Az Ujság, 1905. augusztus/2 (3. évfolyam, 227-242. szám)
1905-08-16 / 227. szám
Szerda, augusztus 16. AZ ÚJSÁG. Egy másik nyilatkozat is esett Nagyboldogasszony ünnepén. Kristóffy belügyminiszter megkérdeztette magát, hogy nem lesz-e baj az általános választói joggal a nemzetiségek lakta vidékeken. A miniszter statisztikával felel erre a kérdésre. Kimutatja, hogy az általános választói jog javítaná a magyar választók arányszámát a román választókéval szemben. * A nap eseményeit, amelyek közt egy alispán-gyűlés is szerepel bankettel egybekötve, — itt mondja el a tudósító. (Bánffy báró a kibontakozásról.) A szegedi tűzoltó-ünnepélyen — amint Szegedről jelentik — az egyik városi notabilitás Bánffy Dezső báróval beszélgetve, megkérdezte, bízik-e a kibontakozásban. Bánffy Dezső báró egész határozottsággal azt felelte, hogy a kibontakozás szeptemberben okvetlenül megtörténik és a koalíció átveszi a kormány vezetését. — A koalíczió — mondotta ezután Bánffy báró — abban követett el nagy hibát, hogy egyszerre nagyon is sokat követelt és most már nincs más hátra, mint az, hogy követeléseiből engedményeket tegyen. Ez szeptemberben meg is fog történni, de természetesen úgy, hogy ez engedmények miatt a szövetkezeti pártok kötelékében szakadásra alkalmas ellentétek föl ne merüljenek. A kibontakozásnak igen lényeges feltétele ez, mely miatt már eddig is súlyos nehézségekkel birkóztak meg a békesség barátai. Minden jel arra mutat, hogy a nehézségek és akadályok most már elháríthatók és szeptemberre helyreáll az alkotmányos rend. Kijelentette végül Bánffy báró azt is, hogy az ő tudomása szerint Fejérváry Géza báró miniszterelnök semmiféle abszolutisztikus ténykedésre vállalkozni nem hajlandó s ha tőle Bécsben ilyesmit kívánnának, az egész kabinet távoznék helyéről. Fejérváry Géza bárónak és a kormány minden tagjának ez erős elhatározása udvari körökben sem ismeretlen, sőt Bécsben elsősorban ezzel vetnek számot s ez a körülmény is csak egy okkal több arra, hogy a szeptemberi kibontakozásban joggal bízhassunk. Az új párt részéről az év folyamán kérdést intéztek Bánffy báróhoz e nyilatkozatok tárgyában s Bánffy azt válaszolta, hogy ezeket nem így mondotta. (A választói jog és a nemzetiségek.) Kristóffy József belügyminiszter ma a kormány félhivatalos lapjával meginterveuáltatta magát az általános választói jognak, a nemzetiségi vidékeken való érvényesülése dolgában. A miniszter ezeket mondotta: — Amikor azt mondottam, hogy az általános választói jog élvezetéből a nem magyarajkú állampolgárokat kizárni nem lehet s én ezt a reformot a nemzetiségekre való külön megszorítás nélkül képzelem megvalósítandónak, hát akkor semmi újat, semmi megdöbbentőt nem mondottam, hanem egyszerűen azon a törvényes nyomon haladtam, melyet a magyar törvényhozás évszázados munkájával és felfogásával előttem már régen kitaposott. Az a felfogás, hogy amennyiben a választási jog írni és olvasni tudáshoz lenne kötve, az a saját nyelven való írni és olvasni tudásra is értendő,az előbbinek természetes folyományát képezi. Egyébként pedig beszéljenek a számok és döntsék el ama nagy kérdést, ha várjon a külön korlátok és megszorítások mellőzése veszélyezteti-e, vagy csak érinti-e a magyar hegemóniát ? A legutolsó hiteles adatok szerint Magyarországon ez idő szerint 970.841 választó van, mely összegben a magyar faj 562, a román 112 százalékkal particzipál. Ha már most az általános választói jog esetén minden húsz éven felüli, írni és olvasni tudó férfi választójogot nyer, ez esetben lesz 2.904.207 választónk, mely összegben a magyar faj 605, a román 74 százalékkal fog particzipálni. Arra az esetre, ha minden huszonnégy éves írni és olvasni tudó férfi nyerne választói jogot, lenne összesen 