Az Ujság, 1913. július/2 (11. évfolyam, 168-181. szám)

1913-07-24 / 175. szám

Csütörtök, 1913. julius 24. __________AZ ÚJSÁG________ najába Bulgária Toncsevet és Badovot fogja köve­tekül küldeni. A béketárgyalások alapja még nem ismeretes. Bulgária békefeltételei. Athén, julius 23. (Athéni távirati ügy­nökség.) A Nea Imvnera czimű lap írja : Biztosra vehető, hogy a nisi békepourparier-t­ nem fognak három-négy napnál tovább tartani, mert a szö­vetségesek és Románia képviselői nem hajlan­dók mindenféle kifogásokat eltűrni. A romá­nok javaslata értelmében­, melyet a szövetsé­gesek úgy látszik, elfogadtak, a pourparier-k színhelyet Bukarestbe teszik át. A bolgárok javaslatát a fegyverszünetre vonatkozólag el­utasítják és háromnapos terminust fognak ki­­adni a prelimináris szerződés aláírására. A Nisbe érkezett bolgár delegátusok a következő javaslatot fogják előterjeszteni: 1. Szaloniki és a mögötte fekvő országrész Szerreszig bezárólag átengedtetik Görögországnak. 2. A Sztruma-vonal Tsageziig hasonló­képpen Görögországnak engedtetik át. 3. Kavaita Bulgáriáé marad. 4. Bulgária nem ad hadikárpótlást. 5. Bulgária nem ismeri el abbeli kötele­zettségét, hogy a kelet-mac­edóniai városok­ban okozott károkért kárpótlást fizessen, mi­után Bulgária a fosztogatásokért és a gyújto­gatásokért nem tekinti magát felelősnek. A lap ehhez hozzáfűzi: Ezen javaslat kö­vetkeztében valószínűtlen, hogy a háborús felek között megegyezés jön létre. Bulgáriát csupán a szövetségesek csapatainak előnyomulása fogja kényszeríthetni arra, hogy ilyen javas­lattól elálljon. A külön béke ellen. Pétervár, július 23. Mint most ismeretessé válik, a bolgár kormány Gcsovot Pétervárra küldte, hogy Romániával külön békét kössön. A román kormány azonban erre nem volt hajlandó és a tárgyalásnak nem volt eredménye. Bulgária ezért a szövetségesekkel való közvetetten béke­tárgyalásra fogja magát elhatározni. Szerb hozzájárulás, Bukarest, július 23. Szerbia hozzájárult Ro­­mánia ama kívánságához, hogy a békeértekezletet Romániában tartsák. Bukarest, július 23. (Bolgár távirati iroda.) Minthogy Görögország hozzájárult ahhoz a román javaslathoz, hogy a béketárgyalást Bukarestben tartsák, a román kormány felszólította a görög kormányt, hogy jelölje ki megbízottait. Az orosz katonai attasé szerepe: Pétervár, július 23. A pétervári távirati iroda felhatalmazást nyert annak kijelentésére, hogy a szerb sajtóirodának az a híre, a­mely szerint Bulgária meghatalmazottjai e hó 20-ikán értek a szerb határra, nem pontos. A szerb hírforrás azt mondja, hogy a bolgár delegátusok között van Romanovszki szófiai orosz katonai meghatal­mazott is, pedig őt nem bízták meg a tárgyaláson való részvétellel, hanem a bolgár kormány kérel­mére megengedték Romanovszkinak, hogy Papri­­kov tábornokot elkísérje. Romén jelentés a helyzetre­. Bukarest, július 23. (Hivatalos.) Görög­ország és Szerbia hozzájárultak Románia azon javaslatához, hogy a preliminárékat és magát a békekötést is Bukarestben írják alá. Görög­ország kéri, hogy a fegyverszünetet is Buka­restben kössék meg. A bolgár kormány a legutolsó román jegy­zékre azzal a kijelentéssel válaszolt, hogy a megform­ulázott főpontokat elfogadják azon reményben, hogy a többi kisebb jelentőségű pontok nem fognak nehézségeket okozni. Ferdinánd király Károly királyhoz egy harmadik sürgönyt intézett, a­melyben tá­mogatja kormánya kérelmét a békekötés iránt. Károly király felkérte Maiorescu miniszter­­elnököt, hogy Ferdinánd királynak e sürgö­nyére ugyanolyan