Az Ujság, 1912. április/2 (10. évfolyam, 91-103. szám)

1912-04-28 / 102. szám

20 KÖZGAZDASÁG. A magyar királyi államvasutak uj személy­díjszabása. A m. kir. államvasutak uj, felemelt egységtételeken alapuló személy­díj szabását, a mely 1912. julius hó 1-én lép életbe, legutóbb részlete­sen is és az egész táblázat közlése mellett ismer­tettük. Ezt az ismertetést most egy közlemény alapján, a­mely az államvasutaktól, illetve a mi­nisztériumtól nyert hivatalos megbízatásra hivat­kozik, a következőkkel egészítjük ki: A Máv, részben az átmenet megkönnyítése érdekében, részben pedig a fenforgó közgazdasági, közigazgatási és szoc­iális indokok figyelembe­vételével a zónadijszabásszerü összes menet­díj­­kedvezmény­eket is fent­artja. Nevezetesen fen­­maradnak : 1. A mezőgazdasági és ipari munkások­nak­ eddig megadott összes zónadijszabásszerü kedvezmények. 2. 10%-os emeléssel fentartást nyernek a havi tanuló és a heti munkásbérlet­jegyek. 3. 20%-os emeléssel tartják fenn a 30 lapos menetjegyfüzeteket, az egész és fél éves bérlet­jegyeket, valamint a féláru jegyek váltására jogo­sító díjszabásszerű arczképes rés igazolványokat. Ezen kedvezmények fentartásán kívül Budapest­nek Cs a na­gyobb városoknak a környékkel való forgalmában érvényes havi bérletjegyeket rend­szeresíti az államvasutak, a­melyeknek menetdíjai a 30 lapos jegyfüzetek mérsékelt díjképzése alapján nyert megállapítást. Ezek a 40 km.-nyi távolságig érvényesített bérletjegyek havi díjai a távolságok emelkedéséhez mérten vannak megállapítva, s ezek a díjak a III. osztályban 8—25 koronát tesz­nek. Fentartja a Máv. ús díjszabása legfeljebb 30®Q-ig menő áremeléssel az összes kedvezményes menettérti jegyeket is és ilyen díjszabási alapon képzett menettérti jegyeket léptet érvénybe azon relác­iókban is, a­hol a deklasszifikálás megszün­tetése, vagy attól függetlenül az új díjszabás alapján 30%-nál nagyobb árdifferenc­ia muta­kozik. Meg­említjük még, hogy Budapestnek, mint metsző­­pontnak való sz­­epét az új díjszabási rendszer fentartotta, ezzel akarván az államvasutak a szé­kesfőváros idegenforgalmi törekvéseit honorálni. A Budapesti Kereskedelmi Testület közgyűlése. Ma délután tartotta meg a Budapesti Kereske­delmi Testület ez évi közgyűlését Falk Zsigmond lovag elnöklete alatt. Simon Jakab indítványára Falk Zsigmondot nyolc­vankettedik születés­napja örömére melegen ünnepelték és érdemeit a közgyű­lés jegyzőkönyvében megörökítették. A jelentést és a számadásokat a közgyűlés egyhangúlag tudo­másul vette. Az elnök ezután bejelentette, hogy a múlt évi közgyűlés már felhatalmazást adott az elnökségnek és az a czélból kiküldött bizottságnak, hogy egy testületi székházat vásároljon 1,200.000 korona összeg erejéig. A bizottság az Andrássy­ út 12. szám alatti házat tartja megfelelőnek, ennek ára azonban 1,350.000 korona. Felhatalmazást kért tehát a közgyűléstől, hogy a bizottság elő­terjesztése értelmében 1,350.000 koronát utal­ványozhasson a ház vételára fejében. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult az elnöki előterjesztéshez. A közgyűlés végül az elhunyt Marton Alajos igaz­gatósági tag helyébe egyhangúlag Fröhlich Miksa kereskedelmi tanácsost választotta meg. A köz­gyűlés után a Falk Zsigmond lovag udvari tanácsos elnöklete alatt megtartott igazgatósági ülésben jelentette az elnök, hogy Gomperz Károly testületi tag a kereskedők menházának 1000 koronát ado­mányozott. Az ülés további folyamán a budapesti kereskedelmi akadémia évi segélyét 12.000 koronára emelték fel. A Budapesti Hitelezői Védegylet igazgatósága tegnap ülést tartott, a­melyen marótki