Az Ujság, 1909. január/1 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1909-01-09 / 7. szám

Szombat, 1909. január 9. AZ ÚJSÁG * M. Szoyer Ilonka, Operaházunk kedvelt tagja telkeit annak kijelentésére, hogy tegnap azért nem léphetett fel a Bajazzókban, mert igen heves torokgyuladásban szenved. Ez az indisz­­pozíczió gátolja meg őt abban is, hogy szombaton Kassán, az ottani dalegylet hangversenyén éne­keljen. * Keleti Juliska vendégszereplése. Keleti Ju­liska a kiváló művésznő, a­ki ez idő szerint a Víg­színházban játszik, néhány estére Nagy Endre Modern Színpadjához szerződött, a­hol Roland kürtje, Claude Terrasse, az Én, Te, ő kompo­nistájának bájos zenéjű­ egyfelvonásos operettjében fog fellépni. * Tiller Lilly: Tiller Mórnak, Ban Marino fő­­városszerte ismert budapesti konzuljának leánya, Tiller Lilly kisasszony legközelebb művészi tudá­sának próbáját fogja adni. Egyelőre csak a hang­­versenyterem dobogóján fog bemutatkozni és pe­dig Kaposvárott, szombaton fog fellépni az ottani nőegylet hangversenyén Révy Aurélia helyett, a­ki balesete miatt kénytelen volt lemondani. Tiller Lilly kisasszony, a­ki Par­sban a legkiválóbb mestereknél tanult énekelni, a jót­ékonyozésra való tekintettel szívesen ajánlkozott a közreműködésre ; több dalt fog előadni, nővérének, dr. Kunfy La­­josnénak zongorakísérete mellett. * A színházak hírei. Az Operaházban holnap, szom­baton­­Carmen terül színre. A czímszerepet Szamosi Elza adja, Don José szerepét először Környei Béla, Micaeláét Hardy Helen. Frasquita: Payer, Mercedes: Berts, Escamilio: Szemere, Dancaire: Ney B., Remendado : Pichler, Zaniga: Dalnoki (először), Morales: Mihályi, a korzsmáros : Zolnai. Az előadást Márkus Dezső kar­mester vezényli, rendezi pedig Alszeghy Kálmán főrendező. (Évi bérlet, 6. sz.). Vasárnap a­­»Rigoletto«-t és a »Táncz­­egyveleg" -et adják. J£z alkalommal lép fel először hosszabb szabadsága után Há­ndor Erzsi a Gilda szerepében. Stigo­­lettót Takács Mihály énekli. (Bérleten kívül, 3. sz.). A Vígszínházban a »Király« minden eddigi előadá­sára kivétel nélkül az összes jegyek elkeltek. Az »Izrael« bemutatóját azonban mégsem halogatják tovább és így Bernstein Henri új szenzácziós színműve a jövő hét folya­mén előadásra kerül. A darabnak egyetlen női szerepét Gazsi Mariska fogja kreálni. A tintás Thibault herczeget Tanay játs­sza, Gottlieb Justint Fenyvessi Emil, Sim­­án papot Hegedűs Gyula. Holnap, szombaton este, a »Vissza­térés Jeruzsálemből« kerül színre, délután pedig gyermek­­előadásul­­a »Jóka ördöge«. A Király­ Színházban a »Tánczos huszárok« estén­­kint műsorra van tűzve a bemutató-előadás együttesé­vel. Vasárnap délután Pálmay Ilka felléptével meg­ismétlik Rubens finom zenéjű operettjét, a »Hollandi lány«-t. A Magyar Színházban »Hamlet«-nek holnap, szom­baton lesz új formájában az első előadása. A dráma ez új szezonirozásában 5 felvonásra van osztva és csak az utolsó felvonásban van egy változás. Az igazgatóság teljesen új díszleteket és új jelmezeket készíttetett a darabhoz; az előbbieket Márkus László, a darab rendezője tervezte, az utóbbiak Faragó Géza festőművész tervei szerint ké­szültek. A­ darab előadását vasárnap megismétlik. * A Burgszinház kulisszái mögül. Megírtuk legutóbbi számunkban, hogy Tressler Ottó el­bocsátását kérte a bécsi Burgszinháztól. Mint most közükt velünk, a mostani nem az első eset, a­me­lyet Tressler távozására akar felhasználni. Már néhány esztendeje áll a kitűnő művész