Az Ujság, 1912. április/2 (10. évfolyam, 91-103. szám)
1912-04-28 / 102. szám
20 KÖZGAZDASÁG. A magyar királyi államvasutak uj személydíjszabása. A m. kir. államvasutak uj, felemelt egységtételeken alapuló személydíj szabását, a mely 1912. julius hó 1-én lép életbe, legutóbb részletesen is és az egész táblázat közlése mellett ismertettük. Ezt az ismertetést most egy közlemény alapján, amely az államvasutaktól, illetve a minisztériumtól nyert hivatalos megbízatásra hivatkozik, a következőkkel egészítjük ki: A Máv, részben az átmenet megkönnyítése érdekében, részben pedig a fenforgó közgazdasági, közigazgatási és szociális indokok figyelembevételével a zónadijszabásszerü összes menetdíjkedvezményeket is fentartja. Nevezetesen fenmaradnak : 1. A mezőgazdasági és ipari munkásoknak eddig megadott összes zónadijszabásszerü kedvezmények. 2. 10%-os emeléssel fentartást nyernek a havi tanuló és a heti munkásbérletjegyek. 3. 20%-os emeléssel tartják fenn a 30 lapos menetjegyfüzeteket, az egész és fél éves bérletjegyeket, valamint a féláru jegyek váltására jogosító díjszabásszerű arczképes rés igazolványokat. Ezen kedvezmények fentartásán kívül Budapestnek Cs a nagyobb városoknak a környékkel való forgalmában érvényes havi bérletjegyeket rendszeresíti az államvasutak, amelyeknek menetdíjai a 30 lapos jegyfüzetek mérsékelt díjképzése alapján nyert megállapítást. Ezek a 40 km.-nyi távolságig érvényesített bérletjegyek havi díjai a távolságok emelkedéséhez mérten vannak megállapítva, s ezek a díjak a III. osztályban 8—25 koronát tesznek. Fentartja a Máv. ús díjszabása legfeljebb 30®Q-ig menő áremeléssel az összes kedvezményes menettérti jegyeket is és ilyen díjszabási alapon képzett menettérti jegyeket léptet érvénybe azon relációkban is, ahol a deklasszifikálás megszüntetése, vagy attól függetlenül az új díjszabás alapján 30%-nál nagyobb árdifferencia mutakozik. Megemlítjük még, hogy Budapestnek, mint metszőpontnak való szepét az új díjszabási rendszer fentartotta, ezzel akarván az államvasutak a székesfőváros idegenforgalmi törekvéseit honorálni. A Budapesti Kereskedelmi Testület közgyűlése. Ma délután tartotta meg a Budapesti Kereskedelmi Testület ez évi közgyűlését Falk Zsigmond lovag elnöklete alatt. Simon Jakab indítványára Falk Zsigmondot nyolcvankettedik születésnapja örömére melegen ünnepelték és érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökítették. A jelentést és a számadásokat a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az elnök ezután bejelentette, hogy a múlt évi közgyűlés már felhatalmazást adott az elnökségnek és az a czélból kiküldött bizottságnak, hogy egy testületi székházat vásároljon 1,200.000 korona összeg erejéig. A bizottság az Andrássy út 12. szám alatti házat tartja megfelelőnek, ennek ára azonban 1,350.000 korona. Felhatalmazást kért tehát a közgyűléstől, hogy a bizottság előterjesztése értelmében 1,350.000 koronát utalványozhasson a ház vételára fejében. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult az elnöki előterjesztéshez. A közgyűlés végül az elhunyt Marton Alajos igazgatósági tag helyébe egyhangúlag Fröhlich Miksa kereskedelmi tanácsost választotta meg. A közgyűlés után a Falk Zsigmond lovag udvari tanácsos elnöklete alatt megtartott igazgatósági ülésben jelentette az elnök, hogy Gomperz Károly testületi tag a kereskedők menházának 1000 koronát adományozott. Az ülés további folyamán a budapesti kereskedelmi akadémia évi segélyét 12.000 koronára emelték fel. A Budapesti Hitelezői Védegylet igazgatósága tegnap ülést tartott, amelyen