Az Ujság, 1910. március/2 (8. évfolyam, 63-76. szám)
1910-03-16 / 63. szám
2 ^ _ • '■ - sülyesztették a népképviselet valódi jelentőségét és tekintélyét! S kivált az utóbbi négy esztendő tapasztalatai, a jelszavaknak a gyakorlati életben csúffátétele, az elveknek a hatalomért és befolyásért való csereberéje és megtagadása, s az a csúfos összeomlás, amely a koalíczióba egyesült nemzeti korszakot vezéreivel, táborával és kormányzati rendszerével eltemette , mind-mind közrehatottak a lelkek megzavarására, a kétkedés és bizalmatlanság érzetének kitörésére, s a csalódás keserűségeinek kiváltására. Nem ilyennek áhította, nem ilyennek képzelte a 48-iki márcziusi ifjúság a népképviseleti eszme diadalát. S akik, ma a parlament reformját sürgetik, nagyobbára egész más eszme- és érdekkörben mozognak, mint elődeink. Nem az emberi és polgári jogok magas régióiból néznek és ítélnek, hanem azt keresik, mi haszon vagy kár háramlik politikai, gazdasági és társadalmi érdekeikre. Az önzés és osztályérdek tülekedik a fórumon, politikai elvek és eszmék divatos tógájában. S amint más tartalmat nyert az epigonoknál a népképviseleti eszme, a márcziusi pontok legtöbbjét szintén kiforgatta a politikai kóklerség igazi mivoltából. A sajtószabadság árnyékában mérges dudvák nőttek, s a sajtóreform hívei közt a sajtószabadság orgyilkosai is ott bujkálnak. A gyülekezési és egyesülési jog kinövései megteremtették a szolgabírói és miniszteri önkény változatait. A vallásszabadság örve alatt a felekezetiség túltengése tapasztalható, s a felekezeti gyűlölködés közintézményekben és a társadalomban egyaránt elburjánzott. A közteherviselés nagyszerű elvét adórendszerünk valóságos karikatúrává formálta s Wekerle reformja csúffá tette a progresszió fogalmát. A lány eszméjét és pontját a márcziusi nagy napoknak csak felidézzük: Az én emberem új életet kezdett. Elkezdett ő is tivornyázni, lumpolni, szeretőket tartani. Ivott, mint egy kefekötő, duhajkodott, mint egy siheder és szórta a pénzt, mint egy milliomos, így aztán elfogyott a pénze, elfogyott az egészsége és elfogyott az életkedve. Egy szép napon mellbe lőtte magát. Kilencz milliméteres revolverből lőtt magába, amiből egy golyó elég lett volna egy medvének. Neki nem volt elég. A golyó ugyan beröpült a mellén, kiröpült a hátán, átfúrta a tüdőt, megsértette a szívburkot, de nem ölte meg a fiút. . Hat napi haldoklás után a hetediken felült az ágyában és levest kért. A doktor azt mondta neki : — Ön meg van mentve ! — Kár — mondotta a derék ember. — Nagy kár. De ha már így van, viseljük emberséggel. Uj életet fogok kezdeni. És csakugyan uj életet kezdett. Megválasztatta magát képviselőnek. Direktorságokat vállalt bankoknál. Patikákat közvetített. Tekintélyes és gazdag úr lett. Mondhatom, hogy nem közönséges portentum vált belőle a hazai politika mezején. Négy-öt alkalommal mint komoly államtitkárjelöltet is kezdték emlegetni, s az egész ügy nem került neki többe öt-hat üveg Cliquot-41. Más drágábban jut hozzá. Már azon az után volt, hogy feljusson a nagyság létrájának legmagasabb fokaira, amikor jött egy bolond szél, amely elsöpörte az egész politikai rendszert. Úgy elfújta, mint egy gyufalángot. Ilyenkor nagy harczokra, elkeseredett küzdelmekre készülnek a bukottak. Késhegyig mennek az elveszett hatalom visszahódításáért, valamennyinek a fonákját ismerjük fel közviszonyainkban. De a legsúlyosabban ártottak nekik épp azok, akik ez eszmék kizárólagos képviselőinek, a tradíciók eleven hordozóinak hirdették magukat. Akik a frázisok és ígéretek maszlagával hódították évtizedeken át az országot, amikor kezükbe adatott a hatalom és eszköz a kormányzatra, szinte brutális nyíltsággal tagadták meg múltjukat, hagyták cserben elveiket, ábrándították ki a hívőket, hurczolták meg az ország tekintélyét, s dobták pellengérre az ország vitális érdekeit. Bennük és általuk lett nyilvánvalóvá, hogy a márcziusi ideálok politikai játékszerré váltak, vagy nyers ösztönök és érdekek jármába hajtattak. Az ő politikájuk fertőztette meg a közéletet a kétkedés, bizalmatlanság és csalódás miazmáival. Az emberek nem hisznek az eszmékben, mert megismerték az embereket, akik hirdették. A politika útvesztőiben, a politikusok kicsinyes, önző vagy éretlen tülekedésében lekopott a márcziusi eszmék zománcza és csupán a megszokás maradt meg. A forma a lényeg helyett. Trikolórok még lengenek e napon, Petőfi szobrát megkoszorúzzák, egy-egy politikai nagyság leereszkedik még a lelkes ifjúsághoz, hogy prédikáljon nekik márczius tizenötödikéről; de a nemzet széles rétegeiben nem támad a régi visszhang, az ünnepből hiányzik a lélek, mert kiszorította azt a sok csalódás és kiábrándulás. Uj korszaknak kell elkövetkeznie, új emberekkel s becsületes törekvésekkel, hogy