Az Ojság, 1938 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1938-07-10 / 28. szám
1938 július 10 AZ OJ SAG 7 A kéi идкo$шМ. Tanító: Na, Móricka, sorold el a négy világtájat. Móric: Nyugat, kelet dél . . . Tanító: Na és mi jön délután? Móric: Délután a házitanítóm jön. • • © • ■ • . Kohn hazajön vadászatról és a felesége megkérdi tőle: — Hány nyulat lőttél, .Adolf? — Egyet se, — feleli Kohn -t de alaposan megijesztettem őket. ■ • ' © Kohn azt mondja Grünnek."' ' '— Húsz éve foglalkozom olajfestmények eladásával. — Az szép. — Egy frászt. Ha azóta csak olajat adtam volna el, ma gazdag ember leíznék* @ Kohn és Grün együtt ülnek a kávéházban és újságot olvasnak. Egyszerre csak Kohn felnéz és így szól: — Hát kérlek, ez nagyon érdekes. — Mi? — Hogy ezek a tudósok előre tudják, hogy mikor lesz napfogyatkozás. — Na hallod, hát mit gondolsz, azok nem olvasnak újságot? — Kohn megy az utcán és egy előtte menő embernek a vállára ütve, megkérdi: — Hogy van, Grün úr? Az illető hátrafordul és mérgesen mondja: — .Fin nem vagyok Grün. •— Nem Grim? Akkor nem is érdekel, hogy van. ■ • . © A sadden háztűznézőbe vitt egy fiatalembert és utána megkérdezte tőle: — Na, hogy tetszik a lány*. — őszintén szólva, — felelte a fiatalember — az egész lányból csak a szeme tetszik. — Gemacht, — felelte a sadchen — a szemét külön is megkaphatja. A tanító német órán azt magyarázza, hogy mit jelent az: auf alle Falle— Például — mondja .— papa, mama és gyerekek kirándulnak vasárnap a Hűvösvölgybe. Nagyon szép idő van, de azért a papa auf alle Falle visz magával egy esernyőt. Megértettétek?— Igen,— hangzik kórusban. — Na, Móricka, akkor te is mondjál egy példát. Móricka feláll és a következőket mondja: — A papámnak nagyon jól megy az üzlete, de mikor a hitelezők a pénzüket kérik tőle, ő auf alle Falle fizetésképtelenséget jelent. A pékek elmennek a rabihoz és így szólnak : — Rabibbn, tönkremegyünk. Kohn hazajött Amerikából, nagy kenyérgyárat épít gépekkel, kenyeret fog sütni és vas éhenhalunk. — Menjetek csak haza, ■— mondta a rabi — Kohn nem fog építeni. De Kohn épít. Erre a pékek megint a rabihoz mennek és szólnak • — Rabilebn, már épít. —Menjetek csak haza, nem fog sütni A pékek megint a rabihoz szaladnak. — Rabilebn, azt mondtad, hogy Kohn nem fog sütni és már süt. A rabi megkérdi: — Valóban süt? • — a lóban. •— Nu? Mit csináljon mást, ha már fel van építve? bSz&b' fa Kohntól megkérdi valaki: — Mivel foglalkozol mostanában? — Ajajj, — legyint Kohn — ügynök vagyok egy műtrágyagyárban. — És mitkeresel? — Gondolhatod a forgalom két százalékát . . . 2 0 f i 8 S é r Falus Ferenc riport lapja a HÁROMCSILLAGOS CIKK Ъ ® Ф - Azt olvasom egyik megírandó háromcsillagos cikkemben, hogy egy kínai tudós nevetségesnek tartja az Európában divatozó kézfogást. Ő mindig nevet, ha azt látja, hogy két európai akkor is, ha találkoznak és akkor is, ha elválnak egymástól, kezet fognak. Én ugyan nem vagyok kínai, deannál inkább tudósvagyok, így hát biztosan jobban tudom, hogy min kell egy rendes kínainak nevezni. Mikor egyszer Sanghajban előadást tartottam az ősi kínai népszokásokról, egy mandarin (náluk előkelőség, ,nálunk kisebbszabású