Az Ujság, 1914. október (12. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-03 / 244. szám

1© parancsnoksága alatt állanak. Bolgár bandák megszállották a Bigliszte-szorost, hogy meg­akadályozzák epirótáknak Mac­edónián való átkelését. Hogy a bolgárok a legerélyesebben vissza­utasítják a kísérleteket, melyek a semlegesség elhagyására szeretnék bírni, arról legutóbb alaposan meggyőződhetett a hírhedt Buxton, az angol Balkán-szövetség elnöke, a­kinek ér­tésére adták a bolgár fővárosban, hogy rend­kívül hálátlan dologgal foglalkozik. Az orosz követ abbeli kérését pedig, hogy engedjenek orosz hadianyagot szállítani Bulgárián át Szer­biának, a leghatározottabban elutasították. Romániát is még mindig próbálják az en­tente oldalára csábítani. Persze épp oly siker­telenül, mint Bulgáriát. Az Epoca szerint Bratianu román miniszterelnök kijelentette diplomácziai körökben, hogy a­m­íg ő minisz­terelnök lesz, addig Románia semlegességéből semmi szín alatt sem fog kilépni. A legutóbbi demonstráczióknak semmi jelentőséget sem szabad tulajdonítani. A román kormány nem törődik az utc­ával és nem hagyja magát attól befolyásoltatni. Jelentős hír bizonyára az is, hogy a román szenátus elnöke Berlinbe érkezett. AZ ÚJSÁG (Szombat, 1914. ok­tóber 3. LEGÚJABB HÍREK A HARGITÉRRŐL Sturdza Demeter röpirata, Bukarest, október 2. (Saját tudósítónk táv­irata.) Sturdza Demeter volt román miniszter­eln­ök, a­ki most 85 éves, röpiratot adott ki, a­melyben egyebek közt így ír : »Ezekben a súlyos pillanatokban orosz invázió fenyeget bennünket, óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy félrevezessenek és megtéveszszének bennünket. Ügyesen és hallatlan merészséggel hazug hí­reket terjesztenek, hogy a tudatlanokat félre­vezessék. Pénzt osztogatnak a gyengék meg­vesztegetésére. Ne hagyjuk magunkat ámító ígé­retektől elcsábítani. Ne engedjük Károly király tapasztalt bölcseségébe vetett hitünket megingat­­tatni. Királyunkkal fogunk felemelkedni vagy elbukni. Bárha a románok pusztán hazafias érzésüktől vezettetnék magukat és nem úgy­nevezett barátok óhajtása szerint, mert akkor Románia eltűnik Európa politikai térképéről. A kedive Konstantinápolyban ma­rad. Frankfurt, október 2. (Saját tudósí­tónk távirata.) A porta közölte az angol nagykövettel, hogy a kedive uralkodója parancsának megfelelően Konstantiná­polyban fog maradni. A pápa levele a királyhoz. Köln, október 2. (Saját tudósítónk távirata.) A Kölnische Zeitung római távirata megerő­síti a Timesnek azt a jelentését, hogy a pápa személyesen igyekszik a békét helyreállítani. Már táviratot váltott e tekintetben Ferencz József császár és királylyal.A Neues Wiener Tagblatt ehhez azt a megjegyzést fű­zi, hogy informá­­cziói szerint igaz, hogy a pápa az említett ügy­ben az udvaroknál puhatolódzott, de közöl­heti, hogy körülbelül mindenütt az a nézet uralkodik, hogy ilyen akczióra még nem érke­zett meg a kellő pillanat. 