Az Est, 1931. április (22. évfolyam, 75-97. szám)

1931-04-18 / 87. szám

Szombat, 1931. április 18. Elnök­választás ! Beöthy László Stella Gyula halálával megürese­dett az Országos Színészegyesület el­nöki széke és az ország színészei egy kívülálló közéleti színházi embert szeretnének megnyerni erre az ál­lásra. Felmerült a magyar színpadi élet egyik legkitűnőbb vezető­­férfián­ak, Beöthy László meg­választásának terve. Mindenütt a legnagyobb szeretettel beszélnek erről a megoldásról és fel­karolják a gondolatot. Április 30-án lesz az Országos Színészegyesület el­nökválasztó tanácsülése, amelyen meg fogják választani­ az új elnököt. Beöthy László megválasztása azon­ban alapszabályokba ütközik. Az alapszabályok ugyanis kimondják, hogy elnököt csak a tanácsosok sorá­ból lehet választani, Beöthy László pedig csak tiszteletbeli tagja az Or­szágos Színészegyesületnek. A színé­szek körében tehát az a vélemény ala­kult ki, hogy formálisan mondjon le az egész tanács, legyen új tanácsvá­lasztás, válasszák be Beöthyt és mint új tanácsost jelöljék az Országos Szí­nészegyesület elnökségére. Csortos Gyula és Beregi Oszkár filmtárgyalásai A Hunnia Filmgyár új berendezéseivel megindul a magyar filmgyártás is. Ápri­lis 30-án kezdődnek Budapesten a felvéte­lek az első itthon készülő teljes hangos­filmből. Bónyi Adorján írta a hangosfilm szö­vegkönyvét, a szcenáriumot Faragó Dezső Csortos Gyula Beregi Oszkár és Lőrincz Miklós, míg a rendező dr. Lá­zár Lajos lesz. A film címe: A kék bál­vány. A tegnapi nap folyamán kezdődtek a tárgyalások Csortos Gyulával, sőt Be­regi Oszkárral arra vonatkozólag, hogy eljátsszanak a filmben két vezető szerepet. A film gyártási főnöke gróf Zichy Géza Lipót. A bibliás ember szerzőjének művei Bruckner Te Deum-ja a lipcsei rádióban — középeurópai időszámítás szerint — április 17. délután 1 órától április 18. este 11 óráig. Péntek, április 17. Budapest 550 m­ 2.00 Vadnay Dezső meséi. 5.00 Kis emlékek a nagy háborúból. Igmándy Géza felolvasása. 5.30 Hangverseny. Közreműködnek: Földessyné- Hermann Lula (zongora) és Farkas Márta (hegedű). Zongorán kisér: Polgár Tibor-6.30 Gyorsírótanfolyam. 7.00 Az 1. honvédgyalogezred zenekarának hang­versenye. 7.55 ügetőversenyeredmények. 8.00 Szellemi együttműködés a nemzetek között. Dr. Gerevich Zoltán előadása. 8.30 Hammerschlag János orgonahangversenyé­­nek közvetítése a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Közreműködnek: Bárány Szi­sza­ hegedüművésznő és dr. Erdős Árpád operaénekes. — Utána: Időjelzés, időjárás­­jelentés, hírek. — Majd: Bura Sándor és cigányzenekarának zenéje a Royal-szállóból. Európa rádiójának mai érdekességei: Operaelőadások. Lortzing: A fegyver­kovács, részletek (Lipcse, 4.30). Rossini: A szevillai borbély. Bosiia: Irene Eisin­ger, Figaro: Iso Golland, Almaviva: Ar­thur Cavarra, Bartold: Max Kerner (Ber­lin, a Kroll-operából, 8.00). Dittersdorf: Doktor és patikus (München, 8.30). Operett. Millöcker: Gasp­aroné, a bo­­roszlói városi színház együttesével (Bo­roszló, 8.30). Hangjátékok. Antin