Az Ujság, 1908. január/2 (6. évfolyam, 14-27. szám)

1908-01-23 / 20. szám

Csütörtök, január 23. AZ Ú­JLÁCI — Hamis százkoronások. Bozenből táviratoz­tak lapunknak . Az itteni rendőrség a napokban huszonkét darab hamis százkoronást foglalt le. Megállapították, hogy a hamisítványokat egy poroszországi bőrcserző hozta forgalomba egy itteni borkereskedőnél. A rendőrség mindenfelé nyomoz, hogy a pénzhamisítókat kézrekerítse. — Öngyilkos postás. Fiuméból jelentik : Mayer Jenő fiatal postatiszt az éjjel ágyát petróleummal leöntötte, aztán felgyújtotta, majd az ágyra dobta magát és kétszer főbelőtte magát. A ház­beliek a lövések zajára berohantak az öngyilkos szobájába. Az azonnal értesített mentők a kór­házba szállították Mayert, a­ki azonban reggelre meghalt. A postahivatalban, a­hol Mayer a posta­­utalványok felvételénél volt alkalmazva, mindent teljes rendben találtak. A teljesen rendezett anyagi viszonyok között élő fiatal­ember öngyil­kosságának oka ismeretlen. — Meggyilkolt mérnök. Rómából sü­rgonyzik, hogy hír szerint a rendőrség letartóztatott egy huszonkilenc­ éves Ubaldo nevű férfit, a­kit azzal gyanúsítanak, hogy ő gyilkolta meg Arvedi mér­nököt a Róma és Foligno között haladó vasúton. — Szélhámos ékszerkereskedő. A rákospalotai taka­rékpénztár részvénytársaságtól a következő sorokat kap­tuk : Becses lapjának január 19-iki számában »Szélhámos ékszerkereskedő« czim alatt megjelent közleménynek reánk vonatkozó része téves informáczión alapszik, a­mennyiben Weisz Izidor nem intézetünk zálogosztályát károsította meg, hanem címek akkori becsüsét, ki a vele való előző ismeretségénél fogva nem az előírt gondossággal vizsgálta a kérdéses zálogtárgyakat. Intézetünk vezető­sége a szokásos gyakori vizsgálat folytán csakhamar rájött a gondatlanság következményeire s bár a kár a becsüs óvadékából megtérült, az intézet reputácziójának meg­óvása czéljából becsüsét nyomban elbocsájtotta. Különben is mindössze négy láncz volt hamis s igy nagyobb kárról szó sem lehet. — Halál a rendőri zárkában. Dirdison brieuxi ügyvéd, a hasonló nevű franczia írónak apja tragikus halállal múlt ki a brieuxi rendőrség zár­kájában. Vasárnap este egy kinematográfiai elő­adáson összeverekedett valakivel, egy rendőr­tisztviselő bekisértette s a rendőrségnél elzáratta. Mikor tegnapelőtt a zárkát kinyitották, ott csak egy megszenesedett holttestet találtak. Valószínű, hogy a zárkában hideg lévén, Dirdison az ott levő szalmával tüzet gyújtott, a füsttől elkábult, s elégett. — Le Bargy és felesége, Le Bargy és feleségé­nek ügye már régen érdekli a világot. Le Bargy a Comédie Francaise híres bonvivant színésze és Paris divatkirálya. Vagy tíz évvel ezelőtt feleségül vett egy gazdag, fiatal leányt, Simone Bendá­t. Az ifjú hölgy férje mellett kedvet kapott a színész­­kedésre. Férje megtanította ennek a művészetnek fortélyaira s Le Bargyné föllépett a Gymnase­­szinházban. Bernstein egyik drámájában mutat­kozott be s azóta is bernsteini hősnőkben érte leg­nagyobb sikereit. A bájos asszonyt hamarosan föl­kapta a divat s ma Páris legünnepeltebb színész­női közé tartozik. Mennél előbbre jutott a művé­szetében, annál inkább távolodott a férjétől. Egy­szerre csak egész Paris arról beszélt, hogy Le Bargyné igen meghitt baráti viszonyban él egy fiatalemberrel, Casimir­ Périel, a volt köztársasági elnök fiával. A hir a férjnek is fülébe jutott s erre