hadilábon a Burgtheater vezetőségével és nem is olyan régen azzal az indokolással kérte felmentését, hogy ő a Theater an der Wienhez akar szerződni — Girardi utódjául. De akkor azzal tántorították el szándékától, hogy nem nyújtanak segédkezet ahhoz, hogy olyan előkelő intézet, mint a Burg­szinház, a lenge múzsája Theater an der Wien számára neveljen tagokat. És most mégis megtör­tént az a furcsa eset, hogy a Burgszinháznak nem­régiben még olyan pretenziós vezetősége a Theater an der Wien énekes komikusát édesgeti magához, Pallenbeck Miksát, a­ki A bátor katoná­ban estén­ként fellép. Ezt a véleményváltozást használta fel Tressler Ottó arra, hogy megújítsa elbocsátási kérelmét,­­mondván, hogy a Burgszínházban nem nyílik elég­ tág tere az ő tudásának. Az igazgató­ság azonban hivatkozva arra, hogy Tressler Ottó szerződése még nagysokára jár le, meg fogja ta­gadni felmentését és így kénytelen lesz ismét a Burgtheater kötelékében megmaradni. * Jászai Mari szavaló estélye. A Nemzeti Mú­zeumban vasárnap délután 6 órakor Jászai Mari asszony Petőfi 30 versét szavalja el. Az estélyen Herczeg Ferencz mond megnyitót, s Kéry Gyula záróbeszédet. Jegyek kaphatók : Báréinál (Kossuth Lajos­ utcza és Andrássy-út), a József kir. herczeg Szanatórium-Egyesületben (Lónyay­­utcza 47.). Az előadás jövedelme a szegénysorsu tüdő­betegeké. . * Ripper Alice sikere Párisban. Ripper Alce, a kitűnő magyar zongoraművésznő tegnap a párisi Erhardt-terem zsúfolt széksorai előtt szerzett dicső­séget a magyar névnek. Tüneményes játékával teljesen elragadta a közönséget, mely szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazta a művésznőt bravú­ros előadásáért. A sajtó egyhangúlag elismeri Ripper Alice nagy képességeit és a jelenkor egyik legnagyobb zongoraművésznőjének mondja őt. * Pálmay-estély. Pálmay Ilka dalestélye, a­melyet a művésznő szombaton este rendez az Urániában, a műélvezeteknek hosszú sorát ígéri. Erre lehet következtetni a legutóbb módosított mű­sorból is, mely a magyar, német, franczia és angol irodalom legjavát öleli fel. Ezeknek a daloknak a betanulását Pálmay Ilka különös ambrczióval végezte, mert meg akarja mutatni a budapesti közönségnek, hogy a daléneklés művészetének ezer finomságaira csak olyan készségesen hajlik az ő fényes talentuma, mint az operett-muzsikára. A német lírikusok dalait magyar szöveggel énekli a művésznő, a franczia és angol dalokat pedig eredeti nyelven. A nagyérdekű estélyen közre­működik még : A­öldesy Arnold, az Opera kitűnő magángordonkása, továbbá Erdős Richárd, az Opera széphangú basszistája, Gombaszögi Frida, a sziniakadémia jeles növendéke, a­ki Ignotus »Vallomásait« mondja el. A zongorakíséretet Dienzl Oszkár zongoraművész látja el. A csekély jegy­készletet az dráma-színház pénztára árusítja egész napon át. * Hangversenyek: A Kenézly­~ Kidivkó—Szeretni —Szkiffer társaság harmadik kamarazene-estélye január 14-én lesz Székely Arnold zongoraművész közreműködé­sével. Újdonság gyanánt, előadásra kerül Radó Aladár B-moll vonósnégyese, Zsolt, zongoraötöse F-moll és Volk­­mann vonósnégyese, g-moll. — Hubay—Popper harmadik trió-estélye Godovszky Lipót, közreműködése miatt a szezon legérdekesebb hangversenyeinek egyike lesz. — Koéri Szántó Imre zongoraművész január 15-én tartja hangversenyét a Royalban. — Fráter Lóránd február 3-án a Royalban újabb hangversenyt rendez. — A Svard­­ström-te­stvérek február 5-én a Royalban rendezik dal­estélyüket. — Sauer Emil egyetlen zongora­estélyét feb­ruár 8-án tartja meg a fővárosi Vigadóban. — Mindezekre jegyeket a »Harmonia” zeneműkereskedésben (Váczi­­utcza) lehet kapni. Vasárnap, január 10-én délelőtt fél 2-kor lesz a III-ik nyilvános filharmóniai főpróba a Vigadóban Kerner István vezetése alatt a következő műsorral: 1. Beethoven H-ik Leonora-nyitány; 2. Dvorzsák III-ik szláv rapszódia . 