Az Ujság, 1914. október (12. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-04 / 245. szám

­ Az entente követeli a Dardanellák meg­­nyitását. Frankfurt, október 3. Konstantinápolyból táviratozza a Frankfurter Zeitung tudósítója . Az angol, a franczia és az orosz nagykövetek erős nyomást, gyakorolnak a portára és követelik a Dardanellák megnyitását, de er­edmény nélkül. Az­­­Emden« pusztításai. London, október 3. A Manchester Guardian öt millió font sterlingre (százhúsz millió korona) becsüli azokat a veszteségeket, miket az Emden czirkáló az angol flottának okozott. Az általa el­süllyesztett hajók tonnatartalna ötvenezer tonna. Ker­esik az »Emdens -t. London, október 3. A londoni sajtóiroda jelenti, hogy huszonnégy angol és franczia czir­káló indult az »Emden« német czirkáló föl­­k vitatására. Csissgiaw ostroma. Berlin, október 3. Ha az eddig ismert, jó­részt angol forrásból származó jelentéseket összefoglaljuk, melyek Csingtau ostromáról megjelentek, a­­következő képet nyerjük: Az egyesült japán és angol csapatok az előretolt német csapatokkal folytatott jelentéktelen csa­tározások után szeptember 27-én a Licsun fo­­lyóig jutottak. Itt jobbszárnyukat a belső kikötőből három német hajó bombázni kezdte, mire japán repülőgépek is beavatkoztak a küzdelembe. Egy repülőgép megsérült. Az ellen­ség vesztesége 150 halott, a németek vesztesége ismeretlen. E csaták alkalmával egy német ágyúnaszád erősen és nagy hatással támogatta a német csapatokat. A japánok megtámadták ezt az ágyúnaszádot, de, úgy látszik, sértetlen maradt. Szeptember 28-án Csingtaut a száraz­földön körülzárták és egy japán sorhajóosztály megkezdte két német parti üteg bombázását, a­melyek hatásosan feleltek. A bombázás ered­ménye ismeretlen. Szeptember 29-én a szövet­ségesek seregei megkezdték a támadást az előre­tolt német állások ellen a német fővédelmi vonaltól négy angol mérföldnyi távolságban. A német csapatok egész erejük latbavetésével szálltak szembe a támadással. Az ív 9.­ kapitányának bitfiatetése. Bécs, október 3. A Zeit jelentése szerint ő felsége a Lipósc-rend lovagkeresztjével tün­tette ki Widdingen tengerészkapitányt, az »U 9.« német tengeralattjáró naszád parancs­nokát. Az angolok vesztesége a tengeren. Rotterdam, október 3. (Saját tudósítónl: távirata.) A hulli kikötőhivatal közzéteszi az ellenséges hadihajók által szeptember 30-ig elsülyesztett vagy megsemmisített angol ke­reskedelmi hajók második listáját. Harm­inc­­­hat angol kereskedelmi hajót sorol föl ez a lista mint eltüntet, okom is van, hogy ezt a kijelentést megtegyem. Ez idő szerint nincs ok az aggodalomra. A ba­rátságtalan tüntetések forrásait ismerjük, egyébként is a miniszterelnök úr sajnálatát fejezte ki előttem miattuk. Olaszország előzékenysége. Trieszt, október 3. Az itteni kereskedelmi és iparkamara közhírré teszi, hogy Olaszország megengedte, hogy az október végén esedékes rizsszállítmányt Ausztriának már mostan kiad­ják a vámhivatalok. Olaszország magatartása. Róma, október 3. Vinai és Cesaro képvi­selők interpellácziót jegyeztek be a belügymi­niszterhez. Azt kérdezik, mi történt abban a tekintetben, hogy Olaszország érdekeit ne kös­sék avatatlan idegenek orrára. De mi módon akarja a kormány az Olaszországban élő németek és osztrákok előtt titokban tartani terveit? Az interpellác­ió azt követeli a kormánytól, hogy tegyen rendőri intézkedéseket az Olaszországban élő idegenek, főleg németek és osztrákok szemmel­­tartása czéljából. A háború egyált hívei, Románia semleges marad. Bukarest, október 2. Ma a következő kor­mány-kommünikét adták ki. Az az eszmecsere, melyet Bratianu mi­­­­niszterelnök, Marghiloman, a konzervatívok vezére és Take Ionescu, a demokraták vezére egymással folytatott, azzal az eredménynyel végződött, hogy a koronatanács összehívása­­ nem szükséges, mert Románia mai­­politikájá­nak megváltoztatására ok nincs. Bratianu miniszterelnök az eszmecserének ezt a meg­állapítását a király elé terjeszti. Bukarest, október 