feltámadjanak, megint a márcziusi ideálok. Mert azok nem haltak meg , ott szunnyadnak a nemzet lelkének mélyében s várják az igazság és a becsületes őszinteség bátor csodatevőjét, a ki felszítja újra a lelkesedés tüzét s feléleszti az emberekben a hitet, a bizalmat s a cselekvő erőt. ____________AZ ÚJSÁG-Szerda, 1910. márczius 16." Csak az én emberem nem ment késhegyre. Nevetett: — Ah, bah. Uj életet fogok kezdeni. Visszavonult a politikai pályáról egy szerény kis vidéki birtokra. Másodmagával vonult vissza a szerény kis vidéki birtokra. És harmadmagával került vissza. A körúton találkoztam vele. — Hát te hogy kerülsz újra ide ? — Egy kis pechem volt. Harmadéve árvíz, tavaly rozsda, az idén tűz. A kis birtok elúszott. Volt, nincs. Helyette három gyermekem van. — S mit csinálsz most ? — Még nemtudom. Új életet fogok kezdeni. Ennek már vagy tíz esztendeje. Azóta már nagyon sokszor kezdett új életet. Legutóbb most öt hete. A kórházba hivattak a betegágyához. Nagyon öreg volt. Igazában csak ötvenöthatvan éves, de a látszat szerint száz. Csapzott ősz haja odatapadt verejtékes homlokához. — Azért kérettelek, hogy gondjaidra bízzam a gyerekeimet. Nem sok időről van szó, négy-öt hétről. Bátran vállalhatod. Tudod, a doktor azt mondja, hogy egy pár hét múlva teljesen rendben leszek. Felgyógyulok, erőre kapok, s akkor új életet kezdek. Akadozva, nehezen beszélt. Mint kavicsdarabok, úgy potyogtak ki belőle a szók. — Uj életet kezdek — nyögte. — Mihelyt felgyógyulok. A feje hátrahanyatlott. A doktor megfogta a pulzusát. Aztán a mellére hajótt. S aztán azt mondta : — Meghalt. Nem is igaz. Uj életet kezdett. A BELFÖLD. — A horvátok. Zágrábból jelentik: A szocziáldemokrata párt márczius tizenhetedikére általános népgyűlést hívott egybe, amelyen Supilo és Stolac képviselők is megjelennek. Márczius 22. (A miniszterelnök kihallgatásán. Az országgyűlés József királyi herczegnél.) Az országgyűlést márczius huszonkettedikén oszlatják fel, a feloszlató királyi trónbeszédet József királyi herczeg fogja az országgyűlés két házának tagjai előtt Budán, a királyi vár tróntermében felolvasni. Ez a miniszterelnök mai királyi kihallgatásának rövidre fogott eredménye. A feloszlatást megelőző, napon, hétfőn a képviselőház is, a főrendiház is ülést tart. Ezen az ülésen közli a két ház elnöksége a miniszterelnöktől kapott átirathoz képest a törvényhozás tagjaival, hogy kedden a budai várban mikor lesz a fogadtatás. Felolvasnak egy királyi kéziratot az országgyűlés egy napra való összehívásáról, s egyet József királyi herczeg megbízatásáról. A képviselőház ülésén Justh Gyula és társai vád alá helyezési indítványt akarnak beadni a kormány ellen ; ennek az indítványnak az elintézésére azonban a sor, legalább a házszabályok szerint, sehogy se kerülhetne. Khuen-Véderváry Károly gróf miniszterelnök tegnap este Bécsben a Grand Hotelba szállott, s ma délelőtt tizedfél órakor ment át a magyar házba. Itt fogadta Dubsky grófnak, az osztrák urak háza tagjának látogatását, azután Skerlecz Iván báró miniszteri tanácsos jelentéstételét. Tíz órakor megjelent a Hofburgban, ahol a király külön kihallgatáson fogadta, a kihallgatás egy óra hosszáig tartott. A király — amint a félhivatalos jelenti — a miniszterelnök előterjesztéseihez hozzájárult, az országgyűlés föloszlatása ennélfogva márczius 22-én meg fog történni; az országgyűlést a király képviseletében József királyi herczeg oszlatja fel trónbeszéddel, a budai várpalotában. A trónbeszéd szövegét is ma terjesztette a miniszterelnök a király elé, aki ehhez is hozzájárult. A feloszlatás után kiírják az új választásokat, az új országgyűlés június huszonkettedikén ül össze. A kihallgatás után a miniszterelnök a háromnegyed egyig a kabinetirodában időzött és az országgyűlés feloszlatására vonatkozó iratokat intézte el. Innen a magyar házba hajtatott, ahol Klein sajtóirodai főnököt fogadta. Délután fél kettőkor Forgách János gróf belgrádi osztrák-magyar követ tisztelgett nála. Azután a miniszterelnök feleségével együtt Cziráky Béla gróf főudvarnagyhoz ment ebédre. Ebéd után a miniszterelnök a külügyi hivatalba hajtatott s ott másfél óra hosszat tanácskozott Aehrenthal gróf közös külügyminiszterrel. Budapestre Skerlecz Iván báró miniszteri tanácsos és Bárczy István dr. titkár kíséretében este tiz órakor indult s holnap reggel érkezik meg. József királyi herczeg mostani küldetése voltaképpen a nádori méltóságnak felelne meg. A főváros hetedik kerületében a most alakuló nemzeti munkapárt az általános egyenlő titkos szavazati jog jegyében készül a jelölőgyűlésre. (A főispánok.) Beszterczenaszód megye tegnap iktatta hivatalába Besztercéén Fejérváry Jenő főispánt. A megyébe érkező főispánt Szeretfalván Hunyadi dr. főszolgabíró vezetésével küldöttség, a beszterczei