3. Volkmann szimfónia B-dúr­a Színház és politika. Newyorkból írják, hogy Cleveland Hoffer darabjának, A háborúnak elő­adásai küzdelmes politikai tüntetések mellett foly­nak le. A darabban ugyanis Wilton Lackage, Amerika legnépszerűbb szülésze, a­ki tizenöt esztendő előtt a Trilby Svengáliját kreálta, egy Haggleton nevű milliomost játszik, a­ki rettene­tesen kikel a szocziálizmus ellen. Ilyenkor a néző­téren mindig akad néhány ember, sőt estéről­­estére több, a­ki vehemensen tiltakozik a szoczia­­listáknak a milliárdosok részéről gyalázási számba menő bírálgatása ellen és akárhányszor valóságos párbeszédek folynak le a szereplők és a közönség között levő szoczialisták között. Természetesen ezek az esténkénti botrányok csak növelték A háború vonzerejét, melynek mindig téli háza, akadt. Már azt hitték, hogy az igazgatóság és a szerző maguk alkalmazzák a közbeszólókat és vitatkozókat, de a­mikor a leghíresebb szoc­ialista­­vezérek, mint Joh­n Mitchell, Samuel Gompers, Mrs. Rasa, Pastor Stokes stb. is eljöttek az elő­adásra és ott kikeltek a szerző vélt tévedései ellen, meggyőződött róla mindenki, hogy itt komoly vitáról van szó. Az ügy végre is olyan feltűnést keltett, hogy már nemcsak a szoc­ialis­­tákat vonzotta a színházba, de azokat is, a­kik a szerzőnek Lackage színész által interpretált elveit vallották. Szóval a kapitalisták is leg­kitűnőbb képviselőiket küldték A bábom előadá­saihoz és legutóbb John Rockefeller is levelet küldött a színház igazgatóságának, melyben erősen riposztíroz a szoczialisták közbekiáltásaira. * Vidéki színészet. Nyilván Szabó Ferencz szívfor­­dulata deczember elseje óta működik közmegelégedésre. A társulat jelesebb tagjai közül első­sorban Tarnay Leonát, kell kiemelni, a­­ki kedves, temperamentumos játékával és iskolázott énekével egy csapásra meghódította a kényes ízlésű nyitrai publikumot. A társulat naivája, a bájos, természetes beszédű Garai Hús az ensemble egyik erős­sége. A férfiak közül Szabó igazgató, a­ki egyúttal a hős­­szerepeket játszsza. Szátkai Sándor főrendező és jellemi­­komikus, Stoll Béla, de főként­ Kelemen Pál érdemel említést, a­ki legutóbb a »Császár katonái« Szilasy kapi­tányában és a »Tanítónő« szolgabírójában keltett fel­tűnést- nem mindennapi, erős művészi kvalitásokra valló, intelligens alakításával. Kolozsvárott a »Förster Christl«-nek volt tegnap a bemutató előadása, a­mely szép sikert aratott. A czím­­szerepben Berki Lili aratott osztatlan tetszést. Nagyon elegáns volt Kürthy György, a budapesti Nemzeti Szín­ház tagja, mint II. József császár és elsőrangú művészi munkát produkáltak: Aradi Aranka, Káldi Mariska, Horthy Sándor, Dezséri, Gáthy Kálmán és Hetényi. A darab rendezésével Hetényi Elemér tűnt ki. Két éve lesz, hogy színtársulat nem kereste fel Nagyatádot­. Most Kerényi Ignácz 22 tagú társulatával Sztrájkmozgalom az Operaházban. — A karszemélyzet ultimátuma. — A magyar királyi Operaházban éppenséggel nincs olyan békés hangulat, mint híresztelik. A zenekar szervezkedését szóvá tettük legutóbb. Oka főképp abban leli magyarázatát, hogy az Operaház