Fürst Ber­talan udvari tanácsos, elnök bejelentette, hogy Schreyer Jakab dr. ig. titkár egyéb nagymérvű elfoglaltságára való tekintettel állásáról leköszön. Mély sajnálattal vették tudomásul a bejelentést és elhatározták, hogy Schreyer Jakab dr. érdemeit rendkívüli közgyűlés keretében fogják méltatni. Schreyer Jenő helyettes ügyész pedig a Magyar Kereskedelmi Csarnok főtitkárává való választása folytán ezen elfoglaltságára való tekintettel szin­tén lemondván viselt tisztségéről, ezt a lemondást is sajnálattal vették tudomásul. Ezután az igaz­gatóság elfogadta a kiküldött bizottság által ki­dolgozott reformtervezetet és az egylet ügyészét, Schreyer Samu dr.-t, egyedüli ügyészévé, Eichen­wald Lajos eddigi irodafőnököt, pedig kereskedelmi intézőjévé választotta meg. A számlák késedelmes kifizetése. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségéhez érkezett pa-­ íjászok szerint az államvasút egyes üzletvezető­f üggvernél a számlák kifizetése hónaptokk­r elhúzódik, a­mi a jelenlegi nehéz pénzviszonyok között két­szeresen súlyosan érinti az érdekelt iparosokat. A szövetség ennek folytán sürgős beadványban for­dult a kereskedelmi miniszterhez, hogy ebben a dologban hívja fel a Máv­ igazgatóságát, hogy a maga részéről utasítsa az egyes üzlet­vezetőségeket az ez irányban felmerült jogos panaszok sürgős orvoslására. Ugyanebben a dologban a szövetség idei tizedik közgyűlésének napirendjére tűzte ki egyik vidéki fiókjának indítványát, a­mely a szállí­tók kereseti követeléseinek a városok részéről való gyorsabb folyósítását sürgeti. Az osztrák Lloyd osztaléka, Bécsből táviratoz­tak nekünk . Az osztrák Lloyd igazgatótanácsa mai teljes ülésében megállapította, hogy a lefolyt üzleti év nyereségéből a részvényeseknek hat és fél szá­zalékos, vagyis 26 koronás osztalékot fizet, ugyan­annyit, mint az előző évben. Czukorliberálás májusra. Bécsből táviratoztak nekünk . A czukorkartell kedden fog határozni a májusra vonatkozó liberálás tekintetében. Hir sze­rint a c­ukorárakat Y-­l koronával mérsékelni fogják. A petróleumkartel teljes bomlása. Bécsi tudó­sítónk jelenti: Április 29-én jár le az osztrák és magyar petróleumfinomítók kartelje. Hónapok óta tanácskoznak a finomítók a kartel meghosz­­szabbítása érdekében, különböző bizottságokat küldöttek ki, de mindeddig, teljesen eredmény nél­kül. Több finomító olyan súlyos feltételt rabo­t, melyet a többség nem fogadhat el. Tegnap és ma is folytak ugyan tárgyalások Bécsben, azonban minden kilátás nélkül és így valószínű, hogy a kartel 29-én véglegesen felbomlik. A Magyar Általános Kőszénbánya Részvény­társulat ma tartotta XX. rendes évi közgyűlését Teleki Géza gróf elnöklésével. Jelen volt 54.365 részvény képviseletében 35 részvényes. Szende Lajos vezérigazgató terjesztette elő az igazgatóság évi jelentését, a­mely a társulat üzemeinek állandó fejlődéséről tanúskodik. Kiemeljük belőle, hogy a múlt évben a ezement­­gyárat Felsőgallán felépítették, egyelőre évi 12.000 vagyon portlandezement gyártására. A társulat Borsod megyé­­ben Miskolcz mellett új mésztelepet létesít. A brikett­gyártás kielégítő mérvben emelkedett, elszállítottak 6729 vagyont, a tavalyi 5817 vagyonnal szemben. Az esztergom megyei tokodi bányászat üzeme ezúttal zavaró körülmény nélkül folyt és némi emelkedést mutat, a doroghi Ágnes-aknában azonban újabb nehézségekkel küzdöttek, ennek rendes üzeme csak az év folyamán lesz megkezdhető. A Borsodi Szénbányák Részvénytársasága a lemért kedvezőbb eredménynyel folytatja üzemét, az elmúlt évre 4­/fo­ osztalék várható. A Nyugatmagyar­országi Kőszénbánya Részvénytársaság