2.621.804 választónk, melyben a magyar faj 604, a román 72 kvótával érvényesülne. A nemzet bölcsesége fogja eldönteni, melyik mód vétessék igénybe. Ezek pedig nem frázisok, ezek abszolút hitelességgel bíró adatok, melyek a számok matematikai igazságának erejével beszélnek. Ezek összevetése után ítéljen az ország közvéleménye felettem. Elárulom-e a magyar nyelv szent jogát, feladom-e a magyar nemzet nagy politikai érdekét, midőn az általános választói jog behozatalát kivételes megszorításokhoz kötni nem óhajtom ? (Tizenkét alispán.) Beniczky Lajos, Pest vármegye alispánja, azokat az alispánokat, akik a tavaszi alispángyűlésen az alispánok egyöntetű eljárásának szükségességét hangoztatták, értekezletre hívta össze a kormánynyal szemben való állásfoglalás megbeszélése végett. Az értekezlet ma délelőtt folyt le a Hungária-szálló egyik termében, Beniczky Lajos elnöklete alatt. Jelen voltak: az aradi, a bácsmegyei, bihari, békési, hevesi, honti, soproni, nagyküküllői, szabolcsi, szatmári és zalai alispánok, továbbá Fazekas Ágoston pestvármegyei főjegyző, mint az értekezlet jegyzője. Az értekezlet délelőtt tíz órától fél egyig tartott. A tanácskozás befejeztével Beniczky alispán kijelentette, hogy az értekezlet bizalmas volt s a tárgyalásokról nem nyilatkozhatik, hanem későbben hivatalos értesítést fog kiadni a közvélemény tájékoztatására. Fazekas Ágoston főjegyző csak annyit mondott, hogy az értekezlet kimondta, hogy az alispánok feltétlenül ragaszkodni fognak a törvényekhez. Arra a kérdésre, hogy az értekezlet állást foglalt-e a passzív rezistenczia dolgában, Fazekas főjegyző ezt mondta: — Erre a kérdésre nem válaszolhatok. Annyit azonban mondhatok, hogy az értekezlet minden egyes tagját igaz hazafias érzés hatja át s ez minden egyes felszólalásban kifejezésre jutott. Többet nem mondhatok. — Konkrét határozatot nem hozott az értekezlet ? — Az értekezlet kimondta, hogy a nagygyűlés egybehivását egyelőre nem tartja szükségesnek. De megbízta Beniczky Lajos alispánt, hogy szükség esetén hívja össze újból az értekezletet, amely azután a nagygyűlés egybehivása dolgában határozni fog. Az alispánok az értekezlet után közös ebédre gyűltek össze a Hungária földszinti termében. (Szoczialisták és koalicziósok.) A hetedik kerületi koalicziós kereskedők és iparosok ma délutánra egy huszár-utczai vendéglőbe nagygyűlést hívtak egybe, hogy a parlamenti szövetkezett ellenzék mellett tüntessenek. A gyűlésen azonban megjelent néhány száz szocialista is, erősen követelve, hogy mindenekelőtt az általános titkos választói jog kérdésében határozzanak. Kis hija volt, hogy verekedésre nem került a sor. A veszedelemnek úgy vették elejét, hogy a gyűlést nem tartották meg. Bajaról írják, hogy az ottani szocziáldemokrata párt ma délután három órakor mintegy 4000 ember részvételével, amelynek soraiban Baja város egész intelligenciája is megjelent, népgyűlést tartott. Rajk Aladár képviselő köszönetet mond Kristóffynak az általános választói jog eszméjének felvetéséért, mert ezzel — úgymond — ő, mint a korona tanácsosa, elsőnek volt oly merész e kérdés méregfogát kivenni. A kolozsvári keresztényszoczialisták egyleti helyiségük udvarában magángyűlést tartottak, amelyen mintegy 50 szoczialista is megjelent és a marseillaise-t énekelve, megakadályozta a gyűlés megnyitását. Erre a keresztényszoczialisták helyiségük udvarából a szobákba vonultak, a rendőrség pedig kiürítette az udvart és csak így tarthatták meg a gyűlést. Kimondták, hogy óhajtják az általános szavazati jog behozatalát, de bíznak a koalícióban. (A vidék.) Abaúj-Torna megye tegnapi közgyűlése, amint említettük is, elhatározta, hogy feliratot intéz a képviselőházhoz a honvédelmi miniszternek a katonai behívókra