Az Ujság, 1905. május/1 (3. évfolyam, 122-135. szám)

1905-05-12 / 132. szám

12 Bolond darab? Nem a. Csak »fantasztikus« darab. Amint hogy a szerzők ilyennek jelölték is meg kéziratuk czímében. Persze, abba a szóba, hogy fantasztikus, sok minden fér bele, sok olyan dolog is, amit nem igen lehet ellenőrizni és még kevésbé észszerű kritika alá vonni. Ezt tehát nem is kisértjük meg. Minek is faggatnék az írókat logikával, drámai következetességgel, mikor ők maguk, darabjuk első szavában és egész tervezetében, nyíltan és őszintén megvallják, hogy művük koncepcziójában a józan ész határain kívül a csapongó képzelet ingatag talajára helyezkedtek? A kinek tetszik, aki ilyenre kiváncsi, megismerkedik vele. Az ilyen dolgot az ember vagy megnézi. Vagy lenézi. Mind a kettő egyaránt jó. Ha az ember különbet akar, ott a klasszikus irodalom, melyet nálunk üres házaknak adnak elő. Épp ez utóbbi körülmény bírhatja rá az újabb írókat arra, hogy a képtelenségek, a ledérségek, a feltűnő furcsaságok mezején pazarolják el erejüket. Nem, egészen az író az oka az irodalom színvonala sülyedésének; a közönségét is terheli a hiba. A közönség szórakozni, ámulni, egy-két órát derülten eltölteni akar. Inkább boszankodik kissé, csak mulasson. Erre pedig ez a darab is elég alkalmat szolgáltat. Az író tehát nem egészen hibás, csak engedékeny. Enged a kor szellemének, a hanyatlott közízlésnek és ír olyan dolgot, aminőt kívánnak és megfizetnek. Ennek a nem éppen nemes, de egészen gyakorlatias megalázkodásnak kifolyása a Miss Chipp is, melyet Párisban, Kölnben, Frankfurtban szívesen megnéztek és talán meg fognak nézni nálunk is. Mert erre elég furcsa. Gondoljanak a Trilby-re, az újkori színpad egyik legnagyobb sikerére. Az előadás elég jó volt. Az est sikerének nagy része a czímszerep személyesítőjét, Iváry Klára kisasszonyt illeti meg, ki, mint a színház vendégművésznője, ma is megtalálta a lelkes fogadtatást, melyhez szép pályáján hozzászokott. Sokat tapsolták élénk játékát, énekét és ügyes tánczait. Partnere, Fenyvesi, a hypnotizáló Jack szerepében minden követelésnek megfelelő biztossággal, tekintélylyel és hatással játszott. Az őt túlhypnotizáló Pál szerepét Somlay Arthur játszotta, új ember ezen a színpadon. Szép, jól megtermett, elegáns megjelenésű fiú, ki eléggé avatott a művészetben, ura feladatának és megérdemelte a tetszést, melylyel jó alakítását fogadták. Előkelő színész válhatik belőle, ha természetes adományait tanulmánynyal párosítja. A nevezettek mellett Hegedűs, Balassa, Tapolczai, Bárdi, Vendrey, Szerémy és Kazaliczky korrekt játéka érvényesült teljesen a hibátlan összjátékban. A színpad kiállítása és rendezése gazdag és kellően ízléses volt. Keszler József. . ... ..... ■■ ■ ■1 FÍ¥ÍI@S. (A nagyi-hentes.) Holnap délután kezdi tárgyalni a közvágóhidi bizottság azt a javaslatot, melyet a közélelmezési bizottság a sertéshús-pénztár fölállítása ügyében kidolgozott. Ennek a javaslatnak egyik kardinális része: a nagy hentesség. A tanács ugyanis egy nagyvállalkozónak engedélyt és területet akar adni a sertésközvágóhídon sertéseknek nagyban való leölésére, elsősorban a zsír értékesítése szempontjából. Ez a nagy hentes százszámra ölné naponta a sertést, zsírját a piaczra dobná, ha van ára; ha pedig nincs, akkor elraktározná jobb időkre s a sertéshús-pénztár tartoznék a vállalkozónak az összegyűlt zsírra megfelelő előleget nyújtani. A hús csak mint melléktermény szerepelne, melyet a vállalat nagyban s lehetőleg olcsón adna a kis henteseknek feldolgozás és elárusítás végett. Ennek az intézménynek, melyre pályázatot fognak hirdetni, az a czélja, hogy a zsírnak a AZ ÚJSÁG Péntek, május 12. lehető legmagasabb áron való értékesítése