munkálatai ked­vező eredménynyel biztatnak, ezen bányamű a folyó év második felében, a vasúti összeköttetés elkészültével, fogja üzemét megkezdeni. A társulat jelentékeny bányafa­­szükséglete részben való fedezésére megvásárolta a vas­megyei gróf Kottusinszky-féle mintegy 2900 kat. holdnyi erdő faanyagát, ennek kihasználására Németújvár állo­máshoz iparvasutat épít, a­mely ez év derekán fogja üze­mét megkezdeni. A tisztviselők nyugdíjalapja vagyoná­nak elhelyezésére a Zoltán-utcza 2—4. szám alatt épített bérház elkészült és hivatalos helységeiket ez év február elsején ide helyezték át. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a jelentést és jóváhagyta az évi zárószámadást, a­mely szerint az 1911. évi 6.834.349,82 K. bruttó­­nyereségből 2.200.000 K. értékcsökkenési tarta­lékra, 650.000 K. az általános tartalékalapra, 30.000 K. külön adományul a tisztviselők nyugdíj­alapjára, 80.000 K. a bányatárspénztárak részére, 100.000 K. munkásjóléti tartalékalapra, 445.808.97 K. az igazgatóság ra a tisztviselők alapszabály­­szerű jutalékára és 2.720.000 K. a részvénytőke 17%-os osztalékára fordíttassék, mig a fenmaradó 608.540.85 K. további leírásokra használtassák, végül a múlt évről áthozott 897.687.86 K. válto­zatlanul új számlára vezettessék át. Ezután a köz­gyűlés egyhangúlag megadta a felmentvényt az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak és elhatározta, hogy az osztalékszelvényt a szoká­sos helyeken i. é. május 1-től kezdődőleg 34 koroná­val fogják beváltani. Az igazgatóságba újból be­választották Palmer Edét és Bellák Gyulát, a felügyelő bizottságba­­Sarközy Aurélt, Farba­ky Istvánt, Szabó-Fenaris Arthurt, Günter Ferenczet és Szász János dr.-t. A közgyűlést követő igazgató­­sági ülésen elnökké Teleki Géza gróf, alelnökké Biszeghi Rudolf választatott meg. Szász Gyula fő­mérnököt műszaki igazgatóvá, Vizer Vilmos fő­mérnököt bányaigazgatóvá nevezték ki, Turóczi Szigfrid dr. és Varga Lajos dr. társulati ügyészeket ezégjegyzői jogosultsággal ruházták fel. Orosz tőke Mongóliában, Pétervárról Írják: A Rjecs jelenti, hogy orosz tőkepénzesek kiad­tai orosz czégek vezetésével elhatározták, hogy Mon­góliának kölcsönt folyósítanak, a­­melynek varan­cziája a fatelepekre adandó konc­esszió lesz. Az orosz kormánynak nincs kifogása a kölcsön ellen Az Adriai Biztosító Társulat idei közgyűlését, melyen az 1911. évnek, a társulat alapítása óta 73-ik üzletévének zárószámadásait terjesztették elő, április 28-án tartotta meg. Az igazgatóság üzleti jelentésének általános részéből kiemelendő, hogy a lefolyt év a tűzbiztosításra nézve rendkívül kedvezőtlenül alakult, folyományaképp annak a rendkívül nagy szárazságnak, mely az év leg­nagyobb részén át Európa majdnem valamennyi országában uralkodott. Egyebekben a zárószáma­dás a következő lényegesebb adatokat tartal­mazzá : Az életbiztosítási (A) ágazatban 84,919.960 koro­náról szóló ajánlat nyújtatott be; a kiállított kötvényei 72,570.714 korona tőkeösszegről szólnak. A biztosítási állomány az üzletév végén kerek 503 millió korona bizto­sított tőkére és 1,447.298 korona biztosított évi jára­dékra rúg. Halál- és elérési esetekben, valamint élet­járadékok fejében 9,834.228 korona fizettetett ki. Az életbiztosítási díjtartalék 1911. év végével 141,980.237 koronát, illetve a viszontbiztosítók részének levonása után 130,397.539 koronát tett ki, az előző évhez képest tehát 8,661.915 korona többlet mutatkozik saját számlára Az elemi ágazatok (B) ágazataiban : a tűzbiztosítási ágazat díjbevétele 27,003.348 korona, a szállítmánybizto­sítás díjbevétele 3,415.047 korona, a