Az Ujság, 1906. április (4. évfolyam, 105-117. szám)

1906-04-17 / 105. szám

Kedd, április 17. AZ ÚÍJSÁG sen megegyező vámtarifája van. Szóval ez nem érinti a gazdasági kérdés lényegét. A kész­fizetések felvételére vonatkozólag megegyezés áll fenn a két kormány közt és a törvényjavas­latok, melyek a készfizetések felvételét elrendelik, már hosszabb idő óta készek, úgy­hogy itt tulajdon­képp nem lehet egyébről szó, mint arról, hogy ezeket­­a törvényjavaslatokat parlamenti úton el­intézzék, mihelyt ezt a két államban a politikai és a parlamenti helyzet lehetővé teszi. A kész­fizetéseket fakultatíve amúgy is megkezdték. Csak az van hátra, hogy gazdasági életünket kiszabadítsuk ebből a fakultatív állapotból eredő bizonytalanságból és a készfizetések felvételének kötelező kimondása által végleges helyzetet te­remtsünk. A választójogi reformról így nyilatkozott a kormány szóbanforgó bizalmasa: — Kétségtelen, hogy a választójogi reform megvalósításánál az általános és titkos választójog elvét fogja a kormány szem előtt tartani. Való­színűleg a titkos szavazás lesz az általános szabály, a­melytől csak rendkívüli esetekben lehet eltérni. Kétségtelen továbbá, hogy a községenkénti szava­zást fogják megvalósítani, körülbelül körjegyző­ségenként csoportosítva a községeket egy szavazó­­helylyé. A választójog alapja nem az illetőségi, hanem az állandó lakóhely lesz. Ez lesz mérvadó a munkások választójogánál is és ez lesz a választó­jog egyetlen korlátja. (Az új honvédelmi miniszter.) A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a király Wekerle Sándor miniszterelnököt a hon­védelmi miniszter teendőinek ideiglenes ellátásától felmenti, ezután pedig a hivatalos lap a következő királyi kéziratot publikálja : Kedves Jekelfalussy altábornagy! Magyar miniszterelnököm előterjesztésére önt, katonai szol­gálaton kívüli viszonyba való áthelyezése mellett, magyar honvédelmi miniszteremmé ezennel kine­vezem. Kelt Bécsben, 1906. évi április hó­­1-én. Ferencz József s. k., Wekerle Sándor s. k. (A póttartalékosok behívása.) Wekerle Sándor miniszterelnök mint honvé­delmi miniszter április tizenkettediki kerettel a következő körrendeletét adta ki az intézkedésre hivatott magyar és horvát-szlavónországi ható­ságoknak : — Az alkotmányos kormány kinevezésével és az alkotmányos rend helyreálltával megszűnvén az ok, mely a póttartalékosoknak kivételes tényleges szolgálatra való behívásánál a védtörvényi uta­sításban szabályozott rendes úttól való eltérést és a behívási módozatok különleges szabályozását az előző kormány szempontjából szükségessé tette­­ hivatali elődöm f. évi márczius 31-éről 3303. elnöki szám alatt kiadott és a »Budapesti Közlöny« folyó évi április hó 3-iki számában is közzétett kör­rendeletének azon részét, mely az ő császári és apostoli királyi felségének f. évi márczius hó 28-án Bécsben kelt legfelső parancsa következtében az 1888. évi XVIII. t.-cz. alapján kivételes tény­leges szolgálatra beszólitandó honvéd póttarta­lékosok behívása körüli eljárást a védtörvény-uta­­sitásban megszabott módtól eltérőleg szabályozta, ezennel hatályon kívül helyezem, illetve oda módo­sítom, hogy a szóban forgó honvéd póttartalékosok kivételes tényleges szolgálatra a védtörvényi utasítás III. honvédségi rész 25. §-ban foglalt rendelkezések szigorú betartása mellett hivassanak be. (Kristóffy József nyilatkozata.) Kristóffy József volt belügyminiszter a bécsi Zeit-ban elmondja véleményét a kibontakozásról. Az általános választójog szempontjából nagyon meg van elégedve az új helyzettel, mert a Wekerle­­kormány az általános választójog programmjával alakult meg és oly óriási többsége van a képviselő­házban, hogy e reform elfogadása már most is biztosítottnak tekinthető. Az általános választó­jog megvalósításának most már külső akadályok nem állanak az útjában. De azért a reform őszinte híveinek még sok dolguk