra, ezer kilométer pedig községi utakra esnek. A nagyforgalmú utak kiépítésével megoldást nyerne a mind erősebben növekvő WHWWWWWWWWWMmWWW*WWHWWMWWWWWWMWMWWWMWWI Közgazdasági széljegyzetek írta: Vázsonyi Jenő, a MÁV volt elnöke Több mint ezer ülést tartott és nem kevesebb mint 1250 szakértőt hallgatott meg két év alatt az a választmány és számos albizottsága, amelyet az 1926. évi német törvény a termelési és értékesítési feltételek tanulmányozására megalkotott. 4250 szakértő! Bezzeg nálunk kevesebb szakértővel intézik el a legkülönbözőbb vizsgálódásokat. Nálunk mindenki mindenhez ért. Az újkori enciklopedisták furcsa zaja hemzseg a fórummon és a szakértői analfabetizmus aratja napról-napra különös diadalát. A felületességnek, a felelőtlen hányavetiséginek szomorú diadala ez. Micsoda bolond nemzet ez a német! Ezer ülést tart, 4250 szakértőt hallgat meg olyan kérdéseiben, amelyeket bizottság, választmány és egyetlen egy szakértő nélkül is elintézhetnének a politika hiú mindentudó.1.* Németország a maga talpraállását a szakértők megbecsülésének köszönheti. A rendszerek változásával, a kormányok bukásával nem buktak meg egyúttal a szakértők is, akik aztán nyugodt munkával buzgólkodhattak a birodalom gazdasági újjáépítésén. A német iskolamester után, aki 58 év előtt legyőzte a franciákat, most a német szakértő aratott győzelmet újjáépítési munkájával az egész világon. A szakértő, aki nem cselédje, készséges kiszolgálója, hanem irányítója a gazdasági politikának. * Nálunk nincs nagy szükség szakértőkre. Akinek az isten mandátumot ad, ad annak hozzávaló szakértelmet is. Néha azonban szörnyen hangosan beszél a tájékozatlanság, a hozzánemértés és — »Nincs senki, aki mondaná, szeretlek gyermekem«, de — tanuld meg jobban a leckét! Minek? Elég a szakértelemből anynyi, ha értünk az újfajta ragozáshoz, amely úgy szól, hogy: En, En, En és újra En. * A hadihajóval védett amerikai szesztilalomtól rettenetes nagy a távolság a kisüstig. A mi kisüsti eszünkkel nehezen értjük meg Sroovert, aki az Egyesült Államok erkölcsi züllését látja abban, hogy a szesztilalom megszegésére történnek sikeres kísérletek. "A bűnözések számának szaporodását is ebből a forrásból eredőnek látja. Az Egyesült Államokban ugyanis az a másik hatalmas forrás, amelyből a kriminalisztika táplálkozik, a munkanélküliség forrása, jórészt kiapadt. Sokféle statisztika szól a munkanélküliségről, de nincs még felkutatva az a kapcsolat, amely a munkanélküliség okozta nyomor és a bűnözés szaporodása között fennáll. Talán ha majd a munkanélküliségnek ez a gyászos kapcsolódása az erkölcsi rombolódásba világosan fel lesz tárva, akkor nagyobb lesz az érdeklődés a munkanélküliség csökkentésének kérdése iránt.* Nálunk nincs prohibició, de amint a Szőlősgazdák Országos Egyesületének legutóbbi ülésén bejelentették, már megalakult a Prohibicióellenes Egyesület. Nálunk még nincs felépítve a műnnélküliség esetére való biztosítás, de máris leszólják, lecsepülik a Nyugat e szociális intézkedését, amelyről ugyancsak megállapíthatják, hogy szaporítja a bűnözést, mert sokan kijátsszák a biztosítás szabályait és elő- ■ nyöket szereznek jogtalanul. Kétségtelen, hogy mint minden jónak, minden fénynek, a munkanélküliség esetére való biztosításnak is megvan a maga árnyéka. De az operációs termekben már vannak itt-ott olyan világítólámpák, amelyek árnyékmentesen hintik szét a villamos fényt... Nem lehetne-e ép a Nyugaton szerzett tapasztalatok szerint arra az időre, amidőn már gazdaságunk eléggé megerősödik ennek az új tehernek a viselésére, olyan biztosítási módot megteremteni, amely lehetőleg árnyékmentesen nyújtja majd áldásos sugarait a