Az Ujság, 1914. december (12. évfolyam, 303-332. szám)

1914-12-17 / 319. szám

Csütörtök, 1914. deczember 17. AZ U J P A Gr — Az új rendelkezéseket az a körülmény okozta, hogy Németország nemcsak Anglia északi partjai mentén rakat le aknákat, de a békés kereskedelmi * hajózás vizeiben is. (Ezeket nem­ használná az angol flotta?) Miután az a veszélyes zóna, a­mely­ben a német aknarakók és vízalattjárók működnek, lényegesen nagyobb lett, ezért lett szükséges újabb intézkedéseket tenni, a­melyeknek az a kimondott czélja, hogy az új háborús vizeken megakadályozzák az akcziókat. Ez új rendelkezések alkalmából a Vossische Zeitung megjegyzi, hogy Anglia is rájött már, hogy a német aknarakóknak Anglia északi part­jain való működése és a vízalattjáróknak a bel­vizeken való czirkálása nem átmeneti jellegű, hanem már állandó. Tehát sikerült már ezeket a vizeket is nyugtalanítani, a­melyekben a csator­nán és az északi partokon való járkálástól óva­kodó angol flotta idáig biztonságban érezhette magát. A német vízalattjárók — e kellemetlen vendégek — az utóbbi időben nyilván igen gyak­ran jelentek meg e vizekben. Igen érdekes azon­ban, hogy ezek az új rendelkezések éppen most váltak szükségesekké, pedig az angol admiralitás azt jelentette, hogy az utóbbi időben semmi ve­szedelem nem fenyegette az angol kereskedelmi hajózást és az angol hajózást. Úgy látszik, hogy az Audacious elsülyedése nem az egyetlen ka­tasztrófa, melyet elhallgatott az angol admi­ralitás. Az Északi-tengeren megszűnik a kereske­delmi hajózás. Kopenhága, dec­ember 16. Az angol kor­mány tagadó választ adatott át a dán kormány­nak arra a tiltakozására, mely az Északi­tengernek a semleges kereskedelmi hajók elől való elzárására vonatkozott. A dán kormány a semlegesség fentartásának költségeire 400 millió korona hitelt kér. Angol fogságban az »U 18« legénysége. Hamburg, deczember 16. A november 28-án Edinburg közelében elmerült »U 18« német ten­geralattjáró legénységéről most hír érkezett Né­metországba. A Hamburger Nachrichten közti az egyik tengerésznek levelét, a­melyet Kdeibe meny­asszonyához intézett. A levél igy szól: Edinburg, november 27. Szeretett Marcitom ! Közlöm veled, hogy én és az egész legénység angol fogságba kerültünk. Egy közülünk, sajnos, a vízbe fúlt. A... angol torpedózuzó halászott ki bennünket a tengerből. (A torpedózúzó nevét az angol c­enzúra törölte.) Jól bánnak velünk,­­ eddig még élelmezésünk is jó volt. Ne aggódjál, mert teljesen egészséges vagyok. A hideg fürdő szinte jól jött. Czimemet nem adhatom meg, mert innen elvisznek, nem tudom hová.« A Falkland-szigetek melletti tengeri csata. Rotterdam, dec­ember 16. Az angol admira­litás még mindig nem, közli, hogy milyen összeállí­tású volt az angol hajóraj a Falkland-szigetek mel­letti csatában. A Times tengerészeti szakértője azt mondja, hogy az angol dreadnoughtokon kívül a Kongo és­ a Hijej 28.000 tonnás japán nagy czir­­kálók és az ausztráliai Australia nevű nagy czir­­káló vettek részt a német hajók útjának elzárá­sában. A kongói és kameruni helyzet, Páris, dec­ember 16. Doumergue gyarmatügyi miniszter a Petit Párisien hasábjain fejtegeti a­­kongói és kameruni helyzetet. Szerinte ott egy­idejűleg három erős csapat operál. Az első franczia és angol csapatokból áll, vezére Dobell angol tá­bornok, a part mentén nyomul előre és megszállta Guala, Victoria helységeket, valamint a kaminai (Togo) szikratáviróállomást, a másodiknak fel­adata volt a Kongó-szerződésben átengedett terü­let visszafoglalása. E feladat heves harczokkal járt, melyekben a belga csapatok hathatós támo­gatást nyújtottak. A harmadik csapat angolok­ból és francziákból áll Largeau tábornok parancs­noksága alatt és Russerit vette be. Doumergue megállapítja, hogy a szövetségesek a németek fölött a gyarmatokban elért eddigi sikereiket sú­lyos haratok közben vívták ki. Az olasz szenátus ülése: Róma, deczember 15. (Szenátus folyt.) Sa­­landra miniszterelnök folytatva: Jól tudjuk, hogy Olaszországon belül és kívül hazafias aggodalom­mal és gonddal várják a kormány szavát. Nem tör­tént semmi oly esemény, mely magatartásunk irány­vonalait megváltoztathatná. Tudjuk, hogy a felelős­ség igen nagy már csak azért is, mert teljes cselek­vési szabadságot adnak nekünk. Vajjon mit fogunk tenni ?