vonatkozó rendelete miatt. A feliratban a közgyűlés a honvédelmi miniszternek vád alá helyeztetését kéri. Szolnok - Doboka megye szabadelvű pártjának volt alelnöke, Bokros Lajos, belépett az új pártba. Győr város tanácsa elrendelte, hogy szeptember elsejétől kezdve a városi tisztviselők fizetéséből az állami adót ne vonják le. Alsókubin országos képviselője, Szmrecsányi György, aki szabadelvű programmal nyert mandátumot, belépett a néppártba. KÜLFÖLD: Merénylet a szultán ellen. A Fényes Kapu lankadatlanul és eredménytelenül keresi a szultán ellen megkísérelt merénylet tetteseit. Ezenközben minden rendszer nélkül jár el és valóságos rémuralmat gyakorol. Ez a hatósági garázdálkodás eleinte Konstantinápolyra szorítkozott, lassanként azonban kiterjeszkedik az egész birodalomra, így, mint lapunknak a török fővárosból sürgönyzik, a mezéidet miatt az összes válik (tartományi kormányzók) azt a parancsot kapták, hogy a Konstantinápolyba szóló útlevelek kiadását lehetőleg korlátozzák és az utasokat szigorúan ellenőrizzék. Ez az intézkedés, amint a sok panaszból kitűnik, jelentékenyen károsítja és zavarja a forgalmat és a kereskedelmet. Örmény összeesküvés. Konstantinápolyból jelentik, hogy Szmirnában egy nagy örmény összeesküvésnek jöttek nyomára. Örmény házakban 80 nagy és 48 kis dinamitbombát találtak, azonkívül egy merényletekre vonatkozó tervezetet A merényleteket szmirnai középületek ellen akarták elkövetni. Szmirnában számos elfogatás történt. Az összeesküvés felfedezése a Jildizben nagy izgatottságot keltett és azonnal kiadták a rendeletet, hogy úgy itt, valamint a tartományokban a legszigorúbb nyomozásokat indítsák meg. Tömeges elfogatásokra van kilátás. Az albánok lojalitása. Az albánok a szultán legrakonczátlanabb alattvalói. A padisah uralma az albán hegyek között igazán csak névleges. Hanem azért az albánok minden alkalmat felhasználnak annak fitogtatására, hogy ők a szultán legmegbízhatóbb hívei, így most eljutván Albániába annak híre, hogy keresztények meg akarták gyilkolni a szultánt, az albánok rögtön fegyvert ragadva irtó háborút kezdettek a keresztények ellen. Mivel pedig az ő vidékükön a keresztények leginkább szerbek, tehát ezeknek a kipusztítását határozták el. Erre vonatkozólag a következőket sürgönyzik lapunknak Konstantinápolyból: Folytonos panaszok következtében, amelyek a két albán rabló, Ham Rue és Sukri ellen naprólnapra felmerülnek, Hilmi basa főfelügyelő elrendelte a két rabló elfogását és házaiknak lerombolását. Az elfogásra kiküldött különítmény eddig három krcsevói kucooláht és két vilnai bolgárt, akiket a rablók fogva tartottak, kiszabadított és most a rablókat nyomozza. Az angol király látogatása, VII. Eduárd király ma délután. Ischlbe érkezett királyunk látogatására, aki nagy kitüntetéssel fogadta barátját. A látogatás főképpen személyes jellegű, de a mellett mindig politikai fontossággal is bír két ilyen hatalmas uralkodó találkozása. Hagyományos a barátság monarchiánk és Nagy-Britannia között. Ez a barátság mindig a béke érdekeit mozdította elő.Egészen meglepő tehát bizonyos oldalról mutatkozó az a kísérlet, hogy az ischli látogatás Németország ellen irányuló czélzattal ruháztassék föl. Uralkodónk sohasem volna hajlandó arra, hogy német szövetségesével szemben ilyen célzat megvalósításában segédkezzék. Ennek a föltevésnek indokolására gyönge érv az, hogy az angol király a sokszoros híresztelés daczára sem találkozik a német császárral, királyunkat ellenben meglátogatja. Hiszen ez a látogatás egészen természetes, amikor az angol király osztrák fürdőbe igyekezik. Bécs, augusztus 15. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Királyunknak és az angol királynak gmundeni találkozásáról a Neues Wiener Tagblatt-