munkanélküliség áldozatainak! * Nem kevesebb, mint 700 millió márkára becsülik azt az összeget, amelyet ebben az évben a munkanélküliség esetére való biztosítás hozzájárulásaként a német állampénztár fizetni lesz kénytelen. Rettenetesen nagy ez az összeg és a német birodalom intézői most azon töprengenek, miként, segítsenek a munkásbiztosítás ama hibáin, amelyek lehetővé teszik, hogy különösen az úgynevezettszezonmunkások és a mezőgazdasági munkások rövid ideig tartó foglalkoztatásuk után is hosszú időre nyerjenek munkanélküli segélyt és kiapasszák a biztosítási intézmény pénztárát. Kétségtelenül számos hibája van a német biztosítási módszernek, de az elviselhetetlennek látszó hétszázmilliós hozzájárulási összeg mégis elsősorban annak tulajdonítható, hogy a konjunktúra hanyatlása folytán másfél millióra emelkedett a német munkanélküliek száma. Amikor a német lapokban arról olvasok, hogy miként játszották ki álszerződésekkel gazdag földművesfiúk a törvényt, hogy jogtalanul jussanak munkanélküli segélyhez, azt kell hinnem, hogy a háború erkölcsromboló pusztítása nem nagyon kerülte el abieder- németeket sem. * Tanuljunk a német tanulságokból, de ne vessük el magunktól a kötelezettségnek azt a gondolatát, amivel a munkanélkülieknek mindenütt adóznak. Légióként azonban figyeljünk az angol liberálisok választási fogadalmára, amely szerint: »készen állnak a beruházási tervek a munkanélküliség lecsökkentésére« és mindezeket a közmunkákat akként lehet elvégezni, hogy a felmerülő költségek »sem az állami, sem a kerületi, sem a községi adókat nem növelik«. A munkanélküliség minden segélyfajtája között ez a módszer a legrokonszenvesebb. Ki ülteti majd át. Lloyd George programját a magyar életbe? J sincs építkezés, — nincs téglakartel? — !Az Est tudósítóiétól — A téglakartel körül a legfurcsább gazdasági jelenségek mutatkoznak. Ez a legrégibb kartelek egyike és most már hónapok óta vajúdik, nem tud újjáalakulni, sőt nincs kizárva, hogy mai szerkezetében nem is marad fenn tovább, hanem két részre szakaró kartelen belül és kartelen kívül harcba mennek egymás ellen a volt karteltagok. . Az építőiparban nem hiszik, hogy a kartel felbomlik. Túlságos nagy érdekek forognak kockán, semhogy ez megtörténhessék. Érdekes, hogy egyes karteltagok éppen azt a pillanatot igyekeznek kihasználni, amely a különválással fenyegetők részére a legalkalmasabbnak látszik külön érdekeik megvédésére. Ha a kartél ideig-óráig való újabb foltozgatása után sem sikerülne végleges rendet teremteni, úgy bekövetkezhetik az, a kívánatos harc, amely, sajnos, csak abban az esetben válhatnék az építőipar javára, ha a légvári külföldi kölcsön is megérkeznék. A gyárak körében újabb csoportosulások történnének, barátokból ellenfelek, ellenfelekből barátok lesznek, de ha ez, sajnos, akkor következnék be, amikor nincs pénz, úgy a kartel bomlásának nem sok haszna volna. 9. oldal Mégis valorizálják a katonatisztek kaucióját? — Az Est tudósítójától A napokban egy miniszteri nyilatkozat nyomán nyilvánosságra került, hogy a kormányzat még mindig nem tekinti befejezett ügynek a hadikölcsönökbe fektetett árvapénzek valorizációját. A különböző jelentések szerint esetleg 12—20 százalékig is valorizálni fogják ezeket a kötvényeket, amelyeknek szerencsétlen tulajdonosai valóban nem voltak abban a helyzetben, hogy vagyonuk átmentése érdekében valamit is tegyenek. Ezzel kapcsolatosan most illetékes , CSÖKKEN NÉMETORSZÁGBAN A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA. Hivatalos híradás szerint a segélyben részesült munkanélküli családfők száma április második felében 354.000- rel 1126.000-re csökkent. Az apadás 23,9 százalék. a