Az Est, 1930. október (21. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-15 / 234. szám

Szerda, 1930 október 15. ^2.ft£F A méltóságos úr barátnője megmérgezte magát és meghalt Az óbudai Brigitta tragédiája — Az Est tudósítójától — Egy magasállású úrnak fiatal,alainosa került néhány nappal ezelőtt ésolsútipcsti rendőrség* erkölcsrendeszek osztálya elé es ennek az eljárásn.."- az árát a natal leány életével fizette k,eg. a lány nevét érthető okokból nem írni t/jUr. tű. Meg ti sem temették, ma ov...o ijak. Az apja egy budapesti gyár művezetője volt. Két év óta állástalan. Ilei iá.iga. van, illetőleg most már csak hat. Három lánya férjnél van, Lévőm pedig édesanyjával jánik Óbudán, a Szőlő uccában, szobákon, mis lakásban. Két évvel ezelőtt mer feleség, illetve anya nélkül költöztek ebbe a lakásba. A három otthon élő lány gyárba járt és dolgozott, a negyedik, aki most öngyilkos lett,, kisivánkozott a szegényes csernáéi körből. Igen csinos, szőke lány veti, szeretett szórakozni és mert amin ideálja Brigitta heim volt, felvéte a romantikusan Brigitta nevet. A 24 éves csinos lány a nyáron ínai-nnekzkedett egy magasállású úrral. A lin- nak imponált a délceg, előkel.'i ! ■ ríi, aki már nem tartozik a sikerosztályba és méltóságos dm j. neki. A méltóságos úr egyébként nős ember, két. .gyermeke van. Az. ismeretségből, komolynak látszó betyiság .ott. húnyivt nyáron a mejjós-'gttü. V .. -zolvy két gyermekével nyaral ui volt, a méltóságos szalmaözvegy is kezele a szabadságát és a Balaton mellé felázott a lánnyal. Brigitta megmérgezi magát Pévhes nyaralás után visszajöttek a fővárosba. A leány elegánsan volt felöltözve és szép ruháit nagyon megcsodálták a szegényes óbudai hártbán, ahol édesanyja lakott. A lány a házbeliekkel is beszélgetett az ő diszkrét dolgairól és elmondta, hogy milyen »szerencse« érte. Jó állást is kapott — újságolta örömmel — egy nagynevű intézménynél gépírónőnek felvétette méltóságos barátja és maga mellé osztotta be titkárnőnek. Brigitta már a múltban is sok minden hihetetlen dolgot adott elő, azt hitték, most is fantáziál. Két nap múlva a leány az egyik szomszéd ablaka alatt összeesett. Amikor segítségére siettek, bevallotta, hogy megmérgezte magát. Mentőket hívtak, akik a Rókus-kórházba vitték, s M Másnap elbocsátották a kórházi pai aszal, hogy állapota javult és nincsszüksége kórházi' ápolásra. A lány most hazakerült édesapjához. Hallgatag és szótlan lett, hiába faggatta •őt, édesapja, nem beszélt ügyéről Semmit. Az elmúlt héten, kedden este 10 óra tájban , , három detektív jelent meg az óbudai házban. Brigittát felöltöztették és • tr.Kaan Csuvci ha sürgősen nem vásárol sztálysorsfipt. Húzás már pénteken, 17-én 1/S kezdődik , a rendőrségre vitték. A méltóságos úr feljelentene Az apa csütörtök reggelig várt lánya visszatérésére. Ekkor a közeli rendőrőrszoba útján telefonértesítést kapott, hogy lánya az erkölcsrendészeti osztályon van az ó uecában és vigyen oda ennivalót. Csütörtök reggel vitt valami elemózsiát. Délután a lány kiszabadult. Az apja kikérdezte, és hogy mi történt vele és hogyan jutott . az óuccai kapitányságra. Brigittából harapófogóval kellett kihúzni a vala- 5 Sszokat. Azt mondta, hogy a méltóságos úr feljelentette őt az erkölcsrendészeti osztályon, hogy betegséget kapott tőle. Ezért vitték az uccába, ahol az egyik rendőrorvos tüzetesen megvizsgálta , és megállapította, hogy a leány teljesen egészséges. Mégsem végződött be az eljárás - folytatta előadását Briaitta, mert másnapra, péntek reggel kilenc órára ismét el kell mennie az óuccai rendőí őrségre, valami újabb tárgyalás lesz. A lány meghal a Rókusban Pénteken reggel a leány elment és többé nem tért haza. Szombaton délelőtt