Az Ujság, 1913. február (11. évfolyam, 41-51. szám)

1913-02-16 / 41. szám

Vasárnap, 1913. február 16. AZ TZISAG­ ­ének kizárólagos czélja az volt, hogy Ausztria és Magyarország és Oroszország régi barátságos viszo­nyát a külpolitika új fázisaiban is dokumentálja, le­szögezte, tekintettel arra a nagy misszióra, mely e két államra a nemzetközi helyzet további kialaku­lásánál hárul. A vezető irány az európai béke fen­­tartása volt, a­mely különben vezéreszméje ural­kodónknak, a­ki utolérhetetlen államférfim böl­­cseségében. Ilyképpen a felség sajátkezű levelét tisztán és kizáróan akképpen kell megítélni, hogy a függő kérdések szükséges rendezésénél és elintézésénél, melyeket a legutóbbi hónapok eseményei akuttá és bonyolulttá tettek, mint vademerium a béke irányában erőteljes hatást fog gyakorolni. A nagyhatalmak együttműködése a viszályok elintézésére biztosítottnak látszik, ha Hohenlohe herczeg küldetése sikerrel járt. Erre vonatkozólag csak annyit lehet mondani, hogy mérték­adó helyen meg vannak elégedve ennek a küldetésnek lefolyásával és erősen hangoztatják a reményt, hogy a barátságos érzület energikus doku­mentálása tovább fog hatni és a legőszintébb ba­rátság fogadalmai, melyek ez uralkodói levelek­ben, napjaink történelmének e históriai okiratai­ban és nagy eseményeiben le vannak fektetve, a differencziák elintézésénél az aktuális kérdésekben határozott erőtényezőknek fognak bizonyulni. Ausztria és Magyarország és Oroszország közös eljárása biztosítottnak látszik a két uralkodó e for­mára és nemzetközi és udvari praxisra nézve leg­erősebb békenyilatkozatánál fogva, mely a függő kérdések elrendezésének és tisztázásának jelenté­keny megkönnyítését foglalja magában. Nem té­vesztendő szem elől, hogy a békés iránynak ez az összhangja, mely Pétervárott és Bécsben ünnepies megerősítést nyert, kitűnő fogadtatásban részesül Berlinben, a­hol mindig súlyt vetnek arra, hogy az Oroszországgal való hagyományos jóviszonyt ne te­gyék ki semmiféle megzavarásnak. Ezzel a német császár kipróbált, Ilii közvetítő munkájának útja egyengetve van, így erősbödik a remény, hogy a nagyhatalmak egységesek maradnak békehajlandóságukban és e hajlandóság gyakorlati érvényesítésében. Franczia hangok, Páris, február 15. A Le Journal írja a Fremdenblatt czikkével kapcsolatban: Ausz­­tria-Magyarország még sohasem ismerte el ilyen kétségtelenül a balkán államok akczió­­szabadságát és még sohasem nyújtott kezet ilyen nyíltan Oroszországnak. — A Republique Fran­chise a következőket Írja : A levélváltást czikk­­váltás követte. A Fremdenblatt czikke Ausz­­tria-Magyarország első hozzájárulását jelenti azon alapelvhez, hogy a Balkán legyen a bal­káni államoké. Ez fontos tény és habár Ausztria- Magyarország kihasználhatja ezt az elvet arra, hogy a Balkánon az­ orosz befolyás ellen dol­gozzék, megelégedéssel kell hangsúlyozni, hogy Ausztria-Magyarország és Oroszország félhiva­talos lapjai arra törekszenek, hogy nyoma­tékosan hangsúlyozzák az uralkodóik által kívánatosnak jelzett detente-ot. parton kivüli mellett tizenháromezer görög katona szállt partra. Páris, február 15. Az Excelsior értesülése szerint a bolgárok Gallipoli-félszigeten nagy sikert értek el és rendkívül véres csata után, a­mely kedden kezdődött, elfoglalták Bulakrt. A bolgárok visszavonulást színleltek s a törö­köket meg nem erősített területre csalták, a­hol aztán hirtelen támadásba mentek át , több órai harcz után a törököket megfuta­mították. A harczban úgy a török, mint a görög flotta résztvett. Török­ Jelentések a helyzetről. Konstantinápoly, február 