GABONAPIACOK BIZONYTALANSÁGa nagyon nyugtalanítja úgy a gabonakereskedelmet, mint a mezőgazdákat. A legkülönbözőbb hírek kerülnek forgalomba: jelentékeny világkészletek vannak még eladatlanul, igen jók a tengerentúli terméskilátások, túlteng a kínálat és így tovább. Más oldalról e híreknek éppen az ellenkezője kerül forgalomba. A gabonakereskedelem, de főleg a mezőgazdák helyzete nagyon megnehezült. Senki sem tudja magát mihez tartani. Félnek a tavalyi példa megismétlődésétől. Nem tudják mit csináljanak, eladják-e előre a gabonát, várjanak-e, vagy adjanak, el valamit előre és egy kevés mennyiséggel spekuláljanak tovább. Tetőzi a bajokat a pénzhiány. A gazdáknak pénzre van szüksége. Sokan nem mérlegelhetik a várható esélyeket. Nem helyi gondokkal állunk szemben, ilyen a helyzet majdnem, az egész világon. A gabonaárak évek óta nem észlelt alacsony nívón állanak és csak a kenyér ára nem változott.. De a gabona helyzete átmenetileg bizonytalanná lett és ez most mindenütt nagy gondokat okoz nemcsak az érdekelteknek, de az országnak is. CSÖKKENT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KIVITELE. Az Egyesült Államok ez évi április havi exportja 427 millió dollárra rúgott, a március havi 486 milióval és az 1928. évi áprilisi 368 millióval szemben. Viszont az import értéke 409 millió dollárt ért el, az előző havi 388 millió és az 1928 április havi 345 millióval szemben. helyen arról informálnak bennünket, hogy a kormány az árvák hadikölcsön kötvényein kívül még mindig foglalkozik a gondolattal, hogy a katonatisztek kauciójaként elhelyezett állampapírokra vonatkozóan is különleges elbánást léptessen hatályba. A kérdés elintézése természetesen nem könnyű dolog, hiszen a fedezetek előteremtése az állami költségvetés megterhelését jelenti. Mégis, tudomásunk szerint, a kormány összes tagjai érzik, hogy ebben a kérdésben is tenni kell valamit. A NÉMETEK VAN CSÓVÁNÁL NAGY HIDAT ÉPÍTENEK A SZERBEK RÉSZÉRE. Pancsova mellett, azon a helyen, ahol annak idején a német seregek rögtönzött hajóhídon átkeltek a Dunán és megkezdték győzelmes támadásaikat a szerb hadsereg ellen, a vasúti és gyalogközlekedés részére most nagy hidat építenek,a németek. Nem lelkesedésből teszik és csak a kényszer építteti velük a Dunának ezt a második nagy hídját, melynek ellenértékét jóvátételi számlán fogják a németek javára írni. Körülbelül 25 millió aranymárkába kerül az építés és azt hiszik, hogy két év múlva átadhatják a hidat a forgalomnak, amely a romániai csernavodai híd után a leghosszabb és legdrágább hídja lesz a Dunának. FRANCIAORSZÁG 18 MILLIÓ MÉTERMÁZSA BÚZÁTVITT BE 1928-BAN. A francia állami statisztikai hivatal szerint az ország 1928. évi búzatermése 78 millió mm. volt, úgyhogy az ország szükséglete fedezése céljából 10,5 millió métermázsa behozatalra szorult. ELADJÁK A KOSMOS TEXTILGYÁR GÉPEIT. A Kosmos posztó és és textilipari rt., amely mint jelentettük, elvesztette alaptőkéjét, nemcsak felszámol, hanem mint üzem is megszűnik és a gyár felszerelését eladják. A gépek egy részét már meg is vette az Emra-gyár, más részeket szakmabeli üzemek vettek meg, de, mint hírlik, a vételár oly alacsony volt, hogy nagyon kicsiny kvóta vár a hitelezőkre. A MOKTÁR VESZI ÁT A CSÁKYT? A Csáky-féle prakfalvai acélgyárat, amely tudvalevőleg a Lipótvárosi Takarék érdekköréhez tartozott, a felszámolást végző P. K. a Moktárnak szeretné eladni, amely nem is idegenkedik a gyár átvételétől. Eddig már más irányban is voltak tárgyalások, de ezek eredményre nem vezettek. A szakmában úgy mondják, hogy most van remény arra, hogy a Csáky végleg jó kezekbe kerüljön és mentesítse a Lipótvárosi Takarék státusát.