Wildgans: Mind­örökké, ámen! (Lipcse, 8.00). Elwenspoek: Prozess Schinderhannel (Königsberg, 8.00). Bruno Frank: Tizenkétezer ember (Lon­don National, 10.35). Hangversenyek. Részletek Kienzl ope­ráiból a szerző vezénylete alatt, Wanda Achsel és Josef Manowarda közreműkö­désével (Bécs, 8.00). Haydn Teremtés c. oratóriuma (Prága, 8.00). Filharmóniai hangverseny Fitelberg vezényletével (Varsó, 8.15). Bach K­-m­oll miséje gramo­fonon (Bukarest, 9.00). Ernst Krenck elő­adása és hangversenye (Lipcse, 9.10). Szombat, április 18, Budapest 550 m. 9.15 Az Országos Postászenekar hangversenye. 12.05 Logánka Nándor és cigányzenekarának zenéje. 4.00 Humoros események híres művészekről. Dunkel Norbert felolvasása. 5.00 A Kisfaludy Társaság irodalmi délutánja. 6.00 Másfélóra könnyűzene. (Zenekari hangver­seny.) Vezényel: Polgár Tibor. 7.30 Az első magyar népszámlálás­ 1785-ben. Thü­rring Gusztáv előadása. 8.00 Bodán Margit magyar nótaestje. 8.55 Lóversenyeredmények. 9.00 A Zeneművészeti Főiskola operai növendé­keinek előadása. A király mondta, (Le roi l’a dit), Vígopera 3 felvonásban. Szövegét írta Gondiner Edmund. Fordította: Huszár Imre. Zenéjét’ szerzette: Delibes Leó. Az előadást vezényli: Unger Ernő. — Utána: Időjelzés, idő­járásjelentés, hírek. — Majd: körülbelül 11.30 Gramofonhangverseny. Európa rádiójának szombati érdekességei: Operaelőadások. Belgrád, a nemzeti színházból (8.00). Róma, a királyi opera­házból, vagy a nápolyi Teatro San Carlo­­ból (8.30). Operettelőadás. Planquette: A cornevil­­lei harangok (Brüsszel I., 9.00). Helyszíni közvetítés. Látogatás Berlin színházaiban és szórakozóhelyein (Berlin, Bécs, 8.30). Hangversenyek. Keringők Bruno Seid­­ler-Winkler vezénylete alatt (Berlin, 7.05). Franz Schmidt és Edgar Schiffmann két­­zongorás hangversenye (Bécs, 7.30). Ének­kari hangverseny (München, 8.00). Leos Janó esek , hegedűművei (Brünn, 8.35). Bruckner Te Deum-ja a drezdai filhar­móniai zenekar előadásában Karl Schu­­richt vezénylete alatt (Lipcse, 9:00). ______ VÁROSI SZÍNHÁZ__ B. C. bérlet Április 18-án, szombaton és április 19-én, vasárnap este fél 8 órakor a teljes­­népszínházi szereplőkkel• kerül színre a Kilty Klára, Pálmay Ilka, Lábass Juci, Csatay Janka, Kun Magda, Ferenczy Károly, Szirmai Imre, Szedő Miklós, Pázmán Ferenc, Pintér Imre, Bónis Lajos, Szoyer IV. Ilpáthy Imre felléptével. Jegyek 60 fillértől 6 pengőig LILI 11. oldal. Nagy izgalmak a készülő tejrendelet körül Mindenkit megvédenék, csak a fogyasztót nem — Az Est tudósítójától —­­­A tejtermelés védelméről és a tej­forgalom szabályozásáról­ elkészült törvénytervezetet a földművelési mi­niszter megkü­ldötte a mezőgazdasági és kereskedelmi érdekeltségeknek, amelyek most foglalkoznak a kérdés­sel. Meg kell állapítani, hogy a véle­mények nagyon eltérőek, mert mind­egyik érdekeltség csak a maga szem­pontjait nézi s csak egyetlen szem­ponttal nem törődik senki: a fogyasz­tókével. Sem a tervezet, sem a terme­lők, sem a tejvállalatok nincsenek tekintettel a közönség megcsappant vásárlóképességére