igazgatósága nyolc­ zenekari taggal olyan kivételt tett, a­mely sértette a többi jogát. A rendes zenekari tag maximális fizetése ugyanis 4200 korona. Csupán a hangversenymester, vagy egy-egy szólam vezetője kaphat ennél nagyobb fizetést­, a­mit azonban külön kötendő szerződéssel fixíroznak. És mégis megtörtént, hogy nyolc­an fejenként száztéven koronával magasabb fizetést kaptak most január elsején. Ez adta meg tulajdon­képpen az impulzust ahhoz, hogy a zenekari tagok összessége belépjen az Orsz. Zenész Szövet­ségbe, a­mely a jövőben az ő érdekeiket hivatva lesz megvédeni. A zenekar tagjainak ez a szervezkedése azután az énekkarszemélyzet tettvágyát is felébresztette. Nekik mindössze 2800 korona maximális fizetésük van. Csupán az egyes szólamok vezetői kapnak fejenként kétszáz koronával többet. És ilyen nagyobb fizetése mindössze nyolc­ tagnak van. A karszemélyzet állandóan erősen kihasznált, de alig méltányolt fontos szerve az Operaháznak. Reggeltől késő délutánig a próbatermekben van­nak, az egyes operák karénekeinek szólamait itt tanulják be ; nehéz munka, a­miről csak annak le­het fogalma, a­ki látja fáradozásukat. És ezért legjobb esetben 3000 korona a fizetség. Eddig úgy volt, hogy minden esztendő első napja hozott számukra csekély fizetésjavítést, de mindenesetre drágasági pótlékot. Most is kaptak javítást, de csak a magánénekesek, a zenészek egy része és a munkásszemélyzet. A karszemélyzetet ez a mellő­zés végleg elkeserítette, mire tegnap este vala­mennyien, számszerűnt negyvenhatan összegyüle­keztek és a következő nyilatkozatot itták meg, a­mit nevük aláírásával láttak el. Nyilatkozat. Aláízottak saját elhatározásunk­ból, minden kényszer vagy befolyás nélkül ün­nepélyes fogadalmat teszünk, hogy a m. kir. Operaház igazgatósága által részünkre ígért és még nem folyósított drágasági pótlékot minden lehető eszköz segítségével követelni fogjuk úgy az elmúlt 1908. évre, mint a jelen 1909. folyó évre. Fogadjuk, hogy ezen küzdelmünkben híven egymás mellett kitartunk, e a többség határozatát támogatjuk. A­mennyiben e mozgalomból kifolyólag ber­kinek is bántódása történne, érezte a mai naptól számított öt éven belül úgy erkölcsi, mint­ anyagi közösséget és felelősséget vállalunk. Mindezek betartására lekötjük férfiúi becsületszavunkat és e nyilatkozat hitelesítésére sajátkezű aláírásunkat. Budapest, 1909. január 6-án. (Itt következik negyvenhat aláírá­s.)­­A nyilatkozat aláírása után kiküldtek négy tagot: név szerint Kocsis Gyulát, Gyárfás Bernátot, Csillag Lipótot és Moór Pált, hogy az illetők mint az egész karszemélyzet­ teljhatalmú megbízottai intézzenek felterjesztést Mészáros Imre igazgatóhoz a karszemélyzetet ért sérelem ügyében. Ez a be­advány így szól: Mélyen tisztelt igazgató úr, Nagyságos Urunk! A karszemélyzet által kérelmezett és­ Nagy­ságod által 1907. évben írásban biztosított és azóta számtalanszor szóban megígért drágasági pótlék még ma, 1909. január havában sem folyó­sít­tat­ott. Másfél évig a legnagyobb buzgalommal és odaadással teljesítettük kötelességünket erőinken felül, hogy a Nagyságod által kivánt munkatöbble­tet elbírjuk; a végtelen nyomorúság, a mérhetlen 11 szombaton a »Lemondás« színművel kezdi meg előadásait. Műsora a következő darabokból áll: Varázskeringő, Tatárjárás, Rab Mátyás, Casanova, Ördög, Szerencsefia, Naftalin, Tanítónő, Éséba, Mongodin úr felesége, A pri­madonna, Harang, Helyreasszony, Czigány Panna, Agnes asszony, Magdolna.

Next