marótki Fürst Bertalan udvari tanácsos, elnök bejelentette, hogy Schreyer Jakab dr. ig. titkár egyéb nagymérvű elfoglaltságára való tekintettel állásáról leköszön. Mély sajnálattal vették tudomásul a bejelentést és elhatározták, hogy Schreyer Jakab dr. érdemeit rendkívüli közgyűlés keretében fogják méltatni. Schreyer Jenő helyettes ügyész pedig a Magyar Kereskedelmi Csarnok főtitkárává való választása folytán ezen elfoglaltságára való tekintettel szintén lemondván viselt tisztségéről, ezt a lemondást is sajnálattal vették tudomásul. Ezután az igazgatóság elfogadta a kiküldött bizottság által kidolgozott reformtervezetet és az egylet ügyészét, Schreyer Samu dr.-t, egyedüli ügyészévé, Eichenwald Lajos eddigi irodafőnököt, pedig kereskedelmi intézőjévé választotta meg. A számlák késedelmes kifizetése. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségéhez érkezett pa- íjászok szerint az államvasút egyes üzletvezetőf üggvernél a számlák kifizetése hónaptokkr elhúzódik, ami a jelenlegi nehéz pénzviszonyok között kétszeresen súlyosan érinti az érdekelt iparosokat. A szövetség ennek folytán sürgős beadványban fordult a kereskedelmi miniszterhez, hogy ebben a dologban hívja fel a Máv igazgatóságát, hogy a maga részéről utasítsa az egyes üzletvezetőségeket az ez irányban felmerült jogos panaszok sürgős orvoslására. Ugyanebben a dologban a szövetség idei tizedik közgyűlésének napirendjére tűzte ki egyik vidéki fiókjának indítványát, amely a szállítók kereseti követeléseinek a városok részéről való gyorsabb folyósítását sürgeti. Az osztrák Lloyd osztaléka, Bécsből táviratoztak nekünk . Az osztrák Lloyd igazgatótanácsa mai teljes ülésében megállapította, hogy a lefolyt üzleti év nyereségéből a részvényeseknek hat és fél százalékos, vagyis 26 koronás osztalékot fizet, ugyanannyit, mint az előző évben. Czukorliberálás májusra. Bécsből táviratoztak nekünk . A czukorkartell kedden fog határozni a májusra vonatkozó liberálás tekintetében. Hir szerint a cukorárakat Y-l koronával mérsékelni fogják. A petróleumkartel teljes bomlása. Bécsi tudósítónk jelenti: Április 29-én jár le az osztrák és magyar petróleumfinomítók kartelje. Hónapok óta tanácskoznak a finomítók a kartel meghoszszabbítása érdekében, különböző bizottságokat küldöttek ki, de mindeddig, teljesen eredmény nélkül. Több finomító olyan súlyos feltételt rabot, melyet a többség nem fogadhat el. Tegnap és ma is folytak ugyan tárgyalások Bécsben, azonban minden kilátás nélkül és így valószínű, hogy a kartel 29-én véglegesen felbomlik. A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat ma tartotta XX. rendes évi közgyűlését Teleki Géza gróf elnöklésével. Jelen volt 54.365 részvény képviseletében 35 részvényes. Szende Lajos vezérigazgató terjesztette elő az igazgatóság évi jelentését, amely a társulat üzemeinek állandó fejlődéséről tanúskodik. Kiemeljük belőle, hogy a múlt évben a ezementgyárat Felsőgallán felépítették, egyelőre évi 12.000 vagyon portlandezement gyártására. A társulat Borsod megyében Miskolcz mellett új mésztelepet létesít. A brikettgyártás kielégítő mérvben emelkedett, elszállítottak 6729 vagyont, a tavalyi 5817 vagyonnal szemben. Az esztergom megyei tokodi bányászat üzeme ezúttal zavaró körülmény nélkül folyt és némi emelkedést mutat, a doroghi Ágnes-aknában azonban újabb nehézségekkel küzdöttek, ennek rendes üzeme csak az év folyamán lesz megkezdhető. A Borsodi Szénbányák Részvénytársasága a lemért kedvezőbb eredménynyel folytatja üzemét, az elmúlt évre 4/fo osztalék várható. A Nyugatmagyarországi Kőszénbánya