15. A hadügy­minisztérium a következő jelentést teszi közzé : Bulak­ mellett a helyzet nem változott. A török csapatok Ozmanlikoj parti várost megszállták. Török felderítő csapatok Akaran és Karacsev irányában előrenyomultak. Egyébként a hely­zet változatlan. Konstantinápoly, február 15. Egy nagyállású török tiszt kijelentette, hogy pesszimizmus egy­általában nincs megokolva. A bolgároknak nem sikerült Gallipoli mellett előrenyomulni és nem tud­ták a bulairi sánczokat bevenni Csataldia mellől a bolgárok visszavonulása még egyre tart. Driná­­poly, Janina és Sakutari helyzete oly kedvező, hogy megadásukról egyelőre szó sem lehet. A Már­vány-tenger környékén a törökök gy­őznek s a bolgárok nem tudják a török hajók által oltalma­zott erődöket elfoglalni. A katonák szelleme kitűnő. Csafaldia és Gallipoli. Bulair elfoglalása. London, február 15. A Daily Chronicle távirata szerint a balkáni szövetségesek Bulairt elfoglalták. A török hajók tévedésből a török csapatokra tüzeltek, a­melyeket a bolgárok hálóba csaltak. A bolgárokat a görög hajók támogatták. A bolgárok támadása rendkívül heves volt és Bulair elfoglalásával végződött. Enver­bey szombaton öt szállítóhajóval, a­melyek mindegyikén ezer ember volt, meg­jelent Sarkos előtt; kétezer ember már partra­­szállott, a­mikor a bolgárok megtámadták és megfutamították őket. Enver bey csak nehezen tudott hajójára menekülni. Az egei tenger­ Szerbia alkudozik Bulgáriával. Belgrád, február 15. (Saját tudósítónk távirata.) Illetékes helyen a legnagyobb nyomatékkal meg­­c­áfolják a hit-t, hogy három szerb hadosztály Piroton és Szalonikin át a, trácziai harczmezőre indult volna. Hivatalos jelentés szerint eddig csak annyi történt, hogy újabb ágyúkat küldtek Dri­­nápoly alá és a Szerbia által meghódított területen belül folytak nagyobb csapatösszevonások. Ha Bulgária megfelelő engedmények mellett terjeszti elő pozitív kérelmét, a készenlétbe helyezett szerb csa­patokat csak akkor fogják a bolgár hadvezetőség rendelkezésére bocsátani. Béketárgyalások. Grey elutasító válasza. Bécs, február 15. A béketárgyalás meg­hiúsult. Edward Grey a nagyköveti értekezlet megállapodása értelmében elutasító választ adott Resid pasának. Hakki pasa küldetését ez a válasz azonban nem érinti, mert a pasa angol útjának fő czélja az, hogy Anglia támogatását a Kövét-kérdés lojális megoldásával megsze­rezze. A német bagdadi vasút utolsó szakaszát ugyanis Németország Kövét-kikötőig szeretné kiépíteni, a­mit Anglia hevesen ellenez, mert félti ott befolyását. A török kormány most Angliának ajánlja föl a vonalszakaszra vonat­kozó konc­essziót. A Nizzában megindítandó közvetlen béketárgyalásról szóló konstanti­nápolyi hírt itt kételkedéssel fogadják. Béketárgyalás Nizzában. Konstantinápoly, február 15. Kapcsolatban azzal a hírrel, mely arról a lehetőségről szól, hogy Nizzában félhivatalos tárgyalás indulna meg előze­tes béke megkötése végett, itt rámutatnak arra a tényre, hogy Vilpi, az ismert olasz bankár, a­ki, mint ismeretes, részt vett a lausannei török-olasz tárgyalásban és érdemei elismeréséül meghatal­mazott miniszterré nevezték ki, ez idő szerint Niz­zában tartózkodik. Törökország ajánlata: Páris, február 15. Az Echo de Paris tudni véli, hogy Hakki pasa megbízást kapott arra, hogy Lon­donban a következő megoldást javasolja : A porta átengedi a balkáni szövetségeseknek a Midia—Enosz vonalig terjedő területeket, Drinápoly azonban füg­getlen muzulmán község marad. Ez a javaslat nem látszik ugyan praktikusnak, több hatalom azonban a javaslat elfogadását jobbnak tartja, mint az