Az Ujság, 1907. október (5. évfolyam, 233-244. szám)
1907-10-01 / 233. szám
Kedd, október 1 AZ UJSA. Ezután következik a programm közzététele s az új unionista párt megalakítására vonatkozó kísérlet. Laubner eszéki kamarai kereskedelmi elnök és Plavsic kamarai titkár — mint Zágrábból jelentik — a legutóbbi napokban a bánnal a válságos pénzügyi helyzet felett tanácskoztak. A bán kijelentette, hogy amennyire csak lehet, oda fog törekedni, hogy az eddigi visszleszámítolási hitel továbbra is fentartassék. Egyben megígérte, hogy egyes esetekben állami pénzek megfelelő elhelyezésével segíteni fog a pénzszükségen. A bán a kijelentése a horvát pénzügyi köröket szemmelláthatólag megnyugtatta. * Polónyi, Lengyel, Bánffy, Komjáthy. A minap, a Polónyi Géza és Lengyel Zoltán kibékülésére vonatkozó hírek kapcsán az a kombináczió röppent fel, hogy a kibékülés valami új politikai akciót czéloz, amelynek Polónyi Géza, Bánffy Dezső báró, Komjáthy Béla, Eötvös Károly, Lengyel Zoltán, Vázsonyi Vilmos volnának a részesei. Komjáthy Béla, hosszú időn keresztül volt képviselőtől ma levelet kaptunk, amelyben a kombinácziónak az ő személyére vonatkozó részét kereken demontálja. Igaz ugyan, — írja levelében, — hogy azok, kik engem mint politikust ismernek, nem adhatnak hitelt ennek a hírnek, de nem szeretném, ha bárki is hitelt adna annak. Én megalkuvás nélkül az 1874. évben megalakult függetlenségi párt programmján állok. Azon programm alapján lettem 1875-ben képviselő és harmincegy éven át, míg képviselő voltam, mindig ezért küzdöttem. Mindenkor a leghatározottabban tiltakoztam az ellen, hogy a függetlenségi párt elveiből bármit is feladjon, módosítson vagy a vele ellentétben álló pártok bármelyikével, habár időlegesen is, szövetséget kössön. Midőn Bánffy ellen az első koaliczió létrejött, abban nem vettem részt, most a második koalicziót sem helyeseltem. Mindig féltem a közmondás igazságától: »alterius currus alligatur, qui non pergit, traditur.« Ha még lesz alkalmam politikával foglalkozni, én csak a függetlenségi párt megalkuvást nem ismerő programmja alapján és csakis az azt minden módosítás nélkül elfogadó politikusokkal fogok egy táborban küzdeni. Nekem Kossuth Lajos a vezérem. Nagyon igazán irta 1874. június 18-iki levelében, midőn az akkori balközép eljárását bírálta, »az a reservata, hogy elveiket aludni hagyják ugyan, de fentartani mondják, csak maguk megnyugtatására szól.« Amit harminczegy éven keresztül mint politikus hirdettem, meggyőződésből hirdettem. « A függetlenségi párt, Holló Lajos, Batthyány Tivadar gróf és mások akcziót indítottak, aláírási ívén reverzálist szedtek a függetlenségi pártban az önálló nemzeti párt érdekében. Ezt a hírt hozták három nappal ezelőtt a függetlenségi pártból. Holló Lajos lapja révén, Batthyány Tivadar gróf pedig ma este egy újságíró társaságában demontálta a hírt. A cáfolatban — amint értesülünk — Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszternek is része van, aki a bankközösség mostani felbonthatatlan volta mellett áll s elvtársai között állítólag egész határozottsággal kijelentette, hogy a kiegyezés megvan és pedig a lehető legméltányosabb alapon, éppen azért azt változatlanul el is kell fogadni, mert különben a kormány a konzekvenciák azonnali levonására kényszerül, a bankközösség fentartása, akármennyire kellemetlen, mégsem ejthető el s ennek elismerését a függetlenségi pártban pártkérdéssé téteti. Ma este a függetlenségi pártban vagy harminc képviselő volt együtt. Holló Lajos dementált kezdeményezése is szóba került, azzal, hogy ezt fölvetik a legközelebbi pártértekezleten. Kossuth Ferencz és Günther Antal miniszterek is megjelentek a pártkörben. Az osztrák kormánynyal való tárgyalásokról beszéltek s Kossuth több ízben hangoztatta : — Nagyon nehéz a helyzet, nagyon nehéz, egyebet alig mondhatok. Az egyik képviselő