-Di San Martino szenátor beszédében megt­­adta nekünk a formulát. Tisztán olasz politikát fogunk folytatni, a­nélkül hogy a ma harczban álló népek vagy népcsoportok értékét csökkentenék. Olaszország múltjában oly nagy dicsőségre tekint vissza, oly sokat tett a világ czivilizácziójáért, annyi saját érdeke és törekvése foglalkoztatja, hogy a kormány feladata teljesen és egészében a haza becsü­letes nevének és jövőjének megvédésében és megóvásá­ban merül ki. (Élénk helyeslés.) Barselotti szenátor beszédében néhány megjegyzést tett a háború előrelátható menetére nézve, de nem szabad se filozófiai, se történeti, se földrajzi fantáziával dol­gozni, mert egy esetleges tévedést nem mi, hanem az ország fog megfizetni. Nekünk az eseményeket olasz szempontból kell vizsgálnunk és e szerint kell irá­nyítanunk akc­iónkat. A szenátorok és közöttük Canevaro volt külügyminiszter, a­ki eléggé hiva­tott, hogy e kérdésben nyilatkozzék, elismerik, hogy helyesen jártunk el. Csak Molmenti szenátor adott azon nézetének kifejezést, hogy semleges­ségünket csak megfelelő tárgyalások után dekla­ráltuk volna. Ha azonban semlegességünkről alku­doztunk volna, akkor azt megbecstelenítettük volna. (Élénk tetszés.) A szenátus a kormánytól nem kért további felvilágosítást és Maragliano szenátor ki­jelentette, nincs szükségünk többé szavakra, ez a A háború egyéb hírei. Az entente kudarcza Romániában. Bukarest, deczember 16. Az Adeverul fél­­hivatalos informácziókat közöl, a­melyek igy szólnak : »Románia semlegessége immár teljesen biztosítva van és az entente-hatalmaknak azok a tárgyalásai, a­melyek Bulgária, Görögország és Románia közt való új balkán szövetség létrehozására megindultak volt, tökéletes ku­­darc­ot vallottak. Teljesen megbízható infor­­mác­iók alapján jelenthetjük, hogy Románia ebben a háborúban még akk­or sem fog fegyvert ragadni, ha a bolgár hadsereg, a­mi küszöbön állónak látszik, Szerb-Mac­edóniába be is vo­nulna. Mindazok a hírek, a­mik arról beszél­tek, hogy Románia már a háborúra szánta el magát és az entente-hatalmak oldalán fog har­­czolni, teljesen légből kapottak. Ez már abból a tényből is kiderül, hogy Románia határozot­tan elutasította azt az orosz követelést, hogy orosz csapatoknak Szerbiába való átvonulását megengedjed. A romániai oroszbarát lapok hazugságai. A Magyar Távirati Irodá­t illetékes hely­ről a következők közlésére hatalmazták fel: »Az orosz czélokat szolgáló román sajtó fáradhatatlan az újabb álhírek koholásában, a­melyekkel a román közvéleményt félre­vezetni és Magyarország ellen felingerelni re­ményük. A valótlanságok egész tömegét jóformán lehetetlen figyelemmel kísérni és megc­áfolni, hiszen minden c­áfolat daczára ugyanazokkal a konokul ismételt valótlanságokkal újból és újból találkozunk. Ilyen témája most némely román lapnak a »mócz lázadás«. Hol Abrud megye, hol Abrud­­bánya, hol más, meg nem nevezett hegyi része Erdélynek szerepel lázadások szinteréül. Mind e hírekkel szemben megállapítjuk, hogy sehol Erdély területén nem lázadás, de a legcsekélyebb olyan inczidens se fordult elő a lakosság román része s a hatóság, akár többi lakostársaik között, a­melyet a legrosszakara­­tubb nagyitóüveggel is rendzavarásnak lehetne nevezni és egész Erdélyben teljes béke, nyu­galom és egyetértés