tizenegy órakor az apa sürgönyt kapott a Rókus-kórháztól, hogy a lánya ott meghalt. Jelentkezzék a hátramaradt holmiért. A kórházban csak annyit tudott meg, hogy leánya arzénnel megmérgezte magát és ez volt a halál oka. A filmszerű gyorsasággal lepergett dráma hátterét most már a rendőrség bűnügyi osztálya kutatja. A kórház ugyanis a mérgezés következtében beállott halálról jelentést tett a főkapitányságnak, amely kötelességszerűen megindította a nyomozást az öngyilkosság ügyében. Ennek a története pedig a következő: Brigittát pénteken délelőtt az erkölcsrendészeti osztályon egy rendőrtanácsos elé vezették és felelősségre vonták az erkölcsrendészetbe ütköző kihágás miatt. A tárgyaláson a méltóságos úr is megjelent. A tárgyalás berekesztése után a rendőrtanácsos, mint büntetőbíró nyolc napi elzárásra ítélte a lányt, akit levittek az őrszobára. Ezután történt, hogy az egyik félreeső helyen Brigitta megmérgezte magát. Öt gram arzént vett be, ami tíz ember részére is halálos adagolás. Innen került a Rókusba, ahol másnap reggel meghalt. Kiderült, hogy a leány már előzetesen tartott tőle, hogy kellemetlenségben lehet része, ezért vette magához a tízszeresen halálos adagolási mérget. Ki is jelentette előre, — nem a kapitányságon — hogy megöli magát, ha elzárják. A báró vallomása Az ügy iratait természetesen a hivatalos titoktartás őrzi és illetéktelen nem nézheti meg azokat. Az iratok — a mi információink szerint — sok érdekességet tartalmaznak, így a többi között azt is, hogy a méltóságos baráton kívül egy báró is szerepel az ügyben. Állítólag Brigitta visszaélt a báróval való régi ismeretséggel és egyes helyeken kiadta magát bárónőnek. A báró úr azt is előadta, hogy néhány pengővel szokta megajándékozni a leányt- Ez döntő súlyú volt a rendőrbíró előtt. A legszomorúbb az egész ügyben az a háromoldalas jegyzőkönyv, ami a szerencsétlen sorsú leány vallomását tartalmazza. A súlyos adagolás és mérgezés után készült az az irat, amely szerint a leány kijelenti, hogy előre készült az öngyilkosságra és saját elhatározásából követte el tettét. A leány ezenkívül sok mindent beismer ebben az iratban, ami terhelő ránézve saját ügyében. Az apa minderről semmit sem ssak Otthon ül és azt sem tudja, mit csiszáljon. — Kérem, én egy állástalan kisember vagyok — mondja halkan. Turcsányi Gyula A kapitalizmus megtagadta a liberalizmust A kartelek túltengése, a nagyvállalatok elbürokratizálódása, a gazdasági élet minden ágában érvényesülő racionalizálás, az államnak egyre fokozottabb mérvű beavatkozása a gazdasági életbe, a szakszervezetek befolyása kollektív munkabérszerződések létesítésére s a konjunktúra állandósítására irányuló törekvés és végül a stabilisation of business jelszava jellemzik legjobban a késői kapitalizmus korát. Mai gazdasági életének mindezeken kívül természetesen még sok más érdekes és jellemző sajátossága is van. Nincs is a közgazdaságtan történetének még egy olyan korszaka, amely a megoldásra váró kérdéseknek, a megoldási kísérleteknek és általában az elméleti kutatás irányainak akkora változatosságát mutathatná fel, mint korunk közgazdaságtana! Mégis a gazdasági élet (nem az elméletek) legújabb irányú fejlődésében észrevehető egy általános irányzat, — ha úgy tetszik — egy negatívum és pedig a gazdasági szabadság legradikálisabb korlátozására való törekvés! Hiába szűntek meg a múlt évek során a háborús gazdasági korlátozások, a kapitalizmus önmaga kovácsolja láncait! Úgy látszik, végérvényesen cserbenhagyja régi fegyvertársát, a liberalizmust! Pedig egykor ezzel összefogva tépte szét a hűbéri társadalom rendi korlátait és formálta át az államot a maga képére, hogy biztosítsa fejlődésének további feltételeit. A polgári gondolatot másfél évszázadon át a kapitalizmus fegyverhordozója, a liberalizmus képviselte. 