Részvénytársaság munkálatai kedvező eredménynyel biztatnak, ezen bányamű a folyó év második felében, a vasúti összeköttetés elkészültével, fogja üzemét megkezdeni. A társulat jelentékeny bányafaszükséglete részben való fedezésére megvásárolta a vasmegyei gróf Kottusinszky-féle mintegy 2900 kat. holdnyi erdő faanyagát, ennek kihasználására Németújvár állomáshoz iparvasutat épít, amely ez év derekán fogja üzemét megkezdeni. A tisztviselők nyugdíjalapja vagyonának elhelyezésére a Zoltán-utcza 2—4. szám alatt épített bérház elkészült és hivatalos helységeiket ez év február elsején ide helyezték át. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a jelentést és jóváhagyta az évi zárószámadást, amely szerint az 1911. évi 6.834.349,82 K. bruttónyereségből 2.200.000 K. értékcsökkenési tartalékra, 650.000 K. az általános tartalékalapra, 30.000 K. külön adományul a tisztviselők nyugdíjalapjára, 80.000 K. a bányatárspénztárak részére, 100.000 K. munkásjóléti tartalékalapra, 445.808.97 K. az igazgatóság ra a tisztviselők alapszabályszerű jutalékára és 2.720.000 K. a részvénytőke 17%-os osztalékára fordíttassék, mig a fenmaradó 608.540.85 K. további leírásokra használtassák, végül a múlt évről áthozott 897.687.86 K. változatlanul új számlára vezettessék át. Ezután a közgyűlés egyhangúlag megadta a felmentvényt az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak és elhatározta, hogy az osztalékszelvényt a szokásos helyeken i. é. május 1-től kezdődőleg 34 koronával fogják beváltani. Az igazgatóságba újból beválasztották Palmer Edét és Bellák Gyulát, a felügyelő bizottságbaSarközy Aurélt, Farbaky Istvánt, Szabó-Fenaris Arthurt, Günter Ferenczet és Szász János dr.-t. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen elnökké Teleki Géza gróf, alelnökké Biszeghi Rudolf választatott meg. Szász Gyula főmérnököt műszaki igazgatóvá, Vizer Vilmos főmérnököt bányaigazgatóvá nevezték ki, Turóczi Szigfrid dr. és Varga Lajos dr. társulati ügyészeket ezégjegyzői jogosultsággal ruházták fel. Orosz tőke Mongóliában, Pétervárról Írják: A Rjecs jelenti, hogy orosz tőkepénzesek kiadtai orosz czégek vezetésével elhatározták, hogy Mongóliának kölcsönt folyósítanak, amelynek varancziája a fatelepekre adandó koncesszió lesz. Az orosz kormánynak nincs kifogása a kölcsön ellen Az Adriai Biztosító Társulat idei közgyűlését, melyen az 1911. évnek, a társulat alapítása óta 73-ik üzletévének zárószámadásait terjesztették elő, április 28-án tartotta meg. Az igazgatóság üzleti jelentésének általános részéből kiemelendő, hogy a lefolyt év a tűzbiztosításra nézve rendkívül kedvezőtlenül alakult, folyományaképp annak a rendkívül nagy szárazságnak, mely az év legnagyobb részén át Európa majdnem valamennyi országában uralkodott. Egyebekben a zárószámadás a következő lényegesebb adatokat tartalmazzá : Az életbiztosítási (A) ágazatban 84,919.960 koronáról szóló ajánlat nyújtatott be; a kiállított kötvényei 72,570.714 korona tőkeösszegről szólnak. A biztosítási állomány az üzletév végén kerek 503 millió korona biztosított tőkére és 1,447.298 korona biztosított évi járadékra rúg. Halál- és elérési esetekben, valamint életjáradékok fejében 9,834.228 korona fizettetett ki. Az életbiztosítási díjtartalék 1911. év végével 141,980.237 koronát, illetve a viszontbiztosítók részének levonása után 130,397.539 koronát tett ki, az előző évhez képest tehát 8,661.915 korona többlet mutatkozik saját számlára Az elemi ágazatok (B) ágazataiban : a tűzbiztosítási ágazat díjbevétele 27,003.348 korona, a szállítmánybiztosítás díjbevétele 3,415.047 