3. Bratianu miniszter­elnök látogatást tett a német követségen az új német követnél, Busche doktornál. A német kolónia szokásos heti összejövetelén Busche doktor honfitársai előtt a következő kijelen­tést tette: — Egyelőre kizártnak kell tartani azt, hogy Románia a szövetséges középeurópai ha­talmak ellen — ellenünk — fegyvert fogjon. J­e­nesak az okosság diktálja ezt, de pozitív Tisza István a háborúrég. Róma, október 3. A Giornale d'Dalia egyik múlt heti számában a lap londoni levelezője beszélgetést közöl, a­melyet Churchill Winston angol tengerészeti miniszterrel folytatott. Az angol miniszter nyilatkozatában kifejti, hogy Anglia mindig lehetetlennek fogja tartani, hogy Olaszország­­ ellene harczoljon. • A római Mattinó­nak Budapesten tartóz­kodó munkatársa, Cesare Santoro, értesülvén azokról a kijelentésekről, a­melyeket az angol tengerészeti miniszter tett, fontosnak tartotta közölni az olasz közvéleménynyel, miképpen gondolkodnak a helyzetről Ausztria-Magyar­­ország illetékes politikai köreiben. Kihallga­tást kért Tisza István gróftól, Magyarország miniszterelnökétől s a magyar kormányelnök­kel folytatott beszélgetéséről lapjában a kö­vetkezőkben számol be : Azonnal a tárgyra rátérve, kérdést intéz­tem Tisza grófhoz, hogy mi a véleménye Churchill lord nyilatkozatairól. A miniszter­­elnök így válaszolt: —« Mindaz, a­mit Churchill lord a katonai helyzetről mondott, ma, alig néhány nap ese­ményeinek világításában majdnem szatíra ha­tását teszi. A franczia, harettéri helyzet azokat a hősi erőfeszítéseket mutatja, a­melyeket az a nép ki tud fejteni, de ezek Francziaország szerencsétlenségére nem egyebek, mint az utolsó erőfeszítések a németek ellenállhatatlan erejével szemben. Hogy minő lesz annak a harcznak különben nagyon közeli kimenetele, az egy­általán nem lehet kétséges. A­mi Oroszországot illeti, a tegnapi hírek eléggé bizonyítják, hogy mi a valóság a mi hadseregünk dolgában ; biztos vagyok benne, hogy hadseregünk néhány nap múlva beszéltet majd magáról. A szerbiai harc­térről alig érdemes be­szélni, mert ez a világháború szempontjából másodrendű játszma. Mégis biztosíthatom, hogy mielőbb döntő eredményünk lesz itt is. , De az angol és a német tengeri erők kér­désében sem helytálló Churchill lord nyilat­kozata. Az angol flotta talán nagy mértékben — nem­ biztos, hogy kétszeres arányban n e ? — fölényben van a német fölött, ha materializer a tonnatartalmat és a többi műszaki momen­tumokat veszszü­k számításba, hanem a­mi a tényleges harczképességet illeti, konstatál­nom kell, hogy nem múlik el nap a­nélkül, hogy az egyesült királyság flottáját valamely veszteség ne érné. Arra a kérdésemre azután, hogy minő benyomást tett rá az intervjú politikai része, Tisza gróf igy felelt: — Olaszország igen naiv volna, ha hitelt adna az angol miniszter manden szép és hí­zelgő ígéretének. Mindenki, a­kinek nyitva van a szeme a nemzetközi politika kérdései­ben, felfoghatja, hogy milyen a valóságban az a híres angol desinteressement a Közép-ten­geren. E mellett az angol flotta, nincs egyedül ezen a tengeren és annak a francziával való szövetsége Olaszország afrikai riválisainak, az Olaszországéval ellentétes tengerészeti érdekek­nek igazi és tulajdonképpeni koalíc­ióját hozta létre. Ezzel a ténynyel szemben aligha lesz naiv ember Olaszországban, a­ki elhigyte, hogy Olaszország érdeke azon egy nagyhatalom vereségét kivánni, a­melyiknek flottája a föld­közi-tengeri egyensúly fentartásában Olasz­ország természetes szövetségese. A berlini polgármester az osztrák*magyar* német szövetségről. Bécs, október 3. Reicke dr. berlini polgár­mester Weisskirchner dr. bécsi polgármesterhez a következő táviratot intézte : Exczellencziás uram ! Miután néhány nap előtt hozzám inté­zett levelére a tanács már szívélyes választ küldött, nem akarom elmulasztani az alkal­mat, hogy személyesen is meleg üdvözletemet küldjem önnek. Éppen ezekben a napokban kellett volna önöket körünkben Berlinben üd­vözölnünk. Másképp történt, de