értelmű választ küldjön, mint a második sürgönyre. A békepreliminárékra és a fegyverszünetre vonatkozó tárgyalásokat egyszerre kell majd megkezdeni, mert a tárgyalások nyugodt me­netéhez a fegyverek pihentetésére van szükség. A román kormány utasította Cristescu ezredest, az egyik vezérkari főnökhelyettest, a­ki jelenleg Belgrádban tartózkodik, hogy utazzék Nisbe. Megállították a román csapatokat. Szófia, július 23. A román válasz, mely teg­nap érkezett ide, közli, hogy a román előcsapatokat azokon a pontokon, a­hová vasárnap jutottak el, megállították. A válasz kedvező hatást keltett. A kormány reméli, hogy a Romániával való megegyezés a legrövidebb idő alatt létrejön. Predeál—Bukarest. A Máv. igazgatóságának jelentése szerint a román kir. államvasutak értesítettek bennün­ket, hogy a 127—128. és 177—178. sz. román személyvonatok Bukarest és Predeál között ismét forgalomba helyeztettek. Bulgária a nagyhatalmakhoz. Szófia, július 23. A kormány felkérte a nagyhatalmakat, hogy a szerbekkel és a gö­rögökkel megindított előzetes béketárgyalá­sokra való tekintettel bírja rá őket a katonai operác­iók azonnali beszüntetésére. Ferdinánd király távirata, Bukarest, július 23. Tegnap délután újabb távirat érkezett Ferdinánd királytól Károly király czímére a béke ügyében. Károly király a táviratra megnyugtató választ adott. Bukarest, július 23. Ferdinánd bolgár király távirata, a­melyet Károly román királyhoz inté­zett, így szól : Az az élénk és mélyen érzett óhajtás, hogy a mostani kínos helyzetnek teljesen vége vettes­sék, visz rá arra, hogy még egyszer felségedhez forduljak a magam és kormányom nevében, hogy felségedet a béke megkötésére kérjem. A­midőn ezt cselekszem, egyáltalán nem szándékunk, hogy az esetleg kedvező fogadtatást, a­melyben felséged e kérelmet részesítené, arra használjuk fel, hogy a háborús állapotot Szerbiával és Görögországgal szem­ben továbbra is fentartsuk. Kormányom épp ellen­kezőleg szilárdul el van határozva arra, hogy e két országgal gyorsan megkösse a békét. Beiga­zolta ezt éppen az­által, hogy két delegátusát küldötte Nisbe, a­kiket ellátott erre nézve a leg­messzebbmenő felhatalmazással. Kormányom kész, a­mennyiben Szerbia és Görögország a maga ré­széről hasonló intézkedéssel válaszol, azonnal beszüntetni az ellenségeskedést és dem­obilizálni a hadsereget. Kormányom megadott minden bizto­sítékot és hajlandó ezentúl is megadni minden oly biztosítékot, a­melyet szándékainak és ezen nyilatkozatnak, a­melyet ma kormányom nevé­ben teszek, őszintesége tekintetében tőle követelni lehet. Ezen érzelmekkel kérem felségedet, tekintse e kijelentést kielégítőnek és szüntesse be csapatai­nak előnyomulását. Én és kormányom felséged ezen fényében szerencsés előjelét fogjuk látni a népeink közti jó viszony mihamarabbi és szívé­lyes helyreállításának, a­melyet oly nagyszámú közös emlék és közös érdek szentesit és a melyet mély Sajnálattal láttunk egy pillanatra elhomá­lyosodni.« Károly király a következő távirattal válaszolt : «Ilietek felséged táviratára válaszolni, a mi­dőn bátositom arról, hogy engem is ugyanazon óhajtás hat át, mint felségedet, hogy mielőbb vége vettessék a mai helyzetnek, a­melyet annál inkább fájlalok, mert egy pillanatra elhomályosít­hatja országaink egymáshoz való viszonyát, a­melyet annyi emlék szentesít. Kormányom meg­ismertette felséged kormányával azon feltéte­leket, a­melyek megengedik országaink bizalom­teljes viszonyának helyreállítását, a­melynek fennállását rendkívül értékesnek tartom. Felsé­ged meg lehet győződve róla, hogy azokat a barát­­ságos érzelmeket, a­melyeket felségeddel szem­ben hosszú idő óta táplálok, a legutóbbi esemé­nyek, a­melyeket a körülmények kényszerítettek reánk, nem változtathatták meg. Boldog vagyok, hogy felségedtől hallom, hogy kormánya szilár­dul el van határozva véget vetni a Szerbiával és Görögországgal való háborús viszonynak és hogy ebből a czélból már is kiküldötte megbízottait.