1i Camp des domains ostroma. Berlin, október 2. (Saját tudósítónk távirata.) A Camp des Romains záróerőd birtokáért folyt harczokról jelentik : A francziák hősiesen véde­keztek. A német utászok azonban minden eszköz­zel előrehaladtak a nehéz harczokkal elfoglalt uta­kon. A lövészárkokban kézigránátokkal és gyújtó­­csövekkel dolgoztak, a­melyekkel kifüstölték az árkokat, a­melyekben az ellenséges legénység oldalbatámadási agyukat szolgált ki. Ezek nagy csövek, a­melyekből gázok törnek elő és megsüke­títik s igy harczképtelenekké teszik az ellenséget. A Camp des Romains melletti harczokban igen sok ellenséges árkot kifüstöltek ily módon. Gyakran megesett az is, hogy német katonák a védőtöltés felnyitása után megkérdezték az ellen­séget, nem-e volt már elég és nem akarja-e inkább megadni magát. Ismételten azt a választ kapták azonban, hogy még élnek és tovább akarnak küzdeni. *•­ Elsüllyedt németalföldi gőzös.. . ■ London, október 2. (Berlinen át.) Az Agda [rotterdami gőzös Cap de Rocca mellett hajóroncsba­­ütközött és elsü­lyedt. Az Agda legénységét meg i­s mentették­ az­­ Antwerpen ostroma. Amsterdam, október 2. (Saját tudó­sítónk távirata.) Az eddig ide érkezett jelentések összefüggéstelen képet adnak az Antwerpen melletti harczokról, a­melyek pénteken kez­dődtek meg. Csak annyi bizonyos, hogy eddig kis csatározások voltak és hogy Aalost mellett is mindössze hat-tízezer német har­­c­olt a belgák ellen, pedig a belgák ezt nagy csatának mondották. Az Aalosttól délkeletre fekvő Heystopban is volt kisebb csata négy­száz német katona és egy kisebb angol csapat között. Almára isifolt angol hajó, Hartlepool, október 2. (Berlinen át.) A több mint háromezer tonna szénnel megrakott Selby nevű hajó Lieldsből Antwerpenbe menet tegnap éjjel az Északi-tengeren aknára futott és elsülyedt. A hajó­­busz főnyi legénysége csónakokba szállt. A legénységet egy Loves­­tofti hajó vette fel és ma reggel Lovestoftban partra szállította. Feltartóztatott kétszázezer német had­­köteles. Berlin, október 2. (Saját tudósítónk táv­irata.) Barc­elonába Mexikóból 200 fran­czia és 160 német érkezett. A hajót útközben meg­állította egy angol czirkáló és Barc­elonába hozta. A Times becslése szerint körülbelül kétszázezer azoknak a német alattvalóknak a száma, a­kiket az angol hajók megakadályoz­tak abban, hogy visszatérjenek hazájukba. Anglia felelőssége: Kopenhága, október 2. A National Ti­­dende a német külügyi hivatal államtitkárá­nak nyilatkozatát közli, mely mintegy válasz az Ackland angol külügyi államtitkár-helyet­tessel folytatott és nemrég közzétett inter­júra.­­ Ackland azt állítja, hogy Angolorszá­gnak a háborúba való beavatkozására az adott okot, hogy Németország megsértette Belgium semleges­ségét, de Grey már augusztus 3-ikán kijelentette az angol akóházban, hogy már előző nap délután az angol flotta legteljesebb támogatását ígérte a franczia nagykövetnek arra az esetre, ha a német flotta megtámadja a franczia partvidéket, vagy a franczia hajókat. Csak a 3-ikáról 4-ikére virradó éjjel léptek a német csapatok belga terü­letre. Grey augusztus 1-én vonakodott a német nagykövet előtt kijelenteni, hogy Anglia semleges marad az esetben, ha Németország respektálja Bel­gium semlegességét. Anglia nem Belgium függet­lensége és integritásáért való gondossága miatt lépett a háború útjára. Hiszen Németország kész volt garantálni Belgium integritását. Angliát az késztette a háborúra, hogy tartott attól, hogy a csa­torna egy része Belgium gyenge kezéből német bir­tokba kerül és a­ német flotta, operác­ióinak bázisául szolgálhat. Ez bírta rá Angliát arra, hogy ne csak maga avatkozzék a harczba, hanem hogy el­kövesse azt a borzasztó bűnt, hogy a sajnálatra­­méltó Belgiumot is ellentállásra ösztönözze. Anglia magatartását kizárólag a legsivárabb és legridegebb angol önzés