Az Ujság, 1909. augusztus/2 (7. évfolyam, 194-205. szám)
1909-08-17 / 194. szám
2 ——" 2. '-vsTy I ."■: »■ '■■■'■ 'j■ ■■ ■■—■• 1 hellén törekvések izgató ügynökei. A konstantinápolyi pátriárka és az athéni kormány vezetése alatt hatalmas görög szervezet működik Törökországban az ozmán uralom aláaknázásán, hogy romjain visszaállítsa a byzanczi császárságot. Nem agyrém, nem üres dajkamese ez, hanem tetterős vágy, amely elevenen él minden görög szívében úgy a királyság határain belül, mint azokon túl. Fenyegető veszedelem, amelylyel Törökország kénytelen lesz előbb-utóbb számolni. Itt kell keresnünk a görög-török viszálynak tulajdonképpeni gyökerét. A krétai kérdés ennek tünete, exponense és ez teszi érthetővé azt a konok kitartást, amelylyel a törökök Krétához ragaszkodnak, ez magyarázza meg, hogy Kréta megtartása népszerű jelszóvá válhatott még az albán hegységek legfélreesőbb zugában is. A félelemből eredő kiirthatatlan gyűlölség a görögök iránt vet itt lángot. A török Krétában ösztönszerűen az ottomán birodalom épségének szimbólumát látja és tudja, hogy Kréta elvesztését követni fogja az archipelágus és azután Maczedóniára kerül a sor, amelynek intelligencziája, kultúrája túlnyomólag görög. A byzanczi császárság árnyai kísértenek a Boszporusz és az Aranyszarv partjain ; ellenük készül élethalál harcára a török. A görög hadsereg leverése mitsem használ; a pánhellén propaganda olyan tevékeny, olyan hatékony, mintha Edhem pasa 1897-ben nem is aratott volna fényes diadalokat a theaszáliai csatamezőkön. A tizenkét évvel ezelőtti mérkőzés megismétlése ma is gyermekjáték Törökországnak. Hiszen Görögország összesen csak 54 zászlóaljat, 18 lovasszázadot, 75 üteget állíthat síkra, míg egyedül a III. (szalonikii) török hadtest 124 zászlóaljjal, 40 lovasszázaddal, 72 üteggel indulhat harczba. A támadásnak tehát nem görög-török háborúban, hanem Maczedóniában kell megtörténnie. A töröknek magában Törökországban kell letörnie a pánhellenizmus erejét, hogy elriaszthassa Byzancz kísértő árnyait. Most már az a kérdés, várjon a jelen pillanat alkalmatos-e a görögtörök leszámolás provokálására. A helyzet tárgyilagos bírálói erre a kérdésre csak tagadó választ adhatnak. Sem a nemzetközi, sem a balkánfélszigeti viszonyok nem olyanok, hogy Törökország elhatározó lépésre szánhatná rá magát. Európa, bármennyire udvaroljon az ifjú Törökországnak, annyira még nem barátkozott meg vele, hogy tétlenül nézné görög alattvalói ellen irányuló nyomatékos fellépését. Bolgárok és szerbek, bármennyire gyűlöljék különben a görögöket, aligha maradnának tétlenek, ha Törökország valamely belső görögellenes akcióba bonyolódnék bele. És ami fő, az ifjú Törökország, még sokkal készületlenebb, semhogy a siker reményével hozzáfoghatna a leszámoláshoz. A belső szervezet még csak a jövő zenéje, minden a kezdet legelején van, az állam épülete ingatag alapon nyugszik és a régi rendszer nagyszámú hívei lesben állanak, hogy visszaszerezzék elveszett hatalmukat. Semmi sem kész, egyedül a hadsereg, ezzel lehet csatákat nyerni, de nem lehet egy régi, romlott, begyökerezett állami szervezetet máról-holnapra újjáteremteni, a görög elemet az ottománnal összeforrasztani. Ehhez sok esztendő lankadatlan politikai, kormányzati, gazdasági és kulturális tevékenysége kell, ami imponáló erkölcsi erőt ad az ottomán akaratnak. Ma még a