korona, a betörés elleni biztosítások díjbevétele 697.298 korona. Viszontbiztosítási díjak fejében 14,299.355 korona adatott le. A kárfizetések 22,217.180 koronát, a viszontbiztosítók hányadának levonásával 12,111.666 koronát emésztettek fel. Az elemi ágazatok díjtartalékai összesen 20.593.614 koronát, illetve a viszontbiztosítás levonásával 11,111.560 koronát tesznek ki. Az alapszabály-szerű átutalások levonása után, beleszámítva a hivatalnoki kar nyereségrészesedését, az ekként fenmaradó nyereségegyenlegből a múlt évhez hasonló osztalék, azaz 160 korona kerül szétosztásra minden új kibocsátású részvény után. A tárasdat alaptőkéje és különféle tartalékai az üzletév végén a következőképp alakulnak: teljesen befizetett alaptőke 10,000.000 korona; vagyontartalék 13,000.000 korona ; árfolyamingadozási tartalék 1,472.023 korona ; nettodíjtartalék 139,809.099 korona; nettokártartalék 4,713.482 korona; összesen 169 millió korona. A nyugdíjpénztár és a társaság alkalmazottainak ellátási pénztára összesen 3,563.855 korona felett rendelkezik. Pótválasztás útján a következőket hívták meg a társaság választmányi tanácsába: Bethlen Pál gróf (Kolozsvár), Brunner Armin dr. nagyiparos (Bécs), galgóczi Hete és Antal dr. ügyvéd (Budapest) Neurath Lajos, az Osztrák Hitelintézet igazgatója (Bécs) és van der Straten-Fonthoz Rudolf gróf (Weinern). A franczia kormány a gabona drágulása ellen. Párisból Írják : A holnapi minisztertanács foglalkozni fog a gabonaárak emelkedésével. Azt hiszik, hogy a kormány a gabonavámok eltörlése ellen van. Szándéka azonban a gabonaárak emelkedésének ellensúlyozására a vámmentes behozatal időnkénti megengedésére vonatkozó rendelkezéseket megváltoztatni, esetleg a hadügyi és tengerészeti minisztériumoknak a gabonakészletek külföldön való beszerzésére engedélyt adni, továbbá törvényjavaslatot benyújtani, amely szerint bizonyos közintézményeknek szükséges gabonamennyiség vámmentes behozatala megengedtetnék, ha a gabonaárak bizonyos határon túlmennének. A Központi Hitelbank ügye. A Pénzintézetek Központi Hitelbankja holnap délelőtt tartja közgyűlését, amelyen számos vidéki pénzintézet képviselője is részt vesz. Ezek már ma délelőtt értekezletet tartottak, amelyen szó volt az intézet válságát előidéző okokról, a legutóbbi alaptőkefelemelésről. Az igazgatóság tíz millió korona új részvényt adott át a Banque de Suisse-nek, amely fedezetül tíz millió frank saját részvényt és 4,4 millió korona intézeti váltót adott át a Központi Hitelbanknak. A tranzakczió azonban nem sikerült, mire az igazgatóság visszakérte a részvényeket, amit 960 darab kiíján meg is kapott. Minthogy ezt a 960 darabot a franczia bank igazgatósága sürgetés daczára sem küldte vissza, megtették ellene a bűnvádi feljelentést, aminek következtében remény van arra, hogy ez a részvénytömeg is mihamarabb az intézet birtokában lesz és a tőkeemelés körül csak a kifizetett províziók fogják károsítani az intézetet. Az értekezlet kimondta, hogy miután a részvénytőke fele megmenthető s így az intézet fentartására megvan a kellő törvényes és anyagi bázis, a vidéki intézetek a holnapi közgyűlésen arra az álláspontra fognak helyezkedni, hogy az intézet fentartandó. Ezt a határozatot kiegészítik azzal, hogy a közgyűlés az intézet volt igazgatójával szemben fentartja a teljes jogi és anyagi felelősséget. A Kőbányai Polgári Serfőző rt. igazgatósága Pártos Ottót, a vállalat fiumei kiviteli telepének eddigi vezetőjét, budapesti központjához eégvezető-i idézőnek nevezte, ki* ________ AZ ÚJSÁG___________ Vasárnap, 1912. április 28.