Az Ujság, 1904. június/1 (2. évfolyam, 151-165. szám)

1904-06-15 / 165. szám

1904. junius 15. AZ ÚJSÁG de megtudta, hogy ezek az összegek nem jutottak el rendeltetésük helyére. Az özvegy czárné meg­követelte, hogy alapos vizsgálatot foganatosítsanak és ez a vizsgálat kiderítette, hogy a szibériai vasutak hivatalnokai valósággal szervezve voltak a sikkasztásra és a lopásra. Az összes kész­leteket szigorúan megvizsgálták és megállapí­tották, hogy mindenütt legalább harmincz szá­zalék hiányzott belőlük. Azt hiszik, hogy a hivatalnokok ily módon legalább hetven mil­lió rubelt loptak és sikkasztottak. Egy gazdag nagybirtokos kórházi vonatot bocsátott a hadve­zetőség rendelkezésére s csakhamar arról értesí­tették, hogy a vonat rendesen elindult, de később véletlenül megtudta, hogy a vonatot egyáltalában meg sem vették, sőt a hivatalnokok egyike, a­ki a fölajánlott összeget elsikkasztotta, annyira ment vakmerőségében, hogy lakomát rendezett az ada­kozó tiszteletére, a­melyen ékes szavakkal ma­gasztalta nemesszivüségét és hazafiságát. (A sziungtaji ütközet.) London, június 14. A Daily Mail tudó­sítója jelenti, hogy a folyó hó 1­2-én jelentett ütközet, melyben az oroszok hír szerint nyolcz­­száz embert veszítettek, Sziungtajnál volt, hova a japánok Karantienből vonultak, hogy a vi­déket kiürítsék, mielőtt Nincsiangra vonul­nának elő­. Tokió, június 13. Togo tengernagy je­lenti, hogy Kaiping ostroma következtében az oroszok háromezer főnyi legénységgel és húsz ágyúval kivonultak Inkáiéból (Nin­csiangból). (A mandzsuriai harcztérrő­l.) London, június 14. A Reuter-ügynökség Kuroki tábornok főhadiszállásán lévő tudósító­jától Juzanon át a következő hírt kapta kelet nélkül: A harcztérről nincs itj jelenteni való. Az előőrsök nap-nap után összeütköznek. Az ez alkalommal szenvedett veszteségek csekélyek. T­gy látszik, hogy a japánok ezeknél a csatáro­zásoknál előnyben vannak. Éjjelenként a kínaiak elvágják a távíró vezetékeket. (A japán flotta működése.) Tokio, június 13. Togo tengernagy je­lenti. E hó 10-én a japán hajóhadosztály a Talienvan-öbölben, Sziao Pintau közelében négy torpedónaszád-rombolót vett észre, a­me­lyeket Port-Arthurba űzött. A Talienvan­­öbölben több mint 70 aknát pusztítottak el. Ezeken kívül 30 úszóaknát a Pecsili-öbölben tettek ártalmatlanná. (Port-Arthur.) London, június 14. A Reuter-ügynökség jelenti Tokióból. Miközben a Taihokumaru nevű szállító­gőzös tegnap este a port-arthuri kikötő bejáratában aknákat rakott, felrobbant egy akna. Egy tiszt és tizennyolc­ főnyi le­génység elpusztult, kilenc­en megsérültek. A Taihokumaru sérülése nem súlyos. London, június 14. (Saját tudósítónk táv­irata.) Oku tábornoknak Port­ Arthur ostro­mára való előkészületeiről a távirati c­enzúra egyáltalán nem enged közléseket a nyilvá­nosság elé jutni. A Standard mindazonáltal jelenti, hogy a tengeren több szökevény me­nekült meg. Kuroki tábornok főhadiszállásán, Szengvangcsengben teljes a nyugalom. A ja­pán hadsereg élelmezése hír szerint teljesen kifogástalanul megy végbe. (A japánok félelme.) Berlin, június 14. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Vossische Zeitung yokohamai leve­lezője beszéli, hogy a japánok roppant félnek a kémektől és különösen a német politikában nem igen bizakodnak. Japánban — úgymond a levelező — most idegeneknek nem igen ta­nácsos kérdezősködniük, különösen nem, ha németek, így Tokióban két nagytekintélyű német tanár, a­kik évek hosszú sora óta töl­tenek ott be tanszéket, s a­kiknek egyike nem­régiben még japán hölgyet is vett nőül, min­den igaz ok nélkül abba a gyanúba kerültek, hogy orosz kémek, pusztán a miatt, mert az egyiknek japán születésű neje Rosen báróné társalkodónéja volt, a másik pedig, a­ki híres orvos, még a háború kitörése előtt éjjel Ro­sen bárónő betegágyához hivatott az orosz követségre, a­hova az orosz követ kocsijában vitték el. Némely esetben gyanús idegenek lakásaiba titkos rendőröket helyeznek el, állí­tólag az idegenek oltalmára. (Újabb csatározások.) Pétervár, június 14. (Hivatalos.) Kuro­­patkin táviratozza tegnapról. Ma reggel a japánoknak Palantienből észak felé való elő­nyomulását észlelték. Délután 2 órakor a me­net arezvonala Yandehu falutól a Tassakhu folyó völgyének hosszában terjedt ki. A me­netelő csapatok egész ereje vagy két had­osztály volt, melyek közül az egyik a Tassakhu völgyében nyomult előre. Az ellenség fél 5 órakor megállt és megszállotta a Tungjatun, Csönsiatun és Lanziatun helyiségeket, vala­mint a Yandehutól délre fekvő magaslatokat. Még nem kaptam részletes jelentéseket mai veszteségeinkről. Cserepkin kozák hadnagy és több katona megsebesült. Hozzám érkezett jelentések szerint ma nem észlelték a japá­nok előnyomulását Surjánból a Dalin szo­ros felé. Pétervár, június 14. (Hivatalos.) Karke­­vics vezérőrnagy jelenti tegnap a vezérkar­nak. A 1­2-re virradó éjjel a japánok Valang­­t­an állomástól délre és piczevo—pulantieni vonalon felül megtámadták előőrseinket Udjaden falunál, de veszteséggel vissza­vezettek. Ugyanazon az éjjelen egyik osztá­lyunk reggelig tartó harcz után hatalmába ejtette a Lanziatun melletti szorost és magas­latokat. Ez éjjeli harczokban részünkről négy ember elesett és 18 megsebesült. 8-án este Lang hadnagyot egy osztálylyal felderítő szolgálatra küldték ki. Udanghedsa környé­kén, vagy 18 kilométernyire északkeletre Ajanjanentől egy két századból álló ellensé­ges osztály megtámadta őt. Sikerült neki azonban heves harcz után keresztülvágni ma­gát. A beérkező jelentések szerint egy 3000 főnyi japán osztály délről Kuantiansian ellen nyomul. (Orosz mozgósítás.) Pétervár, június 13. Kilenczedikéről szóló czári ukáz elrendeli a tartalékos tiszteknek és legénységnek a következő kerületekből tényleges szolgálatra való bevonulását: a pen­­zai kormányzóság 10 kerületéből, a permi és szimbirszki kormányzóság egy-egy kerületé­ből, a számárai kormányzóság hat kerületéből, a szaratovi kormányzóság három kerületéből, az orenburgi kormányzóság két kerületéből, az ufai és moszkvai kormányzóság négy-négy kerületéből, a tambovi kormányzóság hat kerületéből, a vladimiri kormányzóság két ke­rületéből, a voronezi és oreli kormányzóság négy-négy kerületéből, a rjeszani kormány­zóság három kerületéből, a tulai kormányzó­ság négy és a harkovi kormányzóság három, végül a kurszki kormányzóság négy kerüle­téből. Néhány kerületben lósorozás is volt. (Széssel megsebesült.) Páris, június 14. (Saját tudósítónk táv­irata.) Pétervári magánjelentés szerint Stössel tábornokot, midőn a legutóbbi pénteken Port- Arthurból való kirohanást vezényelt, felső lábszárán úgy megsebezték, hogy lábát ampu­tálni kellett. (Vladivosztok) Pétervár, június 14. (Saját tudósítónk táv­irata.) Vladivosztokból jelentik, hogy ott a gyertya- és petróleumkészlet teljesen fogytán van, úgy hogy a várost legközelebb nem lehet világítani. (A Protektor.) London, június 14. A Daily Telegraph jelenti New­ Yorkból: Megerősítést nyer az a híresztelés, hogy egy amerikai társulat a Pro­tektor nevű tenger alatt járó hajót 1.250.000 