1848 után, — amióta a hűbéri tradíciók visszakívánása értelmetlenné vált, — a liberalizmus már a konzervatívizmussal szemben sem jelentett világnézeti különbséget. A két felfogás között inkább csak a haladás tempójának megítélésében volt eltérés. Ezt a közgazdaságtan fejlődése bizonyítja a legvilágosabban. A liberális közgazdaságtan nagy ellenfelének, a történeti iskolának megalapítója, Roscher is ízig-vérig liberális volt. A múlt század második felében nincs már feudális közgazdasági romantika és a polgári világnézet — minden katedraszocializmus ellenére — egységesen állott szemben a marxizmussal. De mi történik ma az úgynevezett polgári ideológiával? Hol van régi egysége? Ki hiszi el a német választások óta, hogy a XX. századnak is a liberalizmus az uralkodó eszméje, hogy a polgári világnézet egysége csak a politikai tempó megítélésében mutat szakadékokat? A XIX. század hagyományain nevelkedett polgári felfogás tétován áll a fasizmus politikai és az újromanticizmus közgazdasági tanai előtt. Zavara csak növekszik, ha a vesszőnyaláb vagy horogkereszt jegyében oly diadalmasan feltörekvő új polgári világnézet politikai, közgazdasági, szociológiai vagy bölcseleti alapjait keresi! A szakadék a polgárság soraiban, nyilvánvaló! A kapitalizmus megtagadta a liberalizmust, de mit tegyen a polgári osztály? Tagadja meg a kapitalizmust, vagy fordítson hátat régi tradícióinak és mindannak, amit gazdasági, jogi, politikai, erkölcsi, művészeti és szellemi életében a szabadság elvével másfélszázadon keresztül épített? Mi az oka annak, hogy a liberális polgári gondolat, amely, ismételjük, a tradicionális konzervatív felfogást is megbékítette egykor a polgárállam eszméjével, régi konstruktív erejét ma már elvesztette? A világhírű közgazda és szociológus, Oppenheimer azt állítja, hogy a liberalizmusban volt a hiba! Azzal az önérzettel, amelyre csak hosszú évek tudományos búvárkodása árán szerzett világhír jogosíthat fel valakit, az Athenaeum kiadásában megjelent új Közgazdasági Enciklopédiában a liberalizmusról szóló tanulmányában már azt írja, hogy ő maga rakta le a liberális felfogás zárókövét, amelyen a kommunisztikus szocializmus ereje csakhamar megtörik! Oppenheimert ugyan még nem igazzolta az idő! Szociálliberalizmusát sokan fából-vaskarikának tartják, mégis kétségtelen, hogy iskolát teremtett. A világnézetek nagy harcában ma politikusnak, jogásznak, közgazdának, pedagógusnak kétszeres szüksége van a társadalmi kérdést érintő elméletek legszélesebb körű megvilágítására. Kétségtelen az is, hogy az egyes szaktudományok közül a közgazdaságtan az, amely a társadalmi jelenségek valamennyi skáláján a legérzékenyebb húrokat érinti -s ezért igen helyes gondolat volt a Közgazdasági Enciklopédia szerkesztőitől, hogy engedve az idő szavának, ezt a régóta várt és már nagyon esedékes enciklopédiát nem szorították a tisztán közgazdasági részletkérdések szűk keretei közé. Munkájuk így, a fenyegető társadalmi kérdés teljes komplexumát felöleli s egyenesen, kultúrhistóriai jelentőségű. A szerkesztés lelkiismeretes tárgyilagosságát és a kiadó áldozatkészségét dicséri, hogy a művelt nagyközönség számára lehetővé tették a legellentétesebb irányúi elméleteknek közvetlenül forrásukból való megismerését. Liefmann, Lombart, Oppenheimer, Bernstein gondolatait a legifjabb problémákról magyar nyelven eddig egyáltalán nem ismerhette meg olvasó, wwwwwsw wwwwwww» Titos• Kcs*fooi Co. T-teS. Bardsley szagló folyadéka Pár csepp a zsebkendőben Véd influenza és a nétha ellen Mindenttt kapható / Magyarországi főraktár: Török patika, VI., Király utca uI 7. oldal.