Az Ojság, 1920 (1. évfolyam, 1-15. szám)

1920-07-01 / 1. szám

10 IRODALOM. * Kesergő szerelem és Sóforgó szerelem. Ily verseskötet hagyta el mostanában a nyomdát, általános feltűnést keltve nemcsak a mesü­­med, de az egész ország irodalmi köreiben. Szerzője Krausz (Kisfa­­ludi) Chájim (Sándor), kinek ez a kötet az első szárnypróbálkozása. A kötet két részből áll, az egyik a Kesergő szerelem, melyben a költő tanácsokkal szolgál, hogy hogyan le­het egy baloldali forradalmi politi­kusból szélső­jobboldali vezér, vagyis hogy lesz kóser az, aki nem kóser. A második ciklus a Sóforgó szere­lem, m­elyben a költő afelett való elkeseredését önti versekbe, hogy sófárogva vágyott belépni a Kis­gazdapártba, de nem vették fel, mert Friedrich és Erekyék ellene szavaz­tak. A könyv ára 20 korona. BEKÜLDÖTT KÖNYVEK. Ereky Károly: A képzőművé­szetek hatása a hazai sertésneve­lésre. Budapest, 1920. Ára 30 kor. Báró Kohner Adolf: A ser­tésnevelés hatása a hazai képzőmű­vészetekre. A tétényi sertéshizlalda javára Ereky előszavával. Ara 30 kor. Ko­­­lós­i S­á­n­d­o­r: Hogyan kell kikeresztelkedni? Útmutató serdülő újságírók számára. Patacsy Dénes: Zsidóvonatko­zások a Sh­akespeare-drámákban. Népiesdi kiadás. Gróf Batthyány Tivadar: A hallgatás művészete. Ára 10 kor. Friedrich István: Sic itur ad astra. Csillagászati tanulmány.­­Lovászy Márton: Programm­­beszédeim. Költemények. Pekár Gyula: Szabó Dezső és akik őt nem akarják. Esztétikai ta­nulmány. Kóbor Tamás: Jobb kézzel a bal fül mögött. Vonzó stílusban ve­zet rá a csavargyártás titkaira. A Műszaki Könyvtár kiadása. Mangold Béla Kolos: For­dítások külföldi ruhákból. Olcsóbb kiadás. Az itt felsorolt könyvek nem hiányozhatnak egyetlen félművest család asztaláról sem. Megrendelhe­tők a kiadóhivatalban. AZ OISÁG Judapest, 1920. Pünkösd KERTÉSZET. A kis dohánytermelő. Rendkívül érdekes és egészen új ala­pokra fektetet kalauzt ad e címen a kisgazdák kezébe dr. N­i­m­e­­­s­z­k­s Sebő kisdohányárus. Szerzőnek már a dohányfajták régi és elavult aszályozá­­sát mellőző új rendszere is fontos és meglepő; ő a­­k­ülönböző fajokat a szí­nük szerint foglalja külön kategóriákba. A leghitványabb, úgynevezett lift- vagy borravalódohány piros és undortkeltő; a középvacak vagy másként szovjet­dohány, fűzőid, levelein egy illetlen férfiú körvonalai bontakoznak ki. En­nek­ a fajtának eredeti termelőhelye a Kiskunbélaságban volt, a román meg­szállás óta azonban nem termesztik többé. A jobbfajta dohány a Nene­­k­e­d-fajtánál kezdődik és ettől fogva a kék az uralkodó szin. Kék a na­­gyobblevelű Neszei tám is (Niko­­tiana nesephiamoides L.), kék a H m - h m-génusz (Nicotiana hammhammata D. C.), bár ennek levelein vagy két ujjnyi fehér sáv húzódik kersztül; kék a következő két fajta is, amíg végül a legfinomabb, a Nicotiana Thizetroi­­des színe a lilába játszik. Ezt a fajtát csak nemrégen fedezték fel és ma is elég ritka, és téves az a felfo­gás, — mondja a doktor, — hogy az egyes fajtákat a szaguk szerint is szét lehet különböztetni. Lehet a fenét. A dohánynak, aszongya, egyáltalán nincs szaga, amíg tüzet nem fog. Ha egy­­egy fontosabb levél, vagy éppen maga a termelő leég, akkor persze kissé bü­dös az ügy, de egyébként, amint azt már a rómaiak is