el­lenségeskedések folytatását. A nagyhatalmak intervenciója. Róma, február 15. (Saját tudósítónk távirata.) Diplomácziai körökben kijelentik, hogy a nagy­hatalmak intervenc­iója nem sokára be fog kö­vetkezni, a­mennyiben a szövetséges államok had­erejének rövid időn belül nem sikerülne döntő fordu­latot előidézni. Az albán kérdés. Halogatás a végtelenségig. BéCS, február 15. Azzal az eszmével kap­csolatban, hogy Albániába külön bizottság küldessék ki a határkérdésre vonatkozó ada­tok szakszerű összegyűjtése végett, a lapok­nak informált helyről jelentik, hogy erre vo­natkozólag hivatalosan eddig a nagykövetek reunióján semmiféle javaslat nem létezett és ily terv ellen fontos okokat lehetne felhozni, mert az albán kérdésnek további halogatása és az ezzel kapcsolatos nyugtalanság egész Európára, de különösen az e kérdésben első­sorban érdekelt Ausztria-Magyarországra kö­zönyös semmiképp nem lehet. (Ez a bécsi jelentés megerősít abban a feltevésünkben, hogy a londoni nagyköveti reunió legkomolyabb feladatául tekinti az albán határkérdés elposványosítását. A nagy­követi reuniónak ezzel a törekvésével más helyen foglalkozunk, s itt csupán annak meg­állapítására szorítkozunk, hogy az események igazolják feltevéseink jogosultságát. A szerk.) Szerbia rémképei. Belgrád, február 15. (Saját tudósítónk távirata.) Diplomácziai oldalról eredő értesítés szerint a Szerbia által megszállott albán vidéken komoly felkelési mozgalom van készülőben. (?) Az ideiglenes albán kormány katonai vezetősége a legutóbbi hetekben számos irreguláris csapatot szerelt fel. Kétszáz-háromszáz emberből álló csapatokat ala­kítottak, a­melyek tervszerűen járnak el az idegen hódító csapatok ellen. Ezek az irreguláris albán katonák modern ismétlőfegyverekkel és kézi­­bombákkal vannak felszerelve. Egyéb felszerelé­sük, valamint ruhájuk is nagyon jó. Djakova, Ipek és Ljuma környékén már fel is tűntek az első ilyen inzurgens csapatok és eredményesen nyugtalanít­ják a szerb csapatokat. Oh­rida és Monasztir kör­nyékén ezek az irregulárisok már szintén meg­kezdték hadműveleteiket és több helyen erősebb ütközetre is került a sor. A szerb katonai körök aggódva nézik ezt a felkelési mozgalmat és el van­nak tökélve, hogy a legnagyobb erélylyel lépnek fel ellene.­ ­ A bolgár-román feszültség. Döntés előtt. Szófia, február 15. A román és bolgár de­legátusoknak tegnapra összehívott ülését mára halasztották, nyilván mert bolgár részről ala­posan meg akarják tárgyalni a választ a román követelésekre, melyek formájukat és tartal­mukat tekintve, látható hatást gyakoroltak. Illetékes helyről híre jár, hogy a tárgyalások­ban már a legközelebbi időben valamilyen irány­ban döntés lesz. Ausztria-Magyarország, vala­mint több más nagyhatalom ismételten ta­nácsadással szolgált olyan értelemben, hogy lehetővé tegyék a konfliktus békés megoldását. Az ideges Románia, Bécs, február 15. Diplomácziai körökből jelentik, hogy Danev hirtelen elutazása közve­tetten­ül a meginduló tárgyalás előtt a román irányadó körökben nagy megütközést keltett. Danev viselkedésében elsősorban illetlenséget látnak, de azt is lehetőnek tartják, hogy ez a váratlan és megokolatlan elutazás a bolgár kormány által eddig követett halogató politika érdekében történt. Egyidejűleg megállapítják, hogy Bulgária a hetek óta húzódó tárgyalás folyamán konkrét ajánlatot még egyáltalában nem tett és így érthető a román közvélemény ingerültsége, a­mely az utóbbi napokban a kormány egyes tagjaira is átragadt. Berlin, február 15. Beldiman berlini román követ egy újságíró előtt nyilatkozott a bolgár­

Next