irányította. Ha a kontinens csataterein Németország, Ausztria, Magyarország, Franczia­­ország és Oroszország derék fiai kénytelenek vé­­rezni, az erkölcsi felelősség elsősorban Anglia poli­tikáját terheli. Az angol politika volt mindenkor az, a­mely a kontinens népeit egymás ellen izgatta, hogy maga zavartalanul uralkodhassék a világ fölött. A Dardanellák, Frankfurt, október 2. (Saját tudósítónk távirata.) Az entente-hatalmak nagykövetei erős nyomást gyakorolnak a portára a Darda­nellák megnyitása érdekében, azonban ered­ménytelenül. A londoni admiralitás megtil­totta a semleges hadihajóknak a brit keleti parton való utazást. Csingfatz ostroma, Köln, október 2. (Saját tudósítónk távirata.) A Kölnische Zeitung szerint a Daily Graphic jelenti Tokióból, hogy egy angol csapat az észak-kínai angol csapatok parancsno­kának, Barnadisten dandárnoknak parancsnok­sága alatt a legutóbbi szerdán a loocsani kikötőben partra szállott, hogy részt vegyen a Csingtau elleni harcrokban. Berlin, október 2. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Reuter-ügynökség tokiói jelentése szerint három japán repülőgép hétszáz méter magasságból támadást intézett a német hadi­hajók ellen, a­melyek viszonozták a támadást. A repülőgépek hordozódeszkáit és vázát át­lőtték. Horvát regrottk lelkesedése. Zágráb, október 2. A Jellasics-téren ma nagy hazafias tüntetés volt. Nagyszámú busz éves kör­nyékbeli parasztlegény, a­kiket most hívtak be, virággal, kokárdával feldíszítve, zászlók alatt vo­nult végig az utczákon. A téren megállották és hazafias dalokat énekeltek, mire a tömeg : Éljen a király ! Éljen a haza ! kiáltásokban tört ki. Egy itteni lap a tüntetésről írva, kifejti, hogy az hűségeskü volt arra, hogy a katonák utolsó csöpp vérükig küzdeni fognak a királyért és a hazáért. Lisztkiviteli tilalom Romániából. Bukarest, október 2. (Saját tudósítónk táv­irata.) A román kormány elrendelte a liszt­­kiviteli tilalmat, ellenben megengedi a gabona­kivitelt. Hindenburg tábornok díszpolgárságai. Berlin, október 2. (Saját tudósítónk távirata.) Hindenburg tábornokot eddig 24 német város vá­lasztotta meg díszpolgárává. Mert tábornok Németország ellen. Berlin, október 2. (Sajóti tudósítónk távirata.) Londonból jelentik : Joubert tábornok, a híres bur tábornok Bordeauxba érkezett és engedelmet kért a hadügyminisztertől, hogy French tábornok olda­lán harczolhasson. A kolera. Bécs, október 2. A belügyminisztérium egész­ségügyi osztályának jelentése szerint október 2-án Morvaországban 1, Brünnben 1, Sziléziában 1, Bielceben 1, Oderbergben 1, Teschenben 3, Galicziában 2, Bod­nyá­ban 1, Zaybuschban 1 koleraeset fordult elő. A betegek valamennyien az északi hadiszintérről érkeztek ide. A ma érke­zett jelentések szerint Gorlicében 9, Moscicenic­­ben 44, Zagorzaniban 2 és Musinában 3 kolera­eset fordult elő. AZ ÚJSÁG. 1914. évi október 1-ére! új előfizetést nyitottunk lapunkra. Előfizetési ára: magyar szent korona országaiba, Ausztriába és az annektált tartományokba egy hónapra .. .... 2 kor. 89 iil­. negyedévre ............. 8 kor. — fill. félévre....................... 16 kor. — fill. egész év­re ............ .. 32 kor. — áll. Az Ujság előfizetési ára a Divat Szalon­nal együtt negyedévre 10 kor. 50 fillér. Hadba vonült előfizetőinknek a tábori posta útján készséggel küldjük a lapot, ha a tábori posta számát köztik velünk.

Next