Az Est, 1932. március (23. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-11 / 58. szám

4. oldal. JST". Ahol nincs se strand, se flört, se szerelmi öngyilkosság, se szerelmi gyilkosság Waisbecker őrnagy a modern Albánia megszületéséről Purgly Emil földmívelésügyi miniszter nyilatkozata — Az Est tudósítóidtól — «A mezőgazdák atyja« — így neve­zik Albániában Waisbecker Antal nyugalmazott őrnagyot, aki hét évig mint országszervező működött Albá­niában. 1924 januárjában utazott le az albán kormány kérésére és a ma­gyar kormány megbízásából, hogy megszervezze a fiatal ország mező­gazdaságát. Amikor leérkezett, tizen­hat országszervező dolgozott Albá­niában, ezek közül csak egyet tartot­tak meg, egy angolt, aki a belügyi organizációt alapozta meg. Wais­becker most érkezett vissza, ország­­szerv­ező misszióját befejezte. —­ Amikor lementem, — mondja — az ország 91 százaléka analfabéta volt, nem voltak hidak, nem voltak utak, tizenhat autó bonyolította le a forgalmat. Albánia utolsó éveinek története a király, I. Zog nevéhez fűződik, az ő karrierje Albánia mai története. 1895 október 8-án született Burgajetben, 1913-ban, 17 és féléves korában már saját csapata élén harcol a montenegrói hatá­ron, a világháborúban szabad csapatot szervez és a monarchia oldalán harcol (de nem igaz, hogy a magyar hadseregben). 21 éves korában ezredes, az albán haderő parancsnoka, az elbasszáni nemzetgyűlés elnöke. 1920-ban a lusnyai nemzetgyűlés belügyminiszterré nevezi ki, ő Albánia legnépszerűbb embere, 1922-ben a lázadó­kat leveri, 1923-ban miniszterelnök lesz, 1925 január 31-én a köztársaság elnöke és harminchárom éves korában király. Amilyen gyorsan, filmszerűen haladt értére Ah­med Zogu karrierje, úgy fejlő­dött Albánia is. Ez a karrier természete­sen nem volt ilyen egyszerű, ilyen sebes, hiszen 1934­­januárjában, amikor én le­­utaztam Albániába, Zogu miniszterelnök ellen elkövették az első merényletet, a tiranai parlamentben egy diák két golyót trm­ldött felé, megsebesült és azután, ami­­kor a skutarii helyőrség fellázadt a kor­mány ellen, elmenekült és míg Fan Noli alakított kormányt, ő hat hónapig Jugo­szláviában­­ tartózkodott, itt szervezte meg hadseregét, amellyel újra visszafoglalta ősé, az utolsó albán király, törökverő Skander bég országát. A Madár és sasfióknépe , a Zog elszáll, de visszajő és soha többé el nem megy, — mondotta Ah­med Zogu, amikor menekülni kellett az országból. Az értelme ennek a mondatnak: Zog madért jelent és az albán magát scsiptárnak, sasflóknak nevezi. A madár elszállt, de visszajött és azóta uralkodik. Ma már úgyszólván ellenzék nélkül egész Albánia testestől-lelkestől híve, különösen az emlékezetes bécsi me­rénylet óta, amikor látta minden albán, hogy Zogu az egyetlen ember a kis or­szágban, akire mindenki bizakodással te­­kint.­­ És amíg egyre modernebb lesz a kis ország, amikor miniszteriális épületek emelkednek, két minisztérium vezeti az ügyeket hét épületben­, amikor minden gazda, facseme­tét kap, amikor a hét paragrafusból álló törvénykönyv tizennyolc füzetnyire emel­kedett, addig a nő, a leány helyzete Albá­niában ugyanaz, mint volt évszázadokkal­­ezelőtti Albániában minden lány férjhez megy, vénlány nincs. Csakhogy nem a fiatalok kötik meg a házasságot, a szülők gondoskodnak erről. Az eljegyzést a szülők elvégzik és csak azután szól az apa a fiának: »Fiam, mu­lass, búcsúzz el barátaidtól, mert négy nap múlva lesz az esküvőd.