koronáért eladta Japánnak. Az eladás két hónap előtt történt meg. A hajó most útban van Japán felé és pedig egy norvég hajón, a­me­lyen két amerikai szakértő is Japánba utazik, hogy a japán tengerészeket kitanítsa a tenger alatt járó hajó használatában. (A Dardanellák megnyitása.) Konstantinápoly, június 14. Azt a hí­resztelést, hogy Oroszország követelte a por­tától, hogy a fekete-tengeri hajóhad hajóinak engedje meg a tengerszoroson való átvonulást, mindkét részről határozottan megc­áfolták. TÁVIRATOK: Ausztria-Magyarország és Olasz­ország­. Róma, június 14. A milánói Perseveranza rosszindulatú koholmánynak mondja azokat a híreszteléseket, hogy Ausztria-Magyarország hadi készülődését az Olaszországgal szemben való bizalmatlanság idézte elő. Mindkét országban kölcsönösen megrágalmazzák a kormányok el­határozását, hogy visszavonást lássanak. A Perseveranza elismeréssel adózik Tittoninak azért, hogy figyelmeztette a közvéleményt, hogy ne adjon hitet ama sajtónak, mely Olasz­ország külső politikáját tévesen világítja meg és megelégedéssel említi a Pol. Corr.-nak amaz utolsó jegyzékét, mely bizonyos olasz lapoknak Ausztria-Magyarországnak Olasz­országhoz való viszonyát és az olasz alatt­valókkal szemben Ausztria-Magyarországban való elbánást illetőleg követett magatartását tárgyazza és időszerűnek mondja az abban foglalt intelmet. Mindkét országnak, úgy­mond nevezett lap, legnagyobb érdeke a ke­leti ügy­ekkel való egyöntetű foglalkozás. Egy­más készülődésének bizalmatlansággal való ki­sérése helyett boldognak kellene lenni, hogy az egyik oly erős, mint a másik, mert mindkét állam bármelyikének ereje a közös erőt je­lenti és a jövő bizonytalanságaival szemben való közös védelmet. A­mióta a távol Kele­ten kiütött a háború, Oroszország egész figyelme és ereje ott van egyesítve és Ausztria- Magyarországnak jutott a vezető, szerep a Balkánon és az olasz ügyek kivitele. Érdekünk, hogy szövetségesünknek ott legnagyobb le­gyen a tekintélye. Tittoni bölcs politikájának értéke az Ausztria-Magyarország és Olasz­ország között levő viszony megváltozhatatlan és áldást hozó szívességének fentartása. A Perseveranza végül azt kívánja, hogy a két állam politikai szövetségéhez a két állam jo­gos gazdasági érdekeivel számot vető keres­kedelmi szerződés megkötése járuljon. A német birodalmi gyűlés, Berlin, június 14. (Birodalom-gyűlés.) A Togo védelmi terület számára felveendő köl­csönre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásá­nál Richter képviselő szembeszáll azzal a né­zettel, hogy a Togo-területen építendő Lohme- Palm­e-vasút által megoldást nyerne a gya­pot­kérdés. A gyapot ára nem fog az égig nőni. A mostani magasságot csak a spekuláczió okozta. A szónok kimutatja, hogy a vasúti szállítás által a termelési költségek csak mintegy 6 százalékkal alakulnának alacsonyab­ban. A vasút jövedelmezősége nincs kimu­tatva. Végül pénzügyi aggályokat is hoz fel a szónok a javaslat ellen és kérdi, hogy miért nem teremtették elő a szükséges 8 milliót a tagoi érdekeltek. A cseh tartománygyűlés. Prága, június 14. (Tartománygyülés.) Lob­­kowitz herczeg tartományi marsall 12 óra 10 perc­kor nyitja meg az ülést. Képviselők nagy számmal vannak jelen. Többek között Rezek kép­viselő, volt miniszter, a­kit Deutsch-Bródban választottak meg. Az elnök cseh nyelven nyitja meg az ülést, üdvözli a megjelenteket és sajnál­kozik azon, hogy nem oly örömteljes hangulatban teheti ezt, mint máskor, mert a parlamenti viszo­nyok nemcsak a tartományban, hanem a bizo­

Next