megindította a válópert felesége ellen. Meg is nyerte. Ezzel az ítélettel kezdődtek a bonyodal­mak. Le Bargyné tovább is ezen a néven játszott a Gymnaseban, holott férje ezt nem akarta meg­tűrni. Végre is birói ítélettel jultatta el a névtől elvált feleségét. Le Bargyné a birói végzést úgy játszotta ki, hogy megtartotta ugyan férje nevét, de elébe írta az ex szócskát. A férj erre megint a törvényhez fordult és megint neki lett igaza. Le Bargyné most már kénytelen volt megadni magát. A Gymnase mai színlapjairól már eltűnt Le Bargyné neve s helyébe a Madame Simoné név került. A szép asszony ez idő szerint Bernstein­­Sámsoni­jának női főszerepét alakítja. A birói ítélet­ egyúttal a volt hitestársak anyagi közös ügyeit is rendezte. Arra kötelezte a férjet, hogy felesége hozományá­nak megmaradt részét visszafizesse az asszonynak. Benda Simone hozománya 650.000 frank volt ; ez az összeg házasságának évei alatt leapadt 130.000 frankra. Ezt most megkapja, de nagy szük­sége aligha lesz rá, mert úgy beszélik, hogy legköze­lebb felesége lesz eddigi barátjának, Casimir­ Périernek. Az pedig sokszoros milliomos. — Vakmerő betörés. Lacza Miklós majoros Szent László­ út 83. szám alatti lakásába két jól öltözött fiatalember állított be. A lakásban a majo­ros két leánya, a tizenegy éves Mariska és a hat éves Róza volt otthon. Az idegenek azzal állítot­tak be, hogy az elöljáróságtól jönnek, telekkönyvi feljegyzéseket akarnak csinálni. — Gyertek gyerekek — mondotta az egyik — az istállónál kezdjük meg a dolgot. Ezzel a gyerekekkel az udvar hátulsó részébe mentek. Mariska közben észrevette, hogy az egyik fiatalember visszasompolyog a magára hagyott lakásba. Gyanúsnak találta a dolgot, az ablakhoz futott s benézett rajta. Látta, hogy az idegen a szekrényeket feszegeti. A kis leány nyomban a közeli ötvenkettős őrszobára sza­ldte. — Csibészek, rablók vannak a lakásban! — jelentette. — A rendőrök kisiettek a lakásba, ekkorra azonban a betörők már megugrottak és száz korona készpénzt vittek el. Az egyik 25—26 éves fekete hajú és bajusza, fekete hosszú asztrahán galléros kabátot viselt, a másik felgyűlt szürke felöltőben volt, szőke haja, pelyhedző bajusza van. 22—23 éves. A rendőrség nyomozza. — Halálozások. Özv. Donhoffer Ignáczné született Müller Czeczilia, egy előkelő katonatiszt özvegye tegnap 103 éves korá­b­an Budapesten meghalt. Kiríl Kálmán nyugalmazott adófelügyelői szám­­tanácsos és volt 48-as honvéd életének 74-ik évében Budapesten meghalt. Daruvári Kacskovics Mihály földbirtokos, Somogy vármegye törvényhatósági bizot­ságának tagja, életének 82-ik évében január 22-ikén megh­lt. Prágából távorják. Zengtr Venczel Károly, a prágai cseh műegyetem nyug­­tanára, ma este meghalt. —­ Zsaroló úrileány. Furcsa bűnügye támadt a napokban a torinói rendőrségnek. Egy gazdag urinő panaszt tett, hogy durva hangú levelet ka­pott, a­melyben halállal fenyegeti meg valaki, ha bizonyos napig hatvan lírát nem hagy számára a postahivatalban. Az idős urinő a rendőrségre sietett a levéllel, a rendőrség pedig lesbe állt a postán a megjelölt napon. Nemsokára jelentkezett is a pénzért egy bájos és előkelő kisasszony, egy gazdag nagyiparos­ családnak gyermeke. A rend­őrök reá csaptak mint a héja. Nagy zokogások után kiderült, hogy a letartóztatott leány maga sem tudta, miről van szó, hogy eszköze csupán egy barátnőjének, a­ki történetesen éppen