«. Ezt az utasítást minden fiú, minden leány betartja, még az az albán is, aki Párizsból doktorátus­sal jön haza. Apelláta nincs, mert az el­utasított menyasszony hozzátartozói vér­ W­AISBECKEE ANTAL bosszút állnának. Ez a szokás természete­sen magával hozza azokat a furcsaságokat is, amelyeket én magam is tapasztaltam. Egy kiszolgált csendőr például tzenkét­­éves leánykát kapott feleségül, ugyanakkor tizenhároméves öccse húszéves hitvest. — Albániában nincs tánciskola, nincs strand, nincs bál, nincs udvarlás, nincs flört, sem szerelem, de nincs szerelmi öngyilkos­ság, sem szerelmi gyilkosság, nem is örül az az anya, akinek leánya születik, csak a legalsóbb néposztály tag­jai, rendesen a cigányok, mert a fiatal leányokat eladják. Személyese­n ismertem azt a nőt, akit egy kultúrország konzulja két hétre vásárolt meg harminc aranyért tizenkétéves korában. Ez a leány huszon­négy éves korában kitűnően beszélt al­bánul, görögül, törökül, olaszul, franciául és angolul. Egy diplomás férfi vette fele­ségül, aki, amikor a leány múltját meg­tudta, elhagyta. Szerencséje volt, mert az asszonynak nem volt férfirokona és így nem álltak vérbosszút. — A többnejűség 1928 december. 31-én szűnt meg, a király akkor megengedte, hogy mindenki elvál­hat attól a feleségétől, amelyiktől meg akar szabadulni. A 35.000 lakosú Tiraná­ban ekkor 861 válás történt. Az albánok magyarbarátsága . Egy magyar él lent Albániában, Pa­tak Gusztáv, aki a kereskedelmi miniszté­rium export intézetének kiküldöttje. Al­bániában nagyon szeretik a magyarokat, sokat vásárolnak is Magyarországtól. 1927 novemberében Hóry András követ meg­kötötte az albán-magyar kereskedelmi szerződést a legtöbb kedvezmény alapján. Said Toptani bej nemzetgazdasági minisz­ter maga volt itt Budapesten és vásárolt lipicai méneket, montafoni bikákat, juho­kat, baromfiakat, gyógyszereket, vaseké­ket, a bakteorológiai intézetnek berende­zést. Tavasszal Gödöllőről 150 kis méh­család indul Albániába. Az albán gaz­— Az Est tudósítójától — A pillanatnyi gazdasági helyzet kü­lönösen súlyos feladatok elé állítja a földmívelésügyi minisztert, akinek ma nagyon nehéz problémákat kell megoldani. Érthető, hogy Purgly Emil földmívelésügyi miniszter kora reggeltől késő estig dolgozik hivata­­talában. Itt kerestük fel a minisztert, hogy n­ylatkozzék a mezőgazdaságot érintő aktuális kérdésekről. — Teljes mértékben elismerem, — kezdte a földmívelési miniszter — hogy az ag­rárok nehéz helyzetben vannak és az ér­tékesítés meglehetősen súlyos gondot okoz a gazdáknak. Minden reményem megvan arra, hogy a legközelebbi gazdasági év­ben megváltozik a­ helyzet. Most folynak a tárgyalások abban az irányban, mi­képpen volna lehetséges megteremteni az együttműködést, az értékesítés terén Jugo­szláviával és Romániával. Húsvét táján Belgrádban Magyarország, Jugoszlávia és Románia gazdasági ki-­ küldöttei megbeszéléseket fognak foly­tatni arra vonatkozóan, hogy a leg­közelebbi termés értékesítése az euró­pai piacokon milyen együttműködés révén oldható meg. Ezen a belgrádi értekezleten nem a kor­­mányok hivatalos megbízottai vesznek részt, hanem az illető országok gazdasági szaktestületeinek vezetői. A magyar bi­zottságot Mutschenbacher Emil, az OMGE igazgatója vezeti. Remélhető hogy a bel­grádi értekezlet a legutóbbi közlekedések után közelebb hozza egymáshoz a három agrá­rállamot atekintetben, hogy az európai piacokon az értékesítés szempontjából egyöntetű eljárásban állapodjanak meg. Ha figyelembe vesszük, hogy úgyszólván minden európai állam valutáris nehézség­gel küzd és hogy rájuk nézve is előnyö­sebb megoldás, ha az amerikai búza helyett ettől a há­rom agrárállamtól szerzik be mezőgaz­dasági szükségletüket,­­ akkor azt látjuk, hogy a helyzet nem is olyan nehéz. Figyelembe kell venni azt is, hogy a legtöbb európai állam már klíring­egyezményben van egymással. A földművelési miniszter ezután a tejkérdésről nyiatkozott.