az érzelmek, a­melyeket önöknek kifejezünk, ugyanazok maradtak, sőt valóra váltak a hűséges fegyver­­barátságban, a­melyről a legbecsületesebb meggyőződéssel mindenkor mint bizonyosság­ról beszéltünk. A vitéz osztrák-magyar h­ar­­czosokra, a­kik a tetemes orosz túlerővel szem­ben oly nagy feladat előtt állanak, mindenkor mint szeretve szeretett testvéreinkre gondolunk, ezer és ezer jókívánsággal kisérjük őket nehéz útjukon. Semmi sem lehet nekünk kelleme­sebb, mint ha keleti csapataink, melyek az­ oroszok kiűzésével kissé szabadabban mozog­nak, délfelé vonulnának és ott Ausztria- Ma­gyarország kitűnő csapataival egyesülve, az ellenséget kidobnák az országból. Adja Isten, hogy minél előbb megvalósuljon ez az óhaj és a csatatéren ezerszeresen bebizonyult vérközösség mint örök kötelék kapcsolja össze a monarchiát Németországgal. Sok szerencsét, Exc­ellencziás uram, önnek, városának, országának, őszinte tisztelettel Reiche dr. polgármester. Az uj német főhsászánosmester. Berlin, október 3. A Wolff-ügynökség jelenti! Voigts-Reiz vezérőrnagyot megbízták a főhadszál­­lásmesteri teendők vezetésével. « AZ U­JSAG Vasárnap, 1914. október 4. a imámig és a háború. Munkába??, a jótékonyság. A fővárosban. Az Oralágos Magyar Királyi Iparművészet­ Iskola hadikórháza részére nyitott betegápolás tanfolyamra rendkívül so­kan jelentkeztek, a­kik közül az igazgatóság egyelőre ötvenet fog rendszeres kiképzésben részesíteni. További jelentkezéseket a betelt számra való tekintettel a­z igazgatóság n­em­ fogad el. A tanfolyam előadói a következők: Widder Bertalan dr. igazgató-főorvos, Festetics Pál gróf egészségügyi igazgató, Somló Sári és Udvary Géza tanárok. A Newyork kávéház felhívása a háborúban el­esettek özvegyeihez. Arra törekedvén, hogy a nagy köte­­lességteljesítésből a magunk részét tőlünk, telhetőleg ki­vegyük, gondoskodni akarunk azokról az árva gyermekek­­ről, a­kiknek az apjuk a bábomban elesett. Húsz ilyen, apátlanná, lett 7 és 10 év között lévő fiúgyermek számára a háború tartamára árvaházat rendeztünk be, a­hol a szegény kicsikéket szerető gondozásban és teljes ellátásban részesítjük, ruházattal látjuk el és gondoskodunk iskolai kiképzésükről is. Arra kérjük az özvegygyé vált anyákat és gyámokat, hogy a havezmezőn elesett testvérek árváit hozzák el folyó hó 6-án, kedden, délelőtt 11 órakor a VII. kerületi elöljáróság (Dob­ utcza) I. emelet 14. szám alatti hivatalába, hol a gyermekek orvosilag megvizsgáltatnak és vizsgálat után árvaházunkban elhelyeztetnek. Az anyák naponta 2—1 óra között gyermekeiket meglátogat­hatják. Az árvaház orvosi teendőit, Oesterreicher Ferencz dr. gyermekorvos és Ungár Dezső dr., sebész főorvos urak szívességből látják el. Bánó Dezső és Szabó Lajos a Xewyork-kávéház tulajdonosai. A Budapesti Köanonit Segitő­ Bizottság katonai ruházati osztálya október 5-én (hétfőn) déli 12 órakor a Központi városháza tanácstermében (Központi város­háza, Városház-utc­ai rész, I.­ emelet 91. ajtó) ülést tart. A háború és az Ingyen Kenyér. Az Ingyen Kenyér­ Egyesület, mely más esztendőkben csak a téli hónapok­ban folytatja működését, az idén a háború által terem­tett nagy munkanélküliségre való tekintettel már augusz­tus 1-én megkezdte tevékenységét.­Az egyesület, a­mely most havonkint több mint 10.000 koronát fordít a kenyér­osztásra, ez után fordul a jószívű emberekhez, hogy a sajtó útján adakozásaikkal az egyesületet a mai nehéz órákban támogatni szíveskedjenek. A prágai magyar sebesültek kisszünete. A Prágában fekvő magyar sebesültek hálás köszönetüket küldik nemeslelkű honfitársaiknak, a­kik könyveket, lapokat küldtek és állandóan küldenek számukra. Brábek Ferencz tanár azt kéri, hogy közvetlenül küldjék el a kiolvasott lapokat azokba, a kórházakba, a­hol a legtöbb magyar sebesült fekszik. Ezek : Garnisonspital No. 11. Prag, Karlsplatz: Krankenhaus der Bannherzogen Brüder; Reservespital vom roten Kreuz. Prag, III., Sokol, Pobro­­volny pumacny vybor valovny Spalena­ ulioa­lu. ^

Next