révén a sertéshús árát leszállítsa. (Szobrászok kérelme.) A Kossuth- és Szabadságharcz-szobor pályázat zsűrije azt javasolta, hogy a Kossuth-szobor tervei közül vásároljon meg a tanács ötöt. A Szabadságharcz-szobor pályatervei közül a feltételekben megállapított öt terven kivül még négy tervnek a megvásárlását javasolta s ezenkívül adjon a város két terv szerzőjének külön 1200 korona tiszteletdijat. A tanács ma elhatározta, hogy csak öt-öt pályatervet vásárol meg. A külön ajánlott négy tervet nem vette meg a tanács s nem utalványozta ki a külön tiszteletdíjat sem. A Szabadságharcz-szobor pályázóinak küldöttsége arra kérte a tanácsot, hogy a város valamennyi pályatervet vegye meg. A tanács azonban a kérelmet elutasította. (Sok az adóhátralék.) A főszámvevő jelentette a tanácsnak, hogy nagy a községi adó- és a házbérkrajczár-hátralék. A tanács utasította az elöljáróságokat, hogy az adókat szigorúbban hajtsák be. (Közjótékonysági ügyek.) A közjótékonysági ügyosztály és bizottság javaslata alapján a tanács ma — több alapítványból — a következő adományok kiosztását rendelte el: A Rökk Szilárd-alapból a fővárosi tisztviselők és szolgák özvegyei és árvái segélyezésére 200—200 koronát a következőknek : Helle Gézáné, Tajper Antalné, Bucsi Kálmánné, Salétromos Györgyné, Szirom Mihályné, Dobronyi Jánosné, Poppel Ignáczné, Hallamasek Arturné, Keresztes Mária . 80—80 korona segélyt kaptak : Fonyó Ferenczné, Horváth Ferenczné, Baisz Józsefné, Bognár Józsefné, Kulcsár Sándorné, Nagy Istvánné, Horváth Dezsőné, Varga Ferenczné, Borbély Mária. —A Bankóféle alapból 80—80 korona segélyt kapnak: Simacsek ■ Jánosné, Farkas Fülekné, Avar Alajosné, Frikk Fülöpné, Kovács Menyhértné, Csukás Károlyné, Felbermayer Ágostné, Tahy Antalné, Knöpfler Adolfné, Magyarovics Milosné, Szemerédy Istvánné, Kámon Flóriáné, Deiszler Istvánné, Lugosi Lajosné, Hangyássy Sándorné, Petőfi Istvánné, Hartman Andrásné, Kövér Gáborné, Meindl Szerafin. — A Mária Valéria és Gizella királyi herczegnek nevét viselő kiházasító alapítványból 1000—1000 koronát kapnak: Beck Erzsébet, Hruby Leopoldina, Stopka Gizella, Máday Józsa, Módler Gizella, Pollák Hermina, Várhegyi Mária, Kovácsy Margit, Kunszt Etel. — Az Ignjatovics-féle kiházasitó alapítványból egyenként 400 koronát kapnak : Krsztics Olga, Szreinácz Mária. — A Falvay János-féle kiházasitó alapítványból 200 koronát kap: Földváry Margit. — A Budavárbeli honvéd-szobrot megkoszorúzó magyar hölgyek alapítványából egyenként 145 korona 07 fillér segélyt kapnak. Csajághy János 1848—49-iki honvéd őrmester és özv. Lukovics Adolfné 1848—49-iki honvédhadnagy özvegye. KÉ?1ŐMŐ¥ÉSZET. ** A Nemzeti Kaszinó »műpártol«. A Nemzeti Kaszinó tudvalevőleg tavaly elhatározta, hogy az idéntől kezdve, évenként tízezer koronányi öszszeget fordít magyar műalkotások vételére. Ez összegből azonban a kaszinó a Képzőművészeti Társulat téli kiállításán és más művészi kiállításokon nem költött el semmit. Még nagyobb a művészek csalódása, hogy a pénzből mindezideig a tavaszi nemzetközi kiállításon sem vásároltak egyetlen műtárgyat. A kaszinó művásárló- illetve művészi bizottságának elnöke, Andrássy Tivadar gróf még mindig betegen fekszik s rajta kivül senki sem érdeklődik a művészeti ügyek iránt. A művészek mindennek daczára kíváncsian várják, hogy a kaszinó egyáltalán fog-e vásárolni valamit a kiállításból, amely már 21-én bezárul? ** Pályázat két római díjra. Az Országos Képzőművészeti Tanács a római magyar művészházban legközelebb megüresedő két festőművészeti műteremre a hozzájuk tartozó hálószobával együtt és a velük járó három—háromezer koronás ösztöndíjra pályázatot hirdet. A műtermek és ösztöndíjak ez év október 1-től 1906 szeptember