narancs) azt kérdezte tőlem: — "Tiszteletreméltó Dreistem úr, mit gondol, hány kínai Van a világon? • — Négyszáz millió, — mondtam én, — És hány zsidó van alvilágon? — Tizennégy millió, — Hogy van az hát mégis, hogy akárhová megy az ember, mindenütt csak zsidót lát? Fogas kérdés és két cikkemet egy szelet citromfagylalt ellen, hogy erre nemcsak hogy egyetlen kínai tudós, de még legnevesebb egyházatyáink sem tudnak ■ megfelelni, ami nagyobb baj. Mikor a német színpadokról kitiltották a zsidó vicceket, akkor meséltem én el, hogy két kínai utazik a vonaton és azt mondja az egyik: — Hova megy, Kohn úr. Ez egyik bizonyíték, hogy nekem van igazam. De ma véletlenül mosakodás közben felnyitottam egyik algebrai művemet és abban olvastam, hogy ha a tb és bbc, akkor az az világos és abszolút megcáfolhatatlan. De ezt a világnak igen kevés tudósa tudja, azért nem győzöm elégszer megírni. Az a a mai tudós, aki az európai emberek kézfogásán nevet, jobban tenné, ha mosakodás közben az én algébrai cikkeimet olvasná, akkor egészen más dolgokon nevetne. A Rosenberg Smiile egyszer találkozott a Lajbis Ganocenerrel és a kezét nyújtotta. Mikor a Lajbis is nyújtotta a kezét, a Smitle visszarántotta a magáét és azt mondta:. . . — Jövök eggyel. Hát igen, ez nevetséges, mikor én először hallottam, hátra röhögtem magam és ha válságos pillanatokban nem fordulnék mindig a Bibliához, talán ma már a világon se volnék. Miután pedig itt vagyok, az is bizonyíték, hogy a kínai tudós téved és az európai kézfogás nem is olyan nevetséges. Duod erat demonstrandum, amit egyszer már a tudomány, lámpájával kellett megvilágítani, hogy szertefoszlassam ezt a kínai babonát. Felháborodott polgár: ön azon a véleményen van, hogy aki egy rendőrre rálő, azt, ahol rátalálnak, az első fára fel kell kötni. Mi is ezen a véleményen vagyunk, de bocsásson meg, ezzel a véleményével nem hozzánk kell fordulnia. Baranya megye: Próbálkozzanak meg talán néhány fiatal zsidó orvossal, ezek nem olyan háklisok. Kisgazda: Gratulálunk a jó terméshez. Jetzt aber nicht weinen, hogy a textileseknek jobban megy. Mérges olvasó: A protekciót, az autót és az álláshalmozást csak azok szidják, akiknek nincs. B. Ernő: Ez már elintézett ügy, nem hasznos, visszatérni rá. — Pécsi asszony: Haígymegy tovább, a kisfiából határozottan humorista lesz. — G. Béla: Nem elég vicces. — Halas: Közismert dolgok. — Sch. József: Látja, ez az igazi. — B. Arnold: Nem üti meg a mértékét. — J. Jenő: Üdvös kis versike. — Berger: Rendelje meg Nagy Imre 5000 viccét, abban kerek ötezer jó vicct felhasználjuk. — Vagyonadó, tizen mi nem segíthetünk, pénz helyett a legjobb viccet sem fogadják el. — H- István: Köszönjük, meg fog jelenni. — Szegedi: Már nem aktuális. — Z. Oszkár: Erről már megemlékeztünk, de amúgy sem valami fontos dolog. — K- Z.: Nem jó. — ár: Eltévesztette a címet/ — W. Gyula: Mi az, már kegyed is szélsőséges ? — Szolimán: Nagyon hosszú és nem a mi lapunkba való. — van. — Tarcsa: Köszönjük. Felelős szerkesztő és kiadó: NAGY IMRE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI., Ó-utca 12. Telefon: 121—2 M. NAGY IMRE VICCLAPJAAZ OJSAG MEGJELENIK MINDEN VASARNAP