« Oroszország és a monarchia megegyezése. Paris, július 23. A Figaro pétervári leve­lezője táviratozza . Az osztrák-magyar-orosz megegyezés ma, 22-én az olasz diplomáczia köz­vetítésével befejezett ténynyé vált. A monarchia és Oroszország megegyezett abban, hogy a jövőben a Balkánon közösen fog­nak diplomácziai akcziókat kezdeni. Bécs, július 23. A Figaro jelentését itteni diplomácziai körökben némi tartózkodással fo­gadják. Tény az, hogy a tárgyalás kedvezően folyik, de annyi súlyos és bonyodalmas kér­dés vár megoldásra, hogy a teljes megálla­podás ily rövid idő alatt nem is történhetett meg. Például azt mondják, hogy Oroszorsz­ág fel akarja vetni a Dardanellák kérdését, a­mi azonban csak akkor kerülhetne sorra, mikor a hatalmak valamennyi balkáni kérdés vég­leges elintézéséhez fognak. Szaszonov jelentése: Pétervár, július 23. (Saját tudósítónk táv­irata.) A czár július 25-én egy napra Peterhofba érkezik. Vele utazik Szaszonov külügyminisz­ter, a­ki kimerítő jelentést fog tenni a czárnak a politikai helyzetről. A helyzet veszélyei. Berlin, július 23. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Vossische Zeitung jelenti Bécsből. Azokhoz a veszélyekhez, a­melyeknek az itteni diplomácziai körök felfogása szerint az európai konc­ert jelenleg ki van téve, még Oroszország­nak Törökország elleni külön akcziója és Ausztria- Magyarországnak Szerbia elleni külön akcziója járul. Azt hiszik azonban, hogy ezeket a ve­szélyeket a kabinetek közt folytatandó tár­gyalások el fogják háríthatni. Orosz próbamozgósítás. Bécs, július 23. (Saját tudósítónk távirata.) A Politische Korrespondenznek jelentik Varsó­ból, hogy az orosz hatóságok az ottani tartaléko­sokat az utczasarkokon kifüggesztett falraga­szok útján figyelmeztetik, hogy a varsói próba­­mozgósítás augusztus 23-án lesz. Montenegró újabb követelései. Czetinje, július 23. A kormány köréből azt jelentik, hogy Montenegró újabb követelésekkel lépett fel, még­pedig a szerbekkel szemben. Hivat­koznak arra, hogy a bolgár-szerb háborúban a montenegróiak jelentékenyen segítették a szer­­beket és az Isztip melletti csatában rengeteg vesz­teségeket szenvedtek. Azt mondják, hogy ebben a h­arczban a Rajcsansky Vrh nevű magaslaton több montenegrói esett el, mint Szkutari egész ostroma alatt. Szkutarinál a montenegrói tábornokok kí­mélték a katonákat, ellenben a szerbek, külö­nösen a szuronyrohamoknál, nem nagyon törőd­tek a montenegróiakkal. Ezért a sretinjei kor­mány most kárpótlást kíván, még­pedig azt, hogy Szerbia a Szandrákból nagyobb területet engedjen át Montenegrónak, mint a­hogy eddig volt meg­állapítva. Montenegró hódít. Bécs, július 23. (Saját tudósítónk távirata.) Az Albanesische Korrespondenz-nek jelentik Szku­­tariból, hogy három montenegrói zászlóalj a múlt héten elfoglalta Tuzit. A hoti és gruda törzsek főnökeiből álló küldöttség a szkutarii osztrák­­magyar és olasz konzulátuson tiltakozott ez ellen. A múlt héten a montenegrói­ csapatok elvonultak San Giovanni di Meduából. A középületekre az albán lobogót vonták fel. _______________________________

Next