akadhat. Ügyelniük kell arra, hogy a reform eszméjét, a­mikor hozzá­látnak megvalósításához, el ne homályosítsák és mivoltából ki ne forgassák. Hogy ez sikerüljön, lankadatlanul folytatni kell a tömegek, főképpen pedig a polgári osztályok felvilágosításának mun­káját. Kristóffy József kilátásba helyezi, hogy az általános titkos­ választójog csorbí­tatlan meg­valósítása érdekében teljes erővel folytatja majd agitáczióját. (A kormánypárt és a radikálisok.) A radikális reformpártnak Pozsonyban mára hirdetett kongresszusára — a­mint Pozsonyból jelentik — Budapestről odaérkeztek Szakolczay Árpád, Diner Dénes József stb. A pályaudvaron Pozsony város, továbbá Pozsony, Sopron, Moson, Győr, Nyitra, Esztergom megyéből több száz föld­­mives, kisiparos és kiskereskedő várta a vendé­geket. A rendezők Kristóffy József és Vörös László megérkezését is várták és ezt plakáton tudatták a közönséggel. Éljenzés, fütyülés és abczug kiáltá­sokkal fogadták a vonatról leszálló vendégeket. A városba vonuló és kocsikat szénnel kővel dobálták meg. A budapesti vendégek válaszolni akartak a hozzájuk intézett üdvözlő beszédre, azonban a várócsarnokban nem tudtak szóhoz jutni. Ezután a menet nemzetiszinűi zászlókkal a városba vonult. Pér órával későbben a Nemzeti szálló balkonján Szakolczay Árpád magyarul, Diner Dénes németül mondott beszédet az általános titkos választójog mellett, miközben a koalíczió hívei a Kossuth­­nótát énekelték és Kristóffyt abczugolták. A kogresszus három órakor nyílt meg. Beszéltek Kégl János dr., Szakolczay Árpád, Gebauer István, Drechsler József s a kongresszus elhatározta, hogy az angol farm­rendszer beho­zatala érdekében a gazdasági egyesületek bevo­násával mozgalmat indít. Zalkay Alajos felol­vasta a radikális reformpárt programmját s ki­mondották, hogy az általános, titkos választói jogért továbbra is teljes erővel harczolnak. A radikális reformpárt jelvényévé a buzakalászt vá­lasztották. (A vidék.) Pest megye legutóbb kinevezett tisztviselői kér­vénynyel fordultak a vármegye törvényhatósági bizottságához, hogy őket állásukba helyezzék vissza. A kérvényezők azonban már előre tudják, hogy kérelmükkel el lesznek utasítva, ennélfogva elha­tározták, hogy az abaújmegyei tisztviselők pél­dájára egy közös kérvényt intéznek a királyhoz, melyben sérelmeik felsorolása mellett azt kérik, hogy a vármegyei tisztviselők mandátumainak le­teltéig terjedő időre a vármegye fizesse ki illet­ményeiket, ők készek tovább szolgálni, ha ebben őket nem akadályozzák. Tornán nagy lelkesedés közepette történt meg a szolgabirói hivatal átvétele. A várost fellobo­gózták s zászlós és tulipános deputáczió ment Hidvégardóra Gedeon Aladár főszolgabíróért, a­ki Péchy Gábor tiszteletbeli főszolgabíró és Zabráczky József szolgabiró társaságában vette át hivatalos helyiségét. Az ott váró hölgyek a három tiszt­viselőnek nemzeti szalaggal átkötött pálmaágat nyújtottak át. A hivatal átadása után Bánfalvy helyettes főszolgabíró eltávozott a hivatal helyi­ségéből. Zabrácky József szolgabíró az összegyűlt néptömeg sorfalai között kisérte el lakásáig. Turóczmegyéből írják a következőket: A válság hatását Turóczmegye is megérezte. A­míg azonban más törvényhatóságokban az országos baj mellett helyi bajok is felszínre kerültek, Turócz­­megyében a válság egész ideje alatt a legmérsé­keltebb hangulat uralkodott. Érdeme van ebben az ide kinevezett főispánnnak, Köcsön Lajosnak is, a­ki három hónapi főispánsága alatt egyetlen­egyszer sem provokálta a közhangulatot, lehetővé tette, hogy a vármegyei tisztviselők helyeiken megmaradhassanak s elérte azt, hogy a közigaz­gatás menete egy perczre sem volt megzavarva. Ezért, de különösen nyitt és őszinte fellépéséért legádázabb politikai ellenfelei sem aposztrofálták személyét még akkor sem, mikor az általa kép­viselt rendszert a legélesebben elítélték. Utóda kénytelen lesz konstatálni, hogy a kedvező