unokahuga a megzsarolt minőnek. A rendőrség erre az utóbbi­nak lakására sietett és letartóztatta a zsaroló levél íróját. Az öreg nő csak ekkor látta be, mekkora bajt okozott elhamarkodott följelentésével s maga is kérőre fogta a dolgot, elvegyítette könyeit unokahúgáéval. De a rendőrök elvitték a leányt. Nagynénje legalább annyit ki tudott járni neki, hogy külön zárkát kapjon és hogy a maga költsé­gén élelmezhesse magát. Egyúttal a város leg­kiválóbb ügyvédjének kezébe adta az ügyet. Az ügyvéd védenc­e elmeállapotának megvizsgálását kéri most. Mert tudnivaló, hogy a leányka nevelt gyermeke az öreg nőnek, a­ki taníttatta, maga mellé vette és reá készült hagyni vagyonát. Ilyen előzmények után, ha pszichikai okok nem, bajosan magyarázhatná meg egyéb a leány különös meg­­tévelyedését. A szerencsétlen meglehetősen hiszté­riás teremtés és úgy látszik, a lapok hirdetési ro­vatának áldozata. Egyszer azokról a bizonyos labdacsokról olvasott a hirdetések közt, a­mik »kifejlesztik és szebbé teszik a női keblet« s ettől fogva mint a lidéretnyomás ülte meg az a gondolat, hogy meg kell szereznie a labdacsokat. Csakhogy a csodaszer meglehetősen drága. Ezért eszelte ki a zsaroló levél fortélyát. A szerencsétlen most a börtönben várja sorsát megtörve és kétségbeesve. — Agyonvert esküdt. Déváról jelentik : Nya­valyásfalván tegnap reggel meggyilkolva találták Zsula Sándor községi esküdtet. A bonczolásnál kitűnt, hogy Zsulát botokkal verték agyon. Koponyacsontja darabokra volt zúzva. Az esküdt este a korcsmák bezárását ellenőrizte. A­mint a vizsgálat megállapította, az egyik korcsmát mulató vendégekkel telve találta, mire elrendelte, hogy a korcsmát azonnal zárják be. A­mikor ellenőrző körútjából hazafelé ment, a megzavart mulatók meglesték, agyonverték és holttestét egy kertbe dobták. A csendőrség a tetteseket elfogta. — Gyerekszerelem. Kaposvárról távirják. Kelemen András 15 éves urasági inas­ma szerelem­­féltésből hasbalőtte Kuti Teréz 16 éves szoba­leányt annak szolgálati helyén. A leányt súlyos sebével a kórházba szállították. FERENC JÓZSEFEgg ~ A gyermek legjobb erősítő- és tápszeréül a Zoltán-féle iz- és szagnélküli csukamájolaj ajánlható. Üvegje 2 K. A Zoltán-gyógytárban, Szabadság-tér. — Z­ngorákat és pianinókat ott vásároljunk, a­hol­­ minden tekintetben megnyugtató garancziát kapunk.­­ Mint ilyen elsőrendű c­éget leginkább ajánlhatjuk Ke- i resztély hírneves zongoratermeit Budapesten, Vám­ körút­­ 21. (Ipar-udvar), a­hol a világ legkiválóbb gyártmányait olcsó árakban és tiz évi jótállással kaphatj­uk. 13 Tűz a Ganz-gyárban. — Egy halott, két sebesült. — (Saját tudósítónktól.) A Ganz-gyár budai, Lövőház­ utcza 39. szám alatt levő telepén ma este 3/18 órakor tűz támadt. Az úgynevezett gomolyitó-műhelyben, egy negyven méter hosszú, tizennyolc­ méter széles, egyeme­letes, fából és téglából készült épületben, az első emeleten elhelyezett festékszárító-kemencze túl­­hevítés következtében felrobbant. A robbanás oly erős volt, hogy a kemencze közelében dolgozó tizenhat munkás a földhöz vágódott; az egyik, Ostmayer Ferencz lakatos nyomban megh­alt. Szaut­­ner János munkás a jobb lábszárát törte el,­­Demeter László munkás jobb czombján szenvedett törést. A sebesülteket a sértetlenül maradt mun­kások ki­vitték az épület irodájában levő gyári orvosi szobába, a­hol Gulner dr. gyári orvos be­kötözte sebeiket és az időközben hat