megjegyezte, hogy a pártkörben mondottak mindig nyilvánosságra kerülnek. — Ezért se, de még azért se mondhatok részleteket, — szólott Kossuth — mert amint tudjátok, tárgyalás előtt állunk. Ezt a körülményt mindenki beláthatja, mindenki mérlegelheti. Meg lehettek győződve róla, nem lesz semmi baj. Október nyolcadikán a kormány nyilatkozni fog a dologról a pártok előtt, aznap konferenciát tartunk s teljes tájékozást nyertek. A parlamentben tizedikén mindjárt aligha nyilatkozhatik a kormány. — Természetes, — vágtak közbe néhányan — megvárja az osztrák kormány parlamenti nyilatkozatát. — A függetlenségi párt meg lehet nyugodva, — mondotta Kossuth — senki se vádolhatja azzal, hogy a kormány akarata kényszerítette arra, hogy a kiegyezést támogassa, megszavazza. Mert mindenki tudja, hogy ez a párt mennyire független a kormánytól s hogy mandátumait nem a kormánytól kapta. — Beszámoló: Csizmazia Endre, Sopron város képviselője tegnap tartotta a kaszinó nagytermében beszámolóbeszédét. Kíséretében voltak : Búza Barna, Gotthard Sándor, Kovács Ernő, Nemes Bertalan, Petrogalli Oszkár, Somogyi Aladár, Szentkirályi Zoltán és Visontai Soma képviselők. A beszámolón megjelent Baán Endre főispán. A sajtótörvény revíziójáról nem szólott Csizmazia. — Szatmári Mór, a margitai kerület képviselője Szalaczon mondott tegnap beszámolót. — A költségvetés. Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszter ma reggel a miniszterelnöki palotába ment s ott Wekerle Sándor miniszterelnökkel és Popovics Sándor államtitkárral hosszabb ideig tárgyalt a kultuszminisztérium 1908. évi költségvetéséről. A fiumei polgármester-választás jóváhagyása. A hivatalos lap vasárnapi számában újságolja, hogy a király szeptember 11-én kelt elhatározásával Vió Ferencz dr. ügyvédnek Fiume szabad város és kerülete polgármesterévé újból történt megválasztását a belügyminiszter előterjesztésére jóváhagyta. A néppárt, a korona és az autonómia. A néppárt sárosmegyei vezetői a Nagysáros községben vasárnap tartott katholikus nagygyűlés után estére közvacsorát rendeztek Eperjesen, amelyen jelen volt ifjabb Szmrecsányi György néppárti országgyűlési képviselő is. A képviselőt fölszólították, hogy nyilatkozzék a helyzetről . Szmrecsányi a következőket mondotta : — A néppárt nem találkozott mindenkor a fegyverbarátság joggal várható jelenségeivel. Sem a programmszerű igények honorálásánál, sem a bizalmi állások betöltéseinél, sem az egyes időközi választásoknál nem tapasztalhattuk fegyvertársaink részéről azt a jóindulatot, amelyre pártunk a legnehezebb időben a legönzetlenebbül rászolgált. Ezzel szemben pártéletünk legbelső ügyeiben s legtermészetesebb fázisaiban is örökös gyanúsításokkal, ízléstelen ráfogásokkal kellett a többségen levő párt — bárha mindég nem éppen legponderánsabb — elemeivel megküzdenünk. Ez azonban nem gátol bennünket abban, hogy addig, amíg önérzetünk azt megengedi, bízva vezéreink bölcseségében, még vállaljuk a bár olykor már elviselhetetlennek látszó terhet. Támaszkodva a kultuszminiszternek az elmúlt budgetvita keretében tett kijelentésére, állítólag határozott ígéretére, programmunk fő követelései közül a lelkészi kongruák és az autonómia a közel hónapokban várható megvalósítása, mérsékletre int és várakozó álláspontra késztet. Nemkülönben bíznunk kell abban, hogy pártunk az eddig szenvedett mellőzés helyett minden irányban megleli igazát, mert elvégre be kell látniok mindazoknak, akik tőlünk a legmeszszebbmenő türelmet követelik, hogy a mi türelmünk is csak véges lehet. Egy politikai kondottierikből álló táborban, a kint a bárány, bent a farkas játék kitűnő szórakozás lehet, de szilárd alapokon álló pártunk, bár ha eddig igen kényelmes szövetséges félnek is bizonyult, a maga mulatságain nem üti meg a doboz, az ififolső tárgyalás. — Saját tudósítónktól. — Az utóbbi két napon a