végéig élvezhetők s az ösztöndíjakat évnegyedes részletekben előre kifizetik. TUDOMÁNY, IRODALOM. © A Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsa ma délelőtt ülést tartott Eötvös Lóránd báró elnöklete mellett, melyen jelen voltak : Kautz Gyula másodelnök, Heinrich Gusztáv főtitkár, Berzeviczy Albert, Dessewffy Emil gróf, Széchenyi Béla gróf, Teleki Géza gróf, Wlassics Gyula, Radvánszky Béla báró, Forster Gyula báró, Beöthy Zsolt és Semsey Andor. Az ülésen az Akadémia belső ügyeit intézték el, Mikszáth Kálmán Herczeg Ferenczről. Második ötkötetes sorozata jelent meg ma annak a nagyszabású gyűjteménynek, amelyet Magyar Regényírók czímmel tavaly karácsonykor indított meg a Franlain-Társulat. Hatvan díszes kötet a száz éves magyar regényirodalom legértékesebb könyveit gyűjti össze, s mindegyikhez Mikszáth Kálmán, a gyűjtemény szerkesztője írt bevezető tanulmányt a munka szerzőjéről. A most megjelent öt kötet: Jósika Miklós: A csehek Magyarországon. (Két kötet.) Tolnai Lajos: Biróné ténsasszony. Justh Zsigmond: A pénz legendája. Herczeg Ferencz: Pogányok. Ez utóbbi előszavát itt közöljük: Herczeg Ferencz. Herczeg Ferencz még él, róla még nem írok életrajzot. Nem az tart vissza, mintha rosszul esnék őt (mint kedvencz írómat) azzal a tárgyilagossággal és abból a hangnemből tárgyalni, amelylyel a meghalt jeleseket: erre nézve az előírás parancsol; a legszebb termetű legénynek is le kell vetkőznie, mikor katonamértéket vesznek róla; visszatart azonban a princzipiumom, hogy aminek a végét nem tudom, az elejét nem merem tudni. Nem csak él még és remélhetőleg sokáig fog élni (hiszen csak negyvenkét éves), de folytonos emelkedésében, mely egy fénylő ívet ír le, még nem jutott addig a pontig, hol az ív hajlásából teljesen kivehetők az emelkedés dimenziói. Herczeg még mindig fölfelé megy pályáján s láttam őt magam alatt, magam mellett, és látni vélem már fölöttem. Nem jött nagy robajjal, ahogy a lángelmék előtoppannak, menydörgésszerűen, eget hasitó tűzvonalakkal, nem is tartozik talán a nagy írók közé (kikből öt-hat él egyszerre a földgolyóbison) csendesen jött, szerényen, szinte lábujjhegyen, tiszta homlokkal és bízó tekintettel, feltűnés nélkül mozgott, a szürke kezdőkből bontakozva ki lassan, egy félfejjel, egy egész fejjel, — majd az előtérbe lépett szinte társtalanul s azóta ott is maradt. A kezdőkből bontakozott ki, de ő nem volt kezdő: csikófogait már előbb németül hullatta el. Német városban, német környezetben születve, növekedve, anyanyelve német volt s első zsöngéi is ezen a nyelven jelentek meg. Az a Herczeg Ferencz, a kit mi leírunk, a magyar faj varázslatos, hóditó erejének egy értékes, eleven példája. Született Verseczen ekkor és akkor .. . Mily banalitás! Lett valahogy. Lett a földanyától. Magyar helyekre, magyar népek közé került, s ez a levegő átgyúrta őt, magyarul kezdett írni. Első regénye, a »Fent és alant« már mindjárt sokat ígérő, érdekes munka. Első beszélykötetében, a »Mutamur«-ban pedig, mely 1892-ben jelent meg, már pompás apró dolgok vannak. A közönség nagyobb figyelmét ellenben a »Gyurkovics leányok«, a bácskai hánykolódó nemesség tőrülmetszett, könnyedén odavetett, szellemtől szikrázó rajzai irányították feléje. Annyi megfigyelés nyilvánul e rajzokban, hogy két írónak is elég lenne. Ezután másnemű elbeszélő munkái következtek. »Simon Zsuzsa«, »Szabolcs házassága«, melyekben pszichológia és analízis van. Azután a »Pogányok« jöttek; ezekben tanulmány van és a korba való mély betekintés. Ennyi oldalról mutatta be magát. Ahol ilyen elkápráztató a kirakat, mi minden lehet ott a boltban? Közbül színművei arattak sikert, a »Dolovai nábob leánya«, és egyre feljebb. »Ocskay brigádé.