legfényesebb görög-török háború is csak oktalan vérontás, erőpazarlás volna, mert a görög-török viszály gyökerét nem irthatná ki, amint ezt az 1897-iki példa elég világosan bizonyítja. Az ifjú-török bizottság oktalanul cselekszik tehát, midőn háborúra izgat, a helyett, hogy a Fényes Kapu mérsékelt, óvatos politikáját támogatná. A készületlen, teljes átalakulásban lévő Törökország nem tehet egyebet, mint hogy a hatalmasságokkal karöltve békésen rendezi a krétai kérdést a szultán szuverenitásának megóvása mellett. A görög-török leszámolás órája akkor fog ütni, amikor majd készen áll a modern török állam, amelynek alapjait most rakják le. Akkor fog eldőlni, ki erősebb: Byzancz emléke-e, avagy Sztambul tényleges hatalma. A férj (gúnyosan) : Ugyan, édesem, már megint lehetetlenségekre vállalkozol. Tudsz is te kellemetlen lenni, vagy kiállhatatlan. A feleség (mohón) : Te nem ismersz engem. Majd meglátod, hogy tudok. Fogadjunk, hogy két nap múlva a te hogy is hívják barátod megszökik innen. A férj : És ha nem ? A feleség : Akkor én szököm meg. Nos ? Áll a fogadás ? 4 férj: Tartom, II. az elutazás után. A férj (feleségéhez, a les ebéd után még egy őszi baraczkot hámoz) : Nem gondolod, drágám, hogy valami még hiányzik ? A feleség : Mi ? A férj: Fekete kávé. Fekete kávé nélkül nem teljes az ebéd. A feleség: Jó. Behozatom a gépet. Főzhetsz magadnak fekete kávét. Akár egy akóval. A férj : Én ? Én főztem a kávét ? Azt hiszem, ez talán mégis a háziasszony dolga ? A feleség: Mindig te főzted a feketét. Egész életedben te főzted, s ha most inni akarsz, bizony most is fogsz főzni. A férj: Bocsánat, négy teljes hétig te főzted a kávét. Amíg Verő Feri itt volt. A feleség : Vágó. Most már csak tudhatnád, hogy Vágó Ferinek hívják. A férj : Honnan tudjam ? Én sose hallottam más nevét, csak Feri, Feri, Feri. A klubban úgy hívja mindenki és (gúnyosan) te is kegyeskedtél a klubbeli szokásokat felvenni. A feleség : Te vagy az oka. Máskor tanuld meg előbb a barátaid nevét, mielőtt meghívod őket. De ha úgy mutatod be, hogy »az én kedves Feri barátom«, akkor én se szólíthatom másképp, csak »kedves Feri barátom«. A férj : Apropós Feri barátunk ! Hát mi is van a mi fogadásunkkal. Én meghívtam két hétre, s te fogadtál, hogy kinézed két nap alatt. És itt maradt négy hétig. Azt hiszem, ezt a fogadást csak megnyertem. A feleség : Igazán komikus ember vagy, barátom. Te két hétre hívod meg, s ő itt marad négy hétig, s akkor te elég vakmerő, hogy ne mondjam szemérmetlen vagy olyat állítani, hogy megnyerted a fogadást. Hát annyi ideig maradt, amennyire te hívtad ? Vagy annyi ideig maradt, ahogy én akartam ? A férj : Ne csűrj-csavarj, drágám. Nem vagy te fiskális. Emlékszem a szavakra, mintha ma lett volna. Azt mondtad, hogy olyan utálatos leszel, olyan kellemetlen és kiállhatatlan, hogy a barátunk két napon belül hanyatthomlok menekülni fog. így volt ? Igen vagy nem ? A feleség : Igen. Majdnem így volt. De az okos ember nemcsak a szavakat tartja emlékezetében, hanem az értelmet is. Mi volt az én állításomnak az értelme ? Az, hogy az én akaratomtól függ, várjon Vágó barátunk két napig marad-e, vagy négy hétig. Ha akarom, kiállhatatlan vagyok, s ő elmegy két nap alatt, ha akarom, szeretetreméltó vagyok, s ő itt marad négy hétig. Nem a napokon múlik a fogadás értelme, hanem az én akaratomon. S e szerint én