betörés elleni bizto­sítások díjbevétele 697.298 korona. Viszontbiztosítási díjak fejében 14,299.355 korona adatott le. A kárfizeté­sek 22,217.180 koronát, a viszontbiztosítók hányadának levonásával 12,111.666 koronát emésztettek fel. Az elemi ágazatok díjtartalékai összesen 20.593.614 koronát, illetve a viszontbiztosítás levonásával 11,111.560 koronát tesz­nek ki. Az alapszabály-szerű átutalások levonása után, bele­számítva a hivatalnoki kar nyereségrészesedését, az ekként fenmaradó nyereségegyenlegből a múlt évhez hasonló osztalék, azaz 160 korona kerül szétosztásra minden új kibocsátású részvény után. A tárasdat alaptőkéje és különféle tartalékai az üzletév végén a következőképp alakulnak: teljesen be­fizetett alaptőke 10,000.000 korona; vagyontartalék 13,000.000 korona ; árfolyamingadozási tartalék 1,472.023 korona ; nettodíjtartalék 139,809.099 korona; nettokár­­tartalék 4,713.482 korona; összesen 169 millió korona. A nyugdíjpénztár és a társaság alkalmazottainak ellátási pénztára összesen 3,563.855 korona felett rendelkezik. Pótválasztás útján a következőket hívták meg a társaság választmányi tanácsába: Bethlen Pál gróf (Kolozsvár), Brunner Armin dr. nagyiparos (Bécs), galgóczi Hete és Antal dr. ügyvéd (Budapest) Neurath Lajos, az Osztrák Hitelintézet igazgatója (Bécs) és van der Straten-Fonthoz Rudolf gróf (Weinern). A franczia kormány a gabona drágulása ellen. Párisból Írják : A holnapi minisztertanács foglal­kozni fog a gabonaárak emelkedésével. Azt hiszik, hogy a kormány a gabonavámok eltörlése ellen van. Szándéka azonban a gabonaárak emelke­désének ellensúlyozására a vámmentes behozatal időnkénti megengedésére vonatkozó rendelkezé­seket megváltoztatni, esetleg a hadügyi és tengeré­szeti minisztériumoknak a gabonakészletek kül­földön való beszerzésére engedélyt adni, továbbá törvényjavaslatot benyújtani, a­mely szerint bizo­nyos közintézményeknek szükséges gabonamennyi­ség vámmentes behozatala megengedtetnék, ha a gabonaárak bizonyos határon túlmennének. A Központi Hitelbank ügye. A Pénzintézetek Központi Hitelbankja holnap délelőtt tartja köz­gyűlését, a­melyen számos vidéki pénzintézet kép­viselője is részt vesz. Ezek már ma délelőtt érte­kezletet tartottak, a­melyen szó volt az intézet válságát előidéző okokról, a legutóbbi alaptőke­felemelésről. Az igazgatóság tíz millió korona új részvényt adott át a Banque de Suisse-nek, a­mely fedezetül tíz millió frank saját részvényt és 4,4 millió korona intézeti váltót adott át a Központi Hitelbanknak. A tranzakczió azonban nem sike­rült, mire az igazgatóság visszakérte a részvénye­ket, a­mit 960 darab kiíján meg is kapott. Mint­hogy ezt a 960 darabot a franczia bank igazgatósága sürgetés daczára sem küldte vissza, megtették ellene a bűnvádi feljelentést, a­minek következté­ben remény van arra, hogy ez a részvénytömeg is mihamarabb az intézet birtokában lesz és a tőkeemelés körül csak a kifizetett províziók fog­ják károsítani az intézetet. Az értekezlet kimondta, hogy miután a részvénytőke fele megmenthető s­ így az intézet fentartására megvan a kellő tör­vényes és anyagi bázis, a vidéki intézetek a hol­napi közgyűlésen arra az álláspontra fognak he­lyezkedni, hogy az intézet fentartandó. Ezt a ha­tározatot kiegészítik azzal, hogy a közgyűlés az intézet volt igazgatójával szemben fentartja a teljes jogi és anyagi felelősséget. A Kőbányai Polgári Serfőző r­­t. igazgatósága Pártos Ottót, a vállalat fiumei kiviteli telepének eddigi vezetőjét, budapesti központjához e­ég­­vezető-i idézőnek nevezte, ki* ________ AZ ÚJSÁG___________ Vasárnap, 1912. április 28.

Next