tudták, duhanum non élet. Azonban még mindezeknél is újszerűbb és meglepőbb szerzőnek a dohánytermelést illető új elmélete. Sze­rinte a dohány nem homokos talajba ültetendő, amint azt a régi felfogás tanította, hanem az oligocén-korbeli valuta­rétegbe és zsendülő korában, a kártékony külső hatások ellen egy e célra készült lánccal veendő körül, bár itt óvatosnak kell lenni, mert ha a lánc hosszabb, mint a termelő takarója, abból nem az következik, hogy a ter­melő lába kilátszik, hanem ellenkezően: a termelőből néhány esztendeig semmi sem fog kilátszani. Legfőbb érdekes­sége ennek a munkának azért mégis az­ a különös mélába, az efajta tudo­mányos írásoknál oly szokatlan melan­kólia, ami vörös fonálként húzódik ke­resztül rajta. Mert ennek a fonálnak a vörössége megdöbbentően hasonlít a Nimolszky doktor által determi­nált lift- vagy gardrób-dohány színéhez. Cholnoky László. ** Gyönyörű májusi rózsák. A dunai korzón az idén szokatlan mennyiségben virítanak a hebroni rózsák, akik méltó csodálkozást vál­tanak ki a járókelőkből fodros ha­­risnyakötőikkel, amit az új divat szerint térden felül két arasszal vi­selnek. SPORT. (*) A tornatanítás reformja. Mint bennünket megbízható helyről értesí­tenek, Olt­ó Antal, a kiváló torna­tudós, terjedelmes memorandumot ké­szített a­­tornatanítás reformjáról. Eb­ben élesen kikel azon új áramlatok ellen, amelyek azt kívánják, hogy a táncolásnak nevezett divatos játékot már a középiskolákban gyakorolják, ellenben síkraszáll amellett, hogy a tornatanárok a bakkugrást intenzíveb­ben forszírozzák, ami a jövő generáció szempontjából igen üdvös lesz. (*) Jégsport. Bécsi munkatársunk jelenti, hogy a jégsport feltalálója, dr. Jéger Jeromos nemsokára Budapestre érkezik a magyar jég­sport nemzetközi kibővítésére. Ez alkalommal mindazokat fogadni óhajtja, akiket különböző politikai áramlatok jégre vittek. (*) Magasugrás. Stefancsik János 23 éves szerelő a Rezeda­ utca 8. számú ház negyedik emeletéről leugrott és szörnyet halt. Tettét állítólag a ma­gasugrás sportja iránti reménytelen szerelmében követte el. (*) Versenylovaink pótlása. A ro­mánok tudvalevőleg igen sok lovat loptak és raboltak el Magyarország­tól, ami által lóállományunk nagyon megcsappant. Ez kihatással van ver­senylovainkra is és így a magyar ló­állomány sürgős pótlásáról" kell gon­doskodni. Értesülésünk szerint a föld­művelésügyi kormány úgy akar a bajon segíteni, hogy felvéteti az ál­lami méntelepekre mindazokat, akiket annak idején a Vörös Újság lóvá tett. A kormánynak ez a akciója úgy a lóversenylovak, mint a lóverseny­játékosok körében bizonyára osztat­lan tetszésre talál. (*) Turisztika. A­­Labdarúgók Szö­vetsége elhatározta, hogy a futballt ezentúl a turisztikával köti össze és tagjainak megengedi, hogy játék köz­ben egymás képire másszanak. •••••••••••••••••••••••••• TÖRVÉNYSZÉK. § Csalás. Még a kommunista rém­uralom alatt történt, hogy Vérszo­­p­ó János terrorista egyik áldozatá­nak kiszúrta a szemét. Mikor rémes tettével végzett, akkor tűnt ki, hogy az áldozatnak üvegszeme volt. A terrorista ezért feljelentette a forra­dalmi törvényszéknél, ahol a szeren­csétlen embert csalás miatt ha­lálra ítélték. Vérszopó János felett a napokban ítélkezik a budapesti tör­vényszék.

Next