magyar és osztrák kormány közt megállapodás jött létre a kiegyezési tárgyalások folytatására nézve. Az osztrák miniszterek és szakelőadók holnap Budapestre érkeznek és már délután megkezdik a tárgyalásokat. Ezúttal csak előértekezlet lesz, az érdemleges tárgyalások csütörtökre vagy péntekre maradnak. Ezt jelenti az egyik kőnyomatos. Az előértekezlet valószínűleg a kvótakérdés és a kompenzálás tisztázására irányul, az érdemleges tárgyalások pedig az előterjesztendő javaslatok végleges megszövegezésére. Bécsből telefonálják lapunknak . Ez a hét fogja meghozni a döntést a kiegyezés dolgában. Az osztrák miniszterek holnap reggel a szakelőadókkal Budapestre utaznak és délután 3 órakor folytatják a magyar kormány tagjaival a tárgyalásokat. A két kormány között csak a tárgyalások újrafelvétele tekintetében volt érintkezés, de egyébként a tárgyalást nem folytatták s igy Budapesten holnap ismét ott veszik fel a tárgyalások fonalát, ahol Bécsben legutóbb megakadt. Bécsből telefonálja tudósítónk . Az osztrák szakminiszterekkel még nem közölték hivatalosan a kiegyezési tárgyalások pontos terminusát. Ma délután az osztrák kormány valamennyi tagja a miniszterelnökségen tanácskozást tartott s meghívta a miniszterelnöki palotába a szakelőadókat is. Délutáni 3 órakor kezdődött a minisztertanács, amely az esti órákban még nem ért véget. Egyidejűleg a kiegyezési bizottság is tartott ülést. A minisztertanács kizárólag a kiegyezés kérdéseivel és a tárgyalások újból leendő felvétele következtében támadt helyzettel foglalkozott. Bécsi tudósítónk telefonálja: A Wiener Allgemeine Zeitung jelentése szerint az osztrák szakminiszterek holnap reggel 9 órakor indulnak Budapestre a kiegyezési tárgyalások folytatása czéljából. Ezt az időpontot a két legutóbbi napon állapította meg a két kormány. Ma délután minisztertanács volt, amely a kiegyezési kérdésekkel foglalkozott. Feszült várakozással tekintenek ezúttal a budapesti tárgyalások elé, mert köztudomású, hogy a magyar kormány október tizedikét tűzte ki végső terminus gyanánt, mert a parlament megnyitása alkalmából nyilatkozni akar a kiegyezés sorsáról. Mint a Bud. Tud. értesül, Beck báró osztrák miniszterelnök Sieghardt dr. osztályfőnökkel, továbbá Korytowski lovag osztrák pénzügyminiszter, Auersperg gróf osztrák földművelésügyi miniszter és Derschatta dr. osztrák vasútügyi miniszter holnap délután 1 óra 40 perckor érkeznek Budapestre. Forscht dr. osztrák kereskedelemügyi miniszter már ma 3 0. A dalmát tartománygyűlés. A dalmát tartománygyűlés — amint Zárából jelentik — tegnap folytatta a nyelvkérdésre vonatkozó határozati javaslat tárgyalását. Tresics-Pavicsics dr. képviselő támadja a helytartót azért, hogy ígéreteit, nem teljesítette s azon aggodalmának ad kifejezést, hogy a kormány pángermán irányt követ. Perics horvát és Prode tiszta horvát jogpárti képviselők is elítélik a kormánynak a nyelvkérdésben tanúsított magatartását. Ziliotto dr. olasz autonómpárti kijelenti, hogy az olasz képviselők a határozati javaslat mellett nem szavazhatnak, mert ez nem számol az olasz párt követeléseivel. Táncsics udvari tanácsos, a kormány képviselője indokolatlannak mondja a kormány ellen emelt vádakat. A kormány elismeri a nyelvkérdés rendezésének szükségét és arra gondol, hogy még ez évben ismertesse a rendezésére alkalmazandó alapelveket, hogy azután a nyelvviszonyok rendezését megkezdhesse. E határozott kijelentés után teljesen feleslegesek a kormány ellen irányuló támadások. A germanizálásról szóló frázisokat és meséket meg sem kell cáfolni, mert hiszen ezen irányzat lehetetlen egy országban, ahol benszülött német nem lakik. Trumbles dr. horvát képviselő megjegyzi, hogy az ország a nyelvkérdés tekintetében nemcsak kijelentéseket, hanem tetteket is vár a kormánytól. A határozati javaslatot azután az olaszok szavazatai ellenében elfogadták.