állapot­ban egyenlő része van a vármegye közönségének , és a távozó főispánnak, a­ki személyes jó tulaj­ TÁVIRATOK* Az általános választói jog Ausztriában. Bécs, április 16. A húsvéti ünnepek alatt tartották itt meg az alsó-ausztriai szoczialisták pártgyűlésüket. A jelentéstétel után Vinávszky a választójog tárgyában megindított mozgalom­ról tett jelentést. Saitz képviselő beszéde után egyhangúlag egy határozati javaslatot fogadtak el, a­melyben a választói jog reformjavaslatát a szoczialista munkások küzdelmének eredménye­képp tekintik, a nagynémetek, nagybirtokosok és a lengyelek magatartását elitélik s végül ki­jelentik, hogy a munkásság szükség esetén a választójog kivívása érdekében kész a tömeg­sztrájkot proklamálni. Az orosz kölcsön: Pétervár, április 16. Az extrém orosz pártok hívei mindenfelé a agitálnak kormány ellen abban a hitben, hogy agitácziójuk a kölcsönügyet zá­tonyra futtathatja, továbbá az orosz pénzügyek erősödését megakadályozhatja, vagy előmozdít­hatja a forradalmi mozgalmat, a­melyet az orsz kormány sikerrel elfojtott. Dolgorucky Pál herczeg és kívüle még néhány extrémista rövid idővel ezelőtt Párisba utazott, hogy a kölcsön ellen agitáljon. Hívei nagy remé­nyeket fűznek ezen agitáczióhoz, a­melyre azon­ban a pétervári pénzügyi körök semminő súlyt nem helyeznek és mosolyognak a forradalmárok naivitásán, kik külföldi pénzembereket arra akar­nak bírni hogy velük egy csatasorban harczol­­janak.­­ 3 donaival mindazok becsülését kivívta, a kik vele érintkeztek. Ez az általános felfogás külsőleg is kifejezést nyert abban, hogy a távozó főispánt, midőn hivatalát Beniczky Ákos főjegyzőnek át­adta, lakásán számosan, állami és megyei tiszt­viselők, továbbá maga a volt alispán, Beniczky Kálmán is fölkeresték s tőle kedélyes lakomán vettek búcsút. . (Szocziálisták.) A magyarországi »független szocziálista pa­­rasztszövetség« — a mint Szentesről jelentik — tegnap tartotta ott a városháza nagytermében kongresszusát, a­melyen százöt község volt kép­viselve. Az elnöki tisztet Perey József töltötte be. Nigrin János a békéscsabai szoczialisták nevében nagyobb beszédet tartott, a­melyben üdvözölte a küldötteket és bejelentette, hogy az újjászerve­zett szocziáldemokraták a szövetséghez csatlakoz­tak. Ezután Rózsa Gyula előadó szólott a nép helyzetéről és behatóan foglalkozott a kisgazdák és a földmívelő munkások helyzetével. Követelte a latifundiumok megszüntetését, a kincstári és papi földek parczellázását. E kérdéshez hozzá­szóltak Ádám György és Maros Mihály. Nádudvaron az újjászervezett szoczialisták kongresszusán, a­melyen Mezőfi Vilmos volt or­szággyűlési képviselő is részt vett, botrányok tör­téntek. Debreczeni, szoboszlói és földesi nemzet­közi földművesek és ipari munkások jelentek meg, a­kik megakadályozták a kongresszus megtartását. "­­ A helyzet Oroszországban. Pétervár, április 16. Tanajevet, a czár magán­­irodájának főigazgatóját, Kaufmann szenátort, Vaszulcsikov herczeget, a Vöröskereszt­ Egyesület elnökét és Nolde bárót, a minisztertanács ügy­vezetőjét a birodalmi tanács tagjaivá nevezték ki. A helyi és gazdasági ügyek intézősége főnöké­nek eddigi segédjét a belügyminiszter segédjévé nevezték ki Vatazi helyébe, kit viszont szená­torrá neveztek ki. A czár Millernek, a pétervári távirati ügynökség igazgatójának a Szaniszló-rend első osztályát adományozta. Közgazdasági táviratok: New-York, április 16. Gabonatőzsde. Zárlat. Búza állandó , helyben 900/s cent ( .32 K.), májusra 867/s cent (8.00 K.), júliusra 850 cent (7.81 K.), szeptem­berre —.— cent (—.— K.), decemberre —.— cent —.— K.). — Tengeri szilárd: májusra 537/8 cent (5.32 K.), júliusra _537/9 cent (5.27 K.), aug.-ra —.— cent (—.— K.). Liszt helyben 3.30. Gabonaszállítási dij Li­verpoolba 17, cent (0.15 K.) Chicago, április 16. Gabonatőzsde. Zárlat: Búza állandó: májusra 79*/1 cent (7.33 k.), júliusra 783/s

Next