nyertem meg a fogadást. A férj: Nem fogunk ezen összeveszni, drágám. A fogadás egészen mellékes. Arról már előre lemondtam, amikor veled fogadtam. Itt csak arról van szó, hogy mennyire igazságtalan voltál, amikor előre csavargónak, sehonnainak nevezted Vágó Ferit, csak azért, mert nem te hívtad meg, hanem én, mert nem a te barátnőid mutatták be, hanem az én klubbeli ismerősöm volt. Lásd be, hogy én nekem is egészen jó társaságom van a városban. A feleség . Először is közönséges rágalom az, hogy én Vágó Ferit akár szélhámosnak, akár csavargónak neveztem volna. Nem szokásom, hogy emberekről látatlanban ilyen rosszhiszemű ítéletet mondjak. Különben is tudom, hogy egy előkelő fővárosi klubba nem szoktak csavargókat felvenni. És rólad sem tettem fel, hogy olyan embert hívsz a házadba vendégül, akinek tiszta jellemét nem ismered. Ez iránt nekem nem is voltak aggodalmaim. Nekem csak az ellen lehetne kifogásom, hogy nem voltál eléggé kedves és szeretetreméltó a vendégeddel. Neked meglehetősen nyers és darabos a természeted. Nincs benned elég finomság és lágyság. Nem figyelsz eléggé az emberek érzékenységére. Ha te egy jól nevelt házigazda volnál, kedves, előzékeny és udvarias és figyelmes, akkor Vágó Feri még itt maradt volna egy-két hétig. A férj : Érdekes vagy, fiam, igazán a nevetségesig érdekes. Előbb sokaltad a két hetet, azután kevesled a négyet. A feleség : Természetesen. Egy ismeretlennel szemben óvatos vagyok és soknak tartom a két hetet. De egy jó barátunktól rövidnek tartom a négy heti nyaralást. A férj : Talán utána szaladjak és hozzam Vissza ? A feleség : Az volna a legokosabb. Ámbár a te nyers hívásodra talán ki se jönne. AZ ÚJSÁG Kedd, 1909. augusztus 17. BELFÖLD. =. A király nem siet. A parlamenti vakáció kezdetén a kormány köreiből napról-napra határozottabb, részletesebb hírek érkeztek a felől, hogy Wekerle miféle kormányzati és pártpolitikai terveket visz a királyhoz. Ma pedig a kormányhoz közel levő Neue Freie Presse beavatott helyről kapott értesülés alapján ezeket írja : • Wekerle miniszterelnök az idén a király ischli nyaralása közben nem megy kihallgatásra. Az audienczia elmaradásának az a körülmény az oka, hogy az uralkodó amúgy is el van halmozva munkával és ischli pihenését e nyáron megrövidíti. A magyar miniszterelnök csak akkor fog a király előtt megjelenni, ha a király visszatér Bécsbe, tehát semmiesetre sem szeptember elseje előtt. Magyarul mondva : a király nem siet, hohgy a magyar válságot megoldja. á— Bosznia alkotmánya és Burián lemondása. Gtsaa : •,,v ' » Egyes lapok arról czikkeztek, hogy a boszniai alkotmány behozatalának késése miatt Burián István báró közös pénzügyminiszter a királynak az ischli nyaralásából való visszaérkezése után benyújtja lemondását. A Neue Freie Presse karlabadi levelezője, mint lapunknak telefonozzák, megkérdezte az ott időző Horovitz lovag közös pénzügyminisztériumi osztályfőnöktől, mi igaz e hírekből. Az osztályfőnök kijelentette, hogy semmit sem tud a lemondásról; a miniszter legutóbbi isdili kihallgatása után Cortinába utazott s most is ott időzik. Igaz, s mindenki tudja is, hogy a boszniai alkotmány előmunkálataiban huzavona állott be, de nem felel meg a valóságnak az, hogy a boszniai tartománygyűlés csak áprilisban nyílik meg. Meglehet, hogy csak januárban ül össze a tartománygyűlés, mert figyelembe kell venni.