kocsival kivonult mentőkkel az irgalmasok budai kór­házába vitette őket A robbanás nyomában tűz keletkezett. A gomolyító műhely északi sarkán közvetlenül a kemencze mellett a tetőzet gyuladt át és égett óriási lánggal. Az égő épületrész mellett van a gyár villám­világítási telepének fővezetéke. A lángok a fővezeték ólombiztosítékát elégették, minek következtében egy pillanat alatt az egész gyár­telepen megszűnt a világítás. A gyárban levő, vala­mint a később Janitscick tűzfelügyelő és Blaschick tűzoltótiszt vezetésével megérkezett tűzoltók fák­lyákkal, lámpásokkal közeledtek a robbanás hely­színére. Az egész gyártelepen koromsötétség volt, noha a gomolyító­ épü­let égett. Az égés ugyanis az épületben belülről történt. Blaschnek Hugó tűzoltótiszt valóságos önfeláldozással vezette a tűzoltókat és átlátván a helyzet veszedelmességét, négy oldalról fogta közre vízsugarakkal az égő épületrészt. Az oltás nagyon nehéz és felette vesze­delmes volt. Az épület égő részén ugyanis óriási mennyiségű festék és olaj volt felhalmozva, a­mely tüzet fogott és penetráns bűzt terjesztett. Azon­kívül az épület ablakainak nagy része betört és szélvihar fújt be rajtuk, nagy léghuzamot idézve fel, a­mi erősen táplálta a tüzet. Két órai megfeszített munka után végre sike­rült a tüzet lokalizálni. Az égő épületrész első emelete leszakadt. A tűzoltótiszt ezt előre sejtette s néhány perc­c­el előbb elrendelte a veszedelmes helyről a tűzoltókat, így azután a derék férfiak­nak nem történt semmi bajuk. A legnagyobb veszedelem azonban abban rejlett, hogy a tűz át­terjedhetett volna a tetőzet külső részére s akkor az egész épület martaléka i esett volna a lángok­nak. Az épület tetőzete kátránylemezekkel van bo­rítva, a­mi kitűnő anyagot szolgáltatott volna a lángoknak. Ezt a veszedelmet úgy tudták el­kerülni, hogy a tűzoltók egy része felkapasz­kodott kívülről a tetőzetre és közvetlen közelről hatalmas vízsugarakkal locsolta azt a részt, a­melyen belül a tűz pusztított. A tűzoltók a vesze­delmes helyről el nem mozdultak, míg belülről az égés meg nem­ szűnt. A tű­z színhelyén óriási embertömeg jelent meg. A városban ugyanis villámgyorsan elterjedt az a hír, hogy az egész Ganz-gyár lángokban áll és sok ember pusztult a tűzben. Elsőnek megjelent Boda Dezső főkapitány, a­ki Vaday László rendőr­kapitánynyal együtt azonnal megtette az intézke­déseket a rend fentartására és a tűzoltók munkájá­nak megkönnyítésére. A főkapitány telefonon a kö­zeli bosnyák kaszárnyából katonákat kért ,ezek né­hány percz múlva futólépésben megérkeztek s az égő épület körül felállva, távol tartották a kiváncsi tömeget. A gyárban a késő esti órára való tekin­tettel csak nagyon kevés munkás volt jelen. A munkaidő ugyanis az összes műhelyekben hat óráig tart s csak az úgynevezett különórázók voltak a gyárban. A különórák 6 órától 8 óráig tartanak. A robbanás pillanatában a gomolyitó-műhelyben jelen volt tizenhat munkás is különórázott. A munkások éppen készülődtek a hazamenetelre, a­mikor a robbanás megtörtént. A gomolyító­ mű­helyben a festékkel bevont kábeleket és ponyva­részeket szokták szárítani a kemencze tüze mellett , azután tengelyekre felgombolyítják a megszárí­­tott vászon- és kábelrészeket. Ezzel a munkával voltak elfoglalva a szerencsétlenül járt munkások is. A tűzoltóknak segítségükre voltak a gyári tűzoltók és az önkéntes tűzoltók is. A tűzoltók

Next