és mindegyik csak azt vizsgálja és keresi, miként lehetne a maga érdekét még jobban megalapozni és körülbástyázni. Az is igaz, hogy ilyen radikális ren­delkezés a közgazdasági életben eddig ismeretlen s a kormány a tervezetben olyan felhatalmazást akart adatni magának, aminőt a magántulajdon elvén álló országokban eddig csak ott ismertek, ahol a kormányt a szocia­lista pártok vezetik. A tervezet ugyanis a kormányt fel­hatalmazná, hogy állapítsa meg azt az árat, amelynél alacsonyabbat a termelőnek Budapestre való szállítás esetén senki sem fizethet, állapítsa meg azt az összeget, amelyet az­ el­árusítók költség és nyereség címén felszámíthatnak; végül azt az árat, amelynél magasabbat Budapesten a fogyasztótól kérni nem szabad. Ez az ármaximálás, illetve ármini­­málás rég lejárt rendszerének vissza­állítása és csak a termelők és a tej­­vállalatok érdekeit szolgálja és ne­m törődik a fogyasztókkal, jóllehet a minisztérium egy másik intézménye, a Tejpropaganda Bizottság nap-nap után éppen arra ösztökéli a közönsé­get, hogy minél több tejet fogyasz­­szon. Legradikálisabb a tervezetnek az a rendelkezése, amely felhatalmazza a kormányt, hogy bármely tejválla­latot, amely napi 25.000 liternél több tejet forgalmaz, más vállalat kezelé­sébe adhat, illetve a vezetéssel üzemi gondnokot bízhat meg, sőt ha szüksé­gesnek látja, több vállalat egyesítése­ iránt is megteheti a szükséges ren­delkezéseket. A tej­vállalatok a kormányhoz in­tézett memorandumukban erre az intézkedésre azt mondják, hogy ez­t szinte példátlan és a Közép- és Nyu­­gat-Európában ma érvényben lévő jogrenddel szöges ellentétben állt. Ez igaz, csakhogy az a szomorít az egészben, hogy maguk a tej­vállalat­­ok voltak azok, amelyek a közönség érdekeit sértő árpolitikájukkal való­sággal kikényszerítették a kormány­ból ezt a tényleg példátlanul álló rendelkezést, amelynek egyelőre sem célját, sem hatását megítélni nem le­het. A javaslat, hír szerint, még a mos­tani parlament elé kerül, de remél­jük, hogy ha a kormányban nem, a parlamentben lesz védője a fogyasztó közönségnek is és nem fognak megint olyan törvényt hozni, amely csak a­ termelők és a vállalatok érdekeit védi, igaz, meglehetősen szokatlan módon, hanem a fogyasztók megne­hezült életére is tekintettel lesz. Helyes és okos reform csak az le­het, amely jó és olcsó tejet biztosít a közönségnek, minden más törvény­­alkotás csak egyoldalú érdekeket szolgál. O A SÜTŐIPAROSOK A KENYÉR TÖRVÉNYES ÁRMEGÁLLAPÍTÁ­SÁT KÉRIK. A sütőipartestület a ke­reskedelmi miniszterhez beadványt intézett, amelyben a kormánytól olyan törvényes rendelkezés kibocsá­tását kéri, mely a törvényes ár­meg­ál­lapítás elvén alapulna és elejét venné annak, hogy­­a jövőben a fogyasztók és a sütőiparosok között állandó ellen­tétek legyenek. A sütőiparosok azt javasolják, hogy a kibocsátandó rendelet létesítsen tíz­tagú ármegállapító bizottságot, mely­be öt tagot a sütőipartestület delegál, a többi öt tagot pedig a főváros és a kereskedelmi miniszter jelöli ki a sü­tőipari munkások, a mezőgazdák, a malomiparosok, a kereskedők és a fogyasztók köréből. A bizottság elnö­két a kormány nevezné ki. Ez a bi­zottság állapítaná meg időnként a sütőipari termékekért követelhető maximális és minimális árakkat és meghatározná a sütőipari termékek különböző csoportjainak standardját is. Értesüléseink szerint a kormány a javaslatot az érdekképviseletek elé terjeszti véleményadás végett. © A GEORGIA ÉS RÉSZVÉNYESEI. Amióta napirendre került az az elgondo­lás, hogy a tehetős vállalatok igyekezze­nek tőkeleszállítás útján kivonni a sza­bad forgalomból részvényeik egy részét, azóta sokan követik ugyan már ezt a lé­nyegében véve helyes gondolatot, azon­ban, sajnos, a végrehajtás mindig olyan­módon történik, amely csak a vállalat ér­dekeit védte, ellenben a részvényesek anyagi helyzetére soha sem volt tekin­tettel. Most megint a Georgia készül hasonló célzatú részvényvisszavásárlásra és leg­közelebbi közgyűlésén már tárgyalni is fogja ezt az erre vonatkozó indítványt. A nyilvánosságra jutott feltételek szerint a Georgiánál még az eddigieknél is kedve­zőtlenebb helyzetbe kerülnek a részvénye­sek, akik pedig eddig sem voltak nagyon elkényeztetve és egyszerűen beláthatat­lan, hogy a részvényvisszavásárlási ter­vezet feltételei szerint mikor juthatnak egyáltalán abba a helyzetbe, hogy kárpót­lást találhassanak elszenvedett vesztesé­geikért.. A Georgia esete is bizonyítja, hogy gyakran helyes célzatú elgondolások a gyakorlatban milyen hibásan valósul­nak meg és hogy miként lehet közérdekű javaslatokat is a magánérdekek sérel­mére megvalósítani.­­ A MAGYAR PAMUTIPAR RT. igaz­gatósága tegnap tartott ülésén elhatá­rozta, hogy a közgyűlésnek javasolni fogja 751.136.52 pengő nyereségből 445.594.45 pengő értékcsökkenés leírása után részvé­nyenként 3,5 pengő osztaléknak 1931 má­jus 1-től való kifizetését. A szelvények a Magyar Általános Hitelbank pénztáránál kerülnek beváltásra.­­ BÓDY TIVADAR KILÉPETT A KÖZ­­PONTI TEJCSARNOK IGAZGATÓSÁGÁ­BÓL. Dr. Bódy Tivadar, aki évek hosszú során át foglalt helyet a Budapesti Köz­ponti Általános Tejcsarnok Részvénytár­saság igazgatóságában, most lemondott tisztségéről és nevének a cégjegyzésből való törlését kérte. A lemondás okáról Bódy nem nyilatkozott, azonban az ő kö­réből azt a felvilágosítást kaptuk, hogy túl nagy elfoglaltsága mellett nincs módja a Tejcsarnok ügyeivel is foglalkozni. A NEMZETKÖZI KÜLKERESKEDEL­­MI BANK ALAPÍTÁSA is szerepelt ama megbeszélések­ során, amelyet az angol bank kormányzója folytatott az amerikai bankvezérekkel. A newyorki jelentések szerint a külkereskedelmi bank tevékeny­ségét a legnagyobb amerikai gyárosokkal és exportőrökkel egyetértésben folytatná és célja a kivitel és bevitel finanszírozása volna. A bank alapőkéje egyelőre 10 mil­lió dollár lesz és — hír szerint — már a jövő héten nyilvánosságra hozzák a meg­alakulás részeteit is. Hát valóság volna, hogy a tőke tényleg előbújik rejtekéből és megint üzleti napfényre vágyik?... WVWWWWWVWVWWeAA/V­NA 125-ik ünnepi előadás Andrássy úti Színház híres műsorából

Next