­­ A tej ügyében a napokban újabb ér­tekezletet kívánok tartani, amely remél­hetően véglegesen megoldja ezt a kér­dést. Természetesen mindent elkövetünk, hogy a fogyasztó érdekeit megvédjük. Meglehetősen súlyos gondot okoz, hogy a vállalatok még mindig elég magas span­­ningot biztosítanak maguknak. Az is ne­hézzé teszi a helyzetet, hogy a tejvállala­­tok nincsenek eléggé racionalizálva. Ezen a téren is kell valamit tenni.­­ A tejvállalatok kalkulációja szerint az ő részükről bemutatott Spanning igen csekély. Hivatkoznak azonkívül a külföldi tejvállalatok üzleti rezsijére, sőt német­­országi vállalatok kalkulációját is bemu­tatták. Ezekből megállapítható, hogy a külföldi tejvállalatoknál nagyobb a rezsi­­költség, mint a magyar vállalatoknál. Erre való tekintettel most újabb tanács­kozások indulnak meg. Még egyszer nyoma­tékosan kijelentem: mindent el fogunk követni, hogy ezen a téren olcsóbbodás álljon elő. Purgly Emil ezután még a gazdák megsegítéséről beszélt. — Ami a gazdák megsegítését illeti, megkezdtük az egymillió pengős vetőmag­­akció folyósítását. Ez az akció főképpen a kukoricára és a burgonyára vonatko­zik. Ezzel párhuzamosan folyik a tavaszi árpavetőmag kiutalása is. Arról is ta­nácskozunk, hogy a kormány a baletta­ megszüntetése után milyen támogatásban részesítse a gazdákat. Ez a kérdés előre­láthatóan már a legközelebbi napokban el fog dőlni. Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, kik felejthetetlen feleségem, il­letve édesanyánk elhúnyta alkalmából részvétük­kel felkerestek, ezúton mondunk köszönetet. Kelsz család. Dr. Zala Imréné született Frommer Irma és fiai György (Csikágó) és Endre (Amszterdam), valamint az egész rokonság fájdalmas szívvel­­ jelentik, hogy szeretett férje, illetőleg édesapjuk úr. Zala Imre ügyvéd e hó 10-én éjjel, hosszas szenvedés után elhunyt. E hó 11-én délután 142 órakor temetjük a rákos­keresztúri izraelita temető halottasházából. Fájdalmas szívvel tudatjuk, hogy felejthetetlen­­ jó édesapánk Strassmann Márk e hó 9-én 71 éves korában váratlanul elhunyt. E hó 11-én délután 3 órakor fogjuk a farkasréti izr. temetőben örök nyugalomra helyezni. Bartos Pálné szül. Strassmann Gizi leánya, Straeamann József, Jenő és Kizmér fiai, Straasmann Józusiné szül. Grossmann Klári menye, Barton Pál veje, Ágnes és Mária unokái Purgly Emil Magyar-román-jugoszláv terményértékesítő front terve dáknak könnyebbség, hogy minden olyan áru, ami a gazdáknak kell, vámmentesen megy az országba. — Albánia egyre modernebb lesz, az analfabéta ország kulúrország lesz és valószínűleg még ebben az évben sor ke­rül a­ nagy albán ünnepre, I. Zog király koronáizására. Sa. I. Péntek, 1932. március 11. Dr. Léderer Miksáné és fiai: dr. Léderer Aladár, dr. Léderer Zoltán és dr. Léderer Lajos,fivére: Gábor Ignác és a gyászoló rokon­ság kimondhatatlan fájdalommal tudatják, hogy a legideálisabb és leggyöngédebb férj, a legön­feláldozóbb és legdrágább édesapa, a legjobb testvér, a legönzetlenebb ember Dr. LEDERER MIKSA Lőcse szab. kir. város utolsó tiszti főügyésze, Szepes vármegye tb. t. főügyésze, honvédségi védő, buda­pesti ügyvéd, tart. 9-es főhadnagy e hónap 9-én rövid szenvedés után váratlanul itt­hagyott bennünket. E hónap 11-én d. e. féltizen­­kettőkor temetjük a rákoskeresztúri izraelita új temető halottasházából. Részvétlátogatások mellőzését kérjük Pollak Emil mélyen lesújtva jelenti, hogy szeretett felesége Pollak Em­ilné szül. Auspitz Hermina életének 49-ik, boldog házasságának 30-ik évében, hosszú kínos szenvedés után meghalt. Temetése e hó 11-én délután %4 órakor lesz a rákoskeresztúri temető- i ben róm. kát. szertartás szerint. Szentmiseáldozat e hó 12-én %10 órakor a belvárosi plébániatemplom­ban lesz szolgáltatva.

Next