honol.A programmunk: hallgatni és cselekedni. A minisz­terelnök köszönetet mond a kiváló professzornak ezért a rec­eptért, melyet követni fog. (Derültség.) A kormány lelkiismerete szerint fog cselekedni abban a pillanatban, ha az ország sorsa meg­kívánja és a­mikor az ország feltétlen bizalmára lesz szüksége. A­mint sikerült megszereznie a ka­mara bizalmát, úgy várja ezt ma a szenátustól is (Helyeslés.) és kéri a szenátorokat, a­kik napiren­det indítványoztak, hogy fogadják el Pedotti szenátor napirendi indítványát, a­mely tisztán és világosan, kikötések nélkül helyesli a kormány magyarázatait. A miniszterelnök köszönetet mond végül Pecotti szenátornak lélekemelő beszédéért, melyet hazafias szellem hatott át és a­mely mind­nyájukat mélyen meghatotta. (Hosszantartó tet­szés.) Salandra miniszterelnököt számos szenátor melegen üdvözii. Pedotti szenátor napirendjét név­szerinti szavazásban egyhangúlag 164 szavazattal elfogadják, a szavazás eredményének kihirdetését hosszantartó élénk tetszés kiséri. Az ülést erre be­zárják. Bizalmatlansági szavazat a portugál kormánynak. Lisszabon, dec­ember 15. (Reuters) Coutinho miniszterelnök a kormánynyilatkozatban többek közt ezt mondja : Hogy a kormány bebizonyítsa, hogy minden pártoskodó szándék távol áll tőle, mindig hajlandó minden olyan változást elfogadni, melynek elfogadása a jelenlegi körülmények kö­zött a többi pártokkal való együttműködést biz­tosí­tj­a. A nemzeti programm magában foglalja azokat az intézkedéseket, melyeket a november 2-iki parlamenti szavazásnál határoztak el, a­me­lyek tudniilik az ország védelmére és a valószínű­leg hamarosan bekövetkező választásokra vonat­koznak. A­nélkül hogy a gyarmatok védelmét figyelmen kívül hagyná, a kormány el van hatá­rozva, hogy küzdeni fog, hogy a hazának függet­­ensége garanc­iáit biztosítsa, ha arra a meggyő­ződésre jutna, hogy a haza jövője forog koc­kán. Lisszabon, deczember 15. (Reuter.) A kormány iránti bizalmi nyilatkozatot a képviselőházban 63 szavazattal 39 ellenében fogadták el, ezzel szem­ben a szenátus 27 szavazattal 26 ellenében bizalmat­lanságot szavazott.­ ­ A közönség is a bábom. Munkában a jótékonyság. Jótékonyczélú Szilveszter-est. A Lipótvárosi Társas­kör e hó 31-én este 1.410 órakor Szil­vesz­ter-estét rendez saját helyiségében az elesett tisztek, özvegyei és árvái javára. Zomborból jelentik : A Vöröskereszt helyi kórházai­nak karácsonyfái javára Balla Kálmán színigazgató a dec­ember 14-iki és 15-iki színházi előadások egész jöve­delmét engedte át. Az előadások helyi műkedvelők bevo­násával 500 koronát jövedelmeztek a nemes czélnak. A művész műkedvelői estéken Fehér Livia, Pataj Juliska, Krieg Margit, Schieb Baba, Schlieszer Erzsike, Zombor­­csevics Ilonka urhölgyek, a sebesültek közül Széllő József dr. tartalékos huszárhadnagy és Bezdek József mérnök működtek közre s előadták Strobiczer Henrik : »Jönnek a németek« czimü alkalmi darabját. Bécsi cál táviratozzák . Egy magát megnevezni nem akaró adakozó ma 50.000 koronát küldött Montenuova herczegnének a Vöröskereszt javára azzal a rendeltetéssel, hogy a pályaudvari üdítőszolgálat czéljaira fordíttassék. Időjárás. Hazánk­ban tegnap is enyhe és változékony idő uralkodott. Eső az Alföld északi részeit kivéve csaknem min­denütt esett. Leg­több csapadékot mér­tek a Tisza—Maros szögében (10—25 mm.), továbbá a Du­nántúl délnyugati szögében, meg Er­dély északkeleti ré­szein (10—15 mm­). Pécsről, Verseczről és Aradról zivatart je­lentenek. — A hőmérséklet nappal kevés kivé­tellel + 10 C fok fölé emelkedett, az éjjel azon­ban hűvösebb volt a megelőző éjjelhez képest; a maximum +17 C fok volt Verseczen, a minimum ± 2 C fok Botfalun. Jóslat: Elvétve csapadék és gyenge